Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Dehogynem. Hisz elhiszed, hogy jobb, vagy legalábbis ugyanolyan egy pici képernyőn olvasni, mint ugyanezt könyvvel tenni. Pedig nem, és csak arról van szó, hogy kisebb helyen elfér a képernyő, mint a könyv, és az kényelmesebb, tehát jobb.
Be lehet azt vallani, hogy szarabb, de kényelmesebb, nekem az fontosabb szempont.
Tehát a szemlélet, miszerint, ha valami gyorsabb, kényelmesebb, egyszerűbb akkor jobb, káros, mert nem feltétlenül igaz.
Maradjunk a maradi szócskánál. Maradi-marad, lemarad. Te nem vagy maradi, te futsz, nehogy lemaradj. Én egy kicsit gyorsabban gyalogolok, de nem futok.
Én meg sokat alszom és lehetnék aktívabb.
Hmmm... Ebben nagyon igazad van, hogy sok a rinya, én is sokat rinyálok, de igazából arról is szó van, hogy nem tudjuk beosztani az időnket, halogatunk stb. Ez nem azért van, mert túl sokat próbálunk beletömni a napba - van olyan is néha persze, de azt azért észreveszi az ember úgyis, ha elfárad, és túl sok volt a pörgés -, hanem azért, mert kell egy kis lébecolás olykor, vagy valamit nem mértünk fel jól, van akinek ez extra nehezen megy. A másik szerintem az, amit írtam, hogy tényleg nincs elég szabadidőnk. Egy napi 8 órában dolgozó ember abban fárad el, hogy a megélhetésért gürizik. Pont, hogy nem jut idő sem a hús füstölésére, sem a cukorfinomítás primer fontosságú elsajátítására youtube-on keresztül!
Ez nagy részben embertípusfüggő. Én nagyon sokat alszom. Sokkal többet, mint egy átlagos felnőtt ember. Ha viszont már kikelek az ágyból, akkor aktív vagyok estik. Szabadság alatt is. Mint a menő-manó.
:D Az.
Nem tudom, én amondó vagyok, hogy a civilizációnak azon a szintjén, ahol épp vagyunk, a nyugati világ már igazán megérdemelné a hatórás munkanapot (vagy nem csak a nyugati világ, mittomén). Illetve hasonló rövidebb munkáltatást. Nem fogom fel, mit nem lehet ezen megoldani. 2x6=12, 2x4=8 Mi a nem megoldható? Szerintem csak a szándékon múlna.
Másrészt ahogy Petra mondja: az élet ilyen. 24 órád van, és mindig jön feladat, amikor már azt hiszed, lazíthatnál (bár gondolom, ezt tapasztaltad). Nem azon múlik ez, hogy maradiasabb vagy, vagy nóvum-hajszoló.
Mert nem csinálni még rosszabb lenne.
Bezony, csak akkor ne legyen rinya. De az van dögivel. Ami arra enged következtetni, hogy ez igazából nem jó. Akkor meg miért is csináljuk?
Én nem rohanok. Semmilyen értelemben.
Semmi. Életforma. Szerintem állati nagy hülyeség nonstop rohanni valami után, jobb szeretem a nyugit.
Lehet, hogy két napra kiiktatom magam a kívülállók számára és pont abban a két napban keresne meg pár ügyfél, hogy bevállalom-e az adóbevallását és kiugrik párezer forint a zsebemből. Na, bumm. Van az a pont, amikor ez egy szemernyit sem érdekel. És állatira élvezem.
Modern sajtkukac.
Formabontó revolúcionista! Felforgató elem! Flúgos futam!
Hát valamit valamiért. Ilyen az élet.
Én nem úgy fogalmaznék, hogy maradi, inkább bölcs, de ennek igazságát vagy tévedését mi már nem fogjuk megtudni. :)
De legyen, maradi vagyok. Lennék még ennél is maradibb, de az a hajó már elment.
Nem tudom nem észrevenni az ellentmondást a nyivákolás a túlhajszoltság, rohanás, nincs idő semmire miatt és a de király, fejlődjünk, tartsuk a lépést, ne maradjunk le semmiről között.
Haladó szellemű.
Egy szellem, aki huss, halad...
Jah, hát szerintem eddig szinte mindenki eljut, ameddig én: élete egy pontján, szembesül a nagy bambulással... meg sajnos a halállal is...
De mi a maradi ellentéte?
Egy pillanatra sem talált szíven. Csak fura, hogy ahogy te élsz, az életforma, én meg maradi vagyok. Az nem életforma, maradiság oszt jóvan. :)
Müge, a filozófus.
Ha ennyire szíven talált, akkor mégiscsak van benne valami... De jól van, fátylat rá, nem vagy marady!
De hát végülis ez az, amit felvállaltál, nem? Hogy maradi vagy, legalábbis többnyire.
Végülis a buddhista szerzetesek is legtöbbet meditálnak, szóval ők még kevésbé aggódnak, hogy lemaradnak valamiről. Vannak ebben szintek... Ha nem csinál valaki semmit, akkor sem marad le semmiről, nem igaz? Sőt lehet, hogy belül neki az az izgalmas.
A halálunkról meg úgysem maradunk le.
Én sem téged, viszont te maradiztál le...:)
Ez két életforma. Mindenki élje azt, ami neki kényelmesebb. Én nem akarlak meggyőzni.
Onnan tudom, hogy nincs ezer megbízóm, viszont kb. 15 éve ezzel foglalkozom, tehát vannak tapasztalataim, mi a jó hozzáállás. Kb. 4-5 stabil munkaadóm van (meg ami még beesik, de ezekkel alapból nem számolok). Ezek között én már felállítottam egy sorrendet, tehát ha az egyiktől jön egy megbízás, azonnal meg tudom mondani, hogy mit válaszolok neki. Általában egyébként az van, hogy mindenki vár rám, ha kell, de jólesik nekik a visszajelzés, nem utolsósorban nem is az a fontos a legtöbb esetben, hogy adjuramisten azonnal essek neki a munkának, csak hogy mondjak egy határidőt, hogy ők is tudjanak tervezni.
Csakhogy nem tudhatod, hogy éppen mi az előnyösebb. :)
Értem én, hogy így neked jó, azt viszont nem értem, hogy mitől maradi az, aki felfogja, hogy rohadtul nincs mindenre befolyása, és nem biztos, hogy bármiről lemarad, ha nem agyal azon, hogy nehogy lemaradjon valamiről?