nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Utazás
Harcosok vagy szerzetesek? – mindent a máltai lovagrendről

Harcosok vagy szerzetesek? – mindent a máltai lovagrendről

Málta csodálatos természeti környezetéről, varázslatos gasztronómiájáról és izgalmas történelméről híres. Utóbbi kapcsán biztosan mindenki hallott már a máltai lovagrendről, ám valószínűleg annak történetével nem sokan vannak tisztában.
NLCafé
f Ajánlom

A máltai lovagrendként ismert egyházi rendet a 11. században alapították jólelkű kereskedők. A jeruzsálemi szerzetesrend fő célja a Szentföldre zarándoklók ápolása volt. A rend sikeresen működött, 1113-ban II. Pascal a Szentszék közvetlen fennhatósága alá vonta a szervezetet. A harcias lovagi szellem nem kerülte el a szerzeteseket, a rend főnöke, a nagymester megerősített fogadalma mellé a hitetlenek elleni küzdelem fogadalmát is felvette. A gyógyító rendből így lovagrend lett, jelképükként a nyolcágú fehér kereszttel, melynek ágai az evangéliumi nyolc boldogságot szimbolizálják.

sziget málta lovag

Fotók: Máltai Idegenforgalmi Hivatal

Jeruzsálem bukása után a lovagok menekülni kényszerültek. Cipruson, majd Rodoszon húzódtak meg, de a 16. század első felében onnan is elűzték őket az ottomán seregek. Ezután a Földközi-tengeren bolyongó flotta olyan tengerparti területet keresett magának, ahol a hajóikat is biztonságban tudhatták. 1530-ban oldódott meg a helyzetük, akkor adta V. Károly a rend nagymesterének Málta szigetét. A johannita, vagy más néven Szent János-rendi lovagok, mai néven a máltai lovagrend tagjai az európai kultúrát vitték el a szigetre, ahová virágzást hoztak – így alakult ki Málta máig is jellegzetes arculata.

máltai lovagrend

Visszaverték a törököket

Védőbástyájuk a Szent Angelo-erőd volt, ami ma is izgalmas látványosság, a Nagy Kikötő déli oldalán található. Van egy másik erőd is, amit a lovagrend tagjai építettek: a későbbi főváros, Valletta legkeletibb csücskében lévő Szent Elmo-erőd. A lovagoknak a török fenyegetettség miatt volt szükségük a védelemre. 1565-ban a két erőd maroknyi csapata, 700 lovag és néhány ezer máltai szállt szembe Szulejmán 40 ezer fős seregével. A harcok sok emberéletet követeltek, a Szent Elmo-erőd elbukott, de a Szent Angelo-erődöt sosem tudták bevenni a törökök, Szulejmán vereséget szenvedett. A „Great Siege” győzelme mentette meg a keresztény Európa déli részét az oszmán seregek pusztításától. Az akkori nagymester, Jean Parrisot de la Vallett gyors építkezésbe kezdett, és komoly védelmi rendszert alakított ki. Ez az erődváros lett Valletta, Málta mai fővárosa.

Gyarmatosítók béklyójában

A lovagok nagymesterének palotája Vallettában épült fel. Ma ez ad otthont a máltai parlamentnek. A lovagok magukkal hozták eredeti gyógyító tevékenységüket és tudományukat is a szigetre. A lovagrend máltai történetének Napóleon vetett véget, aki 1798-ban foglalta el a szigetet. A franciák kezébe került a hatalom, ők minden mozdítható értéket elvittek. A máltaiak az angolok segítségét kérték, az angol csapatok 1802-ben érkeztek Máltára. A franciákat hamar elkergették, de ők annyira megkedvelték a szigetet, hogy az elkövetkező 160 évre gyarmatosították. Idővel a lovagrend is távozni kényszerült, a johanniták központja és a nagymester is Rómába költözött 1834-ben, és azóta is ott van. Málta a függetlenségét 1964-ben vívta ki, a köztársaságot 1974-ben kiáltották ki. 

mátai lovagok

Kapcsolódó

Málta és Gozo – Mesebeli tájak, amiket látnod kell!
Napfény, tengerpart és nyelvtanulás – 5 ok, hogy Máltán tanulj angolt!

Megosztás Facebookon