nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Utazás
Három és fél évet késtek tavaly a magyar vonatok

Három és fél évet késtek tavaly a magyar vonatok

Az összes szerelvény 11,55 százaléka késett. Elképesztő számok következnek.
NLCafé
f Ajánlom

Közhely, hogy a magyar vonatok sokat késnek. Na de van fogalmad róla, mennyi az annyi? Az Index nemrég közérdekű adatigényléssel fordult a MÁV-hoz, hogy pontosan megtudjuk, mennyit késtek a szerelvények az elmúlt évben.

Mind kiderült, valóban nem keveset. A MÁV hivatalos adatai szerint 2017-ben összesen 1 831 556 percet, vagyis csaknem 3 és fél évet késtek.

Fotó: Jászai Csaba (MTVA/Bizományosi)

A lap szerint ez egyébként nagyjából megegyezik a korábbi átlaggal, a 2008 és 2014 közötti időszakban ugyanis 1,77 év volt a féléves késési átlag.

A kiadott adatokból kiderült továbbá, hogy 120 423 vonat késett összesen az 1 042 212 személyszállító vonatból, ami azt jelenti, hogy a szerelvények 11,55 százaléka késett. Az egy vonatra jutó fajlagos késés így 15,2 perc lett. A tavalyi évben a legtöbbet késő vonat az Esztergomnál kisiklott járat volt, amely 971 percet vesztegelt. A MÁV az adatokhoz nem számolta hozzá a 6 perc alatti késéseket.

A MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága időközben közleményben reagált az Index cikkére. Ebben azt írják:

“Jól érzékelhető fejlődésen ment át, jó irányba halad a vasúttárság a fejlesztésekkel 2012. óta – köszönhetően a jármű- és pályafejlesztéseknek, felújításoknak, az új motorvonatok beszerzésének, a menetrendszerűség növekedésének, a szolgáltatási színvonal javításának. Az utasok érzékelik is az előrehaladást, ezt az is bizonyítja, hogy 2,3 millióval többen utaztak vasúton 2016-ban, mint 2015-ben. 2017-ben folytatódott a kedvező tendencia, mintegy 1 millió fővel nőtt az utasszám 2016-hoz képest. Ha a pontossági mutatókat nézzük, akkor 2012-ben és 2013-ban 86%-os, illetve 84%-os volt ez az adat, 2016-ban az elővárosi és regionális járatok pontossági mérőszáma, azaz menetrendszerűsége már 92,35%, az összes vonat menetrendszerűsége pedig 90,72% volt. Szintén az összes járat esetében 2017-ben 88,3%-ot, míg az idei első negyedévben 91,2%-ot mutatott a menetrendszerűség.  

Hozzátesszük, hogy a magyar vasútvonalakon a menetrendszerűségi, pontossági mutatószámok nem vagy nem sokkal rosszabbak a fejlettebb európai országok vasúttársaságainak eredményeinél sem. Hogy csak néhány példát említsünk: Svájcban 2017-ben 89% (), Belgiumban pedig 88,3%-os volt a menetrendszerűség.

Hibás a cikk azon következtetése, hogy „lehetne akár szigifikáns hatása a vasúthálózatba ölt százmilliárdoknak, de mint az látszik, az összesített késési mutatón nem mutatkozik meg a hatás.” Többségében olyan vonalakról kértek be adatokat, és ábrázolták ezeket grafikonon, amelyek esetében az utóbbi évtizedben nem végeztek jelentős pályafelújítást, vagy az folyamatban van, mint például a Budapest–Vác, a Budapest–Pécs, a Budapest–Szeged, és Budapest–Hatvan–Miskolc, Budapest–Győr vonalak. Ezek közül a pécsi és a miskolci fővonalakon kezdődött el nemrégiben a pályarekonstrukció. (ezekről ITT olvashatnak). A vasúttársaság mindent megtesz, hogy a jelenlegi vágányzár ideje alatt is kiszolgálja az érintett városok között közlekedők utazási igényeit és biztosítsa a megfelelő eljutásokat.

A „Személyszállító vonatok késése az egyes vonalakon 2017-ben” sor alatt feltüntetett grafikonból éppen arra lehet következtetni, hogy jelentős pozitív hatása volt a befektetett erőforrásoknak a már nagyrészt felújított Budapest–Székesfehérvár– Nagykanizsa és a Budapest–Esztergom vonalakon, mert az átlagnál pontosabbak a vonatok. Az előbbi vonal esetében 2016-ról 2017-re 9,5 százalékkal nőtt a fizető utasok száma (6,6 millióról csaknem 7,3 millióra). A nyári időszakban a balatoni utasszám 8,6%-kal, a bevétel pedig 10%-kal növekedett. Az utóbbi vonal esetében 2011 volt a felújítás előtti utolsó év, amikor végig közlekedtek szerelvények a vonalon. Ehhez viszonyítva 2016-ban 56 százalékkal több, összesen 3,2 millió fizető utast szállított a MÁV-START az esztergomi vonalon. 2017-ben pedig  6,6 százalékkal utaztak többen (3,4 millióan), mint tavalyelőtt. A villamosításnak és a 2018. április 9-től a teljes vonalon közlekedő FLIRT motorvonatoknak köszönhetően tovább nőhet a vasúti utazás népszerűsége. Csak hangulatkeltő elemként fogható fel a cikkben az esztergomi állomáson tavaly kisiklott vonat esetének emlegetése, mert a szerelvényben nem tartózkodtak 971 percen át utasok, mivel a baleset után nem sokkal leszállhattak. Az érintett szakaszon pedig más vonatokkal és pótlóbuszokkal fenntartható volt a közlekedés.”

Megosztás Facebookon