nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Védd magad – Egészségvédelem
Így védekezik a szervezeted – az immunrendszer és a bélflóra

Így védekezik a szervezeted – az immunrendszer és a bélflóra

Aki egészséges, ritkán gondol csak rá, hogy milyen fontos a szervezetének védekező képességét ápolni. Erre csak egy betegség döbbenti rá az embert, amikor például felborul a bélflóránk egyensúlya, és az immunrendszerünk nem tud többé ellenállni a külvilág kórokozóinak állandó támadásaival szemben.
NLCafé
f Ajánlom

Azért, hogy az ilyen kellemetlen állapotot megelőzzük, érdemes még egészségesen feltenni magunknak a kérdést: vajon hogyan is működnek a védelmi mechanizmusok a testünkben?

A szervezet védekezőképességének működtetéséért a nyirokszervek és nyirokcsomók szervrendszere felel, de nagyon fontos szerepet játszik benne a bélrendszerben élő 1-2 kilogrammnyi baktérium is. Ez utóbbiak különféle törzsei alkotják az úgynevezett bélflórát. Ezeknek a baktériumoknak a száma az emberi test saját sejtjeinek tízszeresét is meghaladhatja, és vékony, bolyhos rétegben borítják be a bélnyálkahártya felszínét, így képezve védőgátat a szervezetbe jutó kórokozók elszaporodása ellen, illetve segítve a jótékony anyagok felszívódását. A bélflórát hasznos baktériumok és kórokozók közösen alkotják, de csak akkor működik ez a rendszer megfelelően, ha a kettő aránya ideális (85-15 százalék a hasznos baktériumtörzsek javára). Ha ez az egyensúly megbomlik egy antibiotikumkúra vagy stressz, esetleg helytelen étkezés miatt, akkor a szervezet védekezőképessége gyengül, és különféle bélpanaszok (hasfájás, puffadás, hasmenés) jelentkeznek. Hetekig is eltarthat, mire megfelelő probiotikus kúrával újra visszanyeri a bélflóránk az egészséges egyensúlyát, és visszaáll a szervezet védelmi képessége a megfelelő szintre. 

A gyerekek bélflórája még nem olyan sokszínű

A gyermekek immunrendszere lényegében ugyanúgy működik, mint a felnőtteké – a nagy különbség a kettő között az, hogy gyermekkorban még jóval kiszolgáltatottabb és sérülékenyebb a szervezetnek ez a védelmi vonala. Különösen érzékenyek ezért bizonyos élethelyzetekben és periódusokban a betegségekre a kisebbek: például a születés után, a táplálkozási szokások radikális változásakor (hozzátápláláskor, bölcsőde-, óvoda- és iskolakezdéskor), az őszi–téli megfázásos szezonban vagy külföldi nyaraláskor, amikor új környezettel, szokatlan napirenddel és ételekkel találkozik a gyermek. Ilyenkor könnyebben borul fel a bélflórájuk egyensúlya – márpedig a baktériumoknak ez a közössége, amely rendkívül nagy számban él minden emberben, az immunrendszerünk a szervezetünk védekezőképességének közel kétharmadát adja. 

Fokozatosan tanul az immunrendszer a születéstől kezdve

Az immunrendszerünk tanulékony – ezért is „tud” még kevesebbet a gyermekeké, hiszen nem volt alkalma olyan sokféle környezeti hatással szembesülni, és nem találkozott még annyi különféle betegséggel, fertőzéssel és kórokozóval, mint a felnőtteké. Az immunrendszerünk ugyanis ezekből a találkozásokból tanul, ezekre reagál, és fejleszti tovább a védelmi vonalait. Amikor a világra jövünk, gyakorlatilag még egyáltalán nincs immunrendszerünk, hiszen magzatként az anyaméhben szinte teljesen steril körülmények között fejlődhettünk, és a külvilág kórokozóival először csak a szülőcsatornán áthaladva találkoztunk. A leghatékonyabb védelmet ilyenkor az anyatej biztosítja a babák számára, akiknek a szervezete lassanként, nagyjából három év alatt kifejleszti azokat a védekezési mechanizmusokat a kórokozókkal szemben, amelyek működésükben már megegyeznek a felnőttekével, bár a változatosságuk – az immunrendszer működéséért felelős baktériumtörzsek sokszínűsége – még jóval szűkebb.

Megelőzésként is szedhető a probiotikum

Mivel a gyermekek immunrendszerének korlátozottabb a védelmi képessége, ezért érdemes gyakrabban megtámogatni a bélflórájukat egy kis külső segítséggel. Az itt élő baktériumtörzseknek kifejezetten kedvez, ha rostokban gazdag a gyerekek étlapja, és olyan természetes, élő baktériumkultúrákat tartalmazó ételeket fogyasztanak, mint a joghurt, az érlelt sajtok vagy a kefir. Ezekben az élelmiszerekben azonban jellemzően csak egy egy-két fajta baktériumtörzs él, amelyek nagy része az emberi szervezetbe jutva a gyomor savas környezetében elpusztul, ezért azokban az időszakokban, amikor fokozott védelemre szorul a gyermek bélflórája – például antibiotikumkúra alatt –, érdemes a kezdetektől patikában beszerezhető probiotikus készítményt is szedni, mert ezzel megelőzhető a bélflóra egyensúlyának felborulása.  

Könnyen beadható a gyerekeknek

Sokan most talán azt mondják magukban, hogy ha nem muszáj, ők bizony nem adnak be gyógyszert a gyereküknek, mert azt a tortúrát, amíg a pirula nagy nehezen eljut a csemete hasába, senkinek nem kívánják. A probiotikumokkal ezen a téren is szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen egyrészt ezek a készítmények különösebb mellékhatások nélkül, korlátozásmentesen szedhetők, másrészt olyan probiotikumok is vannak már a piacon, amelyek kifejezetten megkönnyítik a gyermekes szülők életét azzal, hogy szinte teljesen színtelenek, egyáltalán nincs semmilyen szaguk és ízük, így nem okoz különösebb bonyodalmat a gyerekek számára, hogy bevegyék. Ebből a szempontból a gyerekek számára talán a folyadék formában kapható probiotikumok a legelőnyösebbek, mert ezeket akár a kedvenc reggeli italukba is belekeverhetjük anélkül, hogy bármit veszítenének a hatásukból – persze arra ügyelni kell, hogy ne forró teába vagy kakaóba adagoljuk a probiotikumot, mert magas hőmérsékleten a hasznos baktériumtörzsek elpusztulnak.

Megosztás Facebookon