nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Utazás
Vérteskozma, a nyugalom ékszerdoboza

Vérteskozma, a nyugalom ékszerdoboza

A Börzsöny és a Pilis után a Vértes egy darabkáját hódítottuk meg, hogy újra arra biztassunk mindenkit, pár kilométer erejéig cserélje a fotelt a természetre.
Czvitkovits Judit
Czvitkovits Judit
f Ajánlom

Ha egyszer rákapsz a természetjárásra, nincs kiszállás, még véget sem ér a túra, már a következőt tervezed! Nem vagyok ezzel másképp én sem, a gyenge kondícióm ellenére még le sem értem a Pilisből, amikor már azon járt az agyam, hogy legközelebb vajon merre indulhatnánk el. Biatorbágy, a Börzsöny és a Nagy-Kevély után Nyáry Tamás túravezető ezúttal a Vértes felé kalauzolt, hogy Csákvár mellett az ország egyik legbájosabb települését, Vérteskozmát is bemutassa. 

Vértes - Fotó: Czvitkovits Judit

Fotók: Czvitkovits Judit

A legutóbbi 10 km-es szakasz után emelte a tétet, és egy 30 km-es körtúraútvonalat tervezett meg, ami Csákvárról indult, és ott is ért véget. Aki nem szeretne ennyit gyalogolni, bármikor lerövidítheti a szakaszt, itt is rengeteg túraútvonal között válogathatnak a természetjárók – és válogatnak is: a napsütéses hétvége nemcsak a sportembereket csalogatta ki a természetbe, de az aktív időseket, a babakocsis párokat és az andalgó szerelmeseket is, akik komótos tempóban adták meg magukat a zöld gyógyítónak. 

Vértes - Fotó: Czvitkovits Judit

Még Csákváron várt ránk a legelső izgalmas látnivaló, a Szent Ferenc-kápolna, amely az Esterházy-kastély parkjának egyik legismertebb építménye. Az eredeti, nyolcszög alakú torony még 1797-ben épült, Esterházy János gróf emeltette feleségének, ám az évszázadok során szinte teljesen lepusztult, és csak 1998-ban építették újjá. 

Vértes - Fotó: Czvitkovits Judit

Aki nem vágyik túrára, a kápolnát körülölelő réten kifeküdhet napozni, piknikezni, romantikázni, bogarakat és madarakat nézni, és maradhat éjszakára sátorozni, tábortüzet rakni és csillagokat nézni. (Fontos: a kullancsok már most teljes erőbedobással támadnak, kullancsriasztó nélkül elindulni nem szabad – ahogy naptej nélkül sem!)

Vértes - Fotó: Czvitkovits Judit

Csendes és tikkasztó utunk során folyamatosan olyan érzésem van, mintha valamiféle élő környezetismeret órán lennék: újra felismerem a parlagi sast, a gólyahírt, a fürtös gyöngyikét, a világhálón keresek rá a kék nünükére és a közönséges bakszakállra, de olvasom a fákat, a madarakat és a kőzetet. 

Vértes - Fotó: Czvitkovits Judit

A túra előtt mindig leporolom földrajztudásom, és utánajárok, mit kell tudnom arról a tájról, ahova beteszem a lában. A Vértesről újra megtanulom, hogy a Dunántúli-középhegység része, a Bakony és a Gerecse között, a Velencei-tó szomszédságában terül el. 300 négyzetkilométernyi területén 400 méter magas hegységeket, tágas réteket és pusztákat birtokol, nevét pedig egy 1051-es csata után kapta, melynek végén a német katonák vértjeiket a hegyoldalon hagyták. 

Vértes - Fotó: Czvitkovits Judit

Az eleven környezetismeret óra nem túlzás: a síkság és a hegység találkozási pontja izgalmas domborzati képződményeknek és gazdag, néhol nagyon ritka élővilágnak ad otthont. Míg a déli oldalon karszterdők tárulnak a látogató szeme elé, északon már magashegységet idéző, alhavasi jellegű a növényzet; pár kilométerrel tovább pedig már a Hortobágy síkságain érzi magát a vendég.  

Vértes - Fotó: Czvitkovits Judit

Ha már környezetismeret, a Vértes ragadozó- és vízimadár-állománya messze földön híres, ha szerencsénk van, olyan fajokkal találkozhatunk, mint a parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a kígyászölyv. 

Vérteskozma - Fotó: Czvitkovits Judit

Túránk egyik legizgalmasabb megállója Vérteskozma, a kifestőbe illő zsákfalu, ahol egymást váltják a takaros, hófehér, 19. századi német parasztházak, a hozzájuk tartozó ápolt kertek, megannyi jópofa, négylábú házőrző és néhány kedves ember, akik megszokták már az odatévedő turisták látványát.

Vérteskozma - Fotó: Czvitkovits Judit

A település egyetlen utcából áll, és bár térerő és wifi nincs, merőkanállal mérik a békét és a csendet. Nem csoda, hogy rengetegen jönnek ide pihenni, elvonulni, kirándulni – házat venni. 

Vérteskozma - Fotó: Czvitkovits Judit

A török megszállás után elnéptelenedett országba a túlnépesedett Németországból elsősorban földműveseket telepítettek a Vértesbe is. Kozmára Bajorországból 1744-ben 59 katolikus sváb családot telepített gróf Esterházy József, akik évtizedeken át zárt közösségben élték életüket a nehéz erdő- és földművelő munkával. 1745-ben Magyarországon elsőként burgonyát termesztettek a földjeiken. 1746-tól plébániát,  két évvel később már iskolát is fenntartottak. Egymást között a helyi német nyelvet használták, és csak olyan papot és kántortanítót fogadtak be, aki beszélte a német nyelvet. Később azt is megszavazták, hogy az iskolai oktatás csak német nyelvű legyen.

Vérteskozma - Fotó: Czvitkovits Judit

A falu lakossága 1941-ben a népszámláláskor szinte teljes egészében német anyanyelvűnek és nemzetiségűnek vallotta magát. A német megszállást követően, 1944 szeptemberében a német népi hadseregbe (Waffen SS) kényszersorozták azokat a 18 és 50 év közötti férfiakat, akik német nemzetiségűnek vallották magukat.

Vérteskozma - Fotó: Czvitkovits Judit

A kollektív bűnösség felfogásától vezérelt 12 330/1945.(dec.29.) M.E. rendelet 1. paragrafusa értelmében Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek és anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki valamely fegyveres német alakulatnak tagja volt. Nem kellett alkalmazni a rendelkezést azokra, akik bár német anyanyelvűeknek, de magyar nemzetiségűeknek vallották magukat.
A rendelet következtében Vérteskozmáról 1946. május 18-án 68 családot (318 személyt, köztük 181 gyermeket) telepítettek ki, 59 ház maradt üresen. Négy család maradt a faluban. Vértesacsáról tehervagonokban az ismeretlenbe áttelepített családok a 9 napos útra összecsomagolhattak fejenként 20 kg élelmet és 80 kg ruhaneműt, konyhafelszerelést, de semmilyen szerszámot nem vihettek magukkal. A politikai gyűlölettől fűtött államhatalom szétverte egy 200 esztendős zárt hegyi falu parasztkultúráját, gazdasági, társadalmi struktúráját, amelyet azután telepesekkel újjáteremteni nem tudott.

Vérteskozma - Fotó: Czvitkovits Judit

Szerencsére mára Vérteskozmába új életet leheltek, Gánthoz csatolták, üdülőfalu lett, a Községvédő Egyesületnek köszönhetően pedig egy olyan faluképet kapott, aminek sokan a csodájára járnak. Vérteskozma mára mágnesként vonzza a túrázókat, a kerékpárosokat, a vadászokat, akik nemcsak átutaznak, de maradnak is pár napot. 

Vértes - Fotó: Czvitkovits Judit

Vértes - Fotó: Czvitkovits Judit

Vértes - Fotó: Czvitkovits Judit

A táblák is mutatják, az általunk bejárt 30 kilométer egy kis ízelítő volt a Vértesből, többnapi gyaloglásra lenne szükség ahhoz, hogy a hegység összes látnivalóját meglesse az ember. Nagy szerencse, hogy a Vértes nem mozdul, türelmesen várja, hogy felfedezzék. 

Vértes - Fotó: Czvitkovits Judit

Fotó: Klug Viktor

Nyáry Tamás 2003 óta túravezető, célja, hogy a vándortúrázás hagyományait felélessze Magyarországon, és hazánk rejtett látványosságait és rejtett természeti kincseit minél több embernek megmutathassa. Országjáró túráira hétről hétre mi is jegyet váltunk.

Megosztás Facebookon