nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Utazás
Hogyan lett Debrecen a világ 5. legjobb úti célja?

Hogyan lett Debrecen a világ 5. legjobb úti célja?

Valami rossz beidegződés lehet, hogy a keleti régiót egyesek lesajnálják, mivel az évek során Debrecen és környéke nemcsak a belföldi turisták, hanem a világutazók egyik kedvelt úti célja lett.
NLCafé
f Ajánlom

Debrecen városa valahogy folyamatosan bekerül a hírfolyamba, elég megnéznünk csak az utóbbi két hetet: 

Ha tovább tekerünk vissza az időben, akkor érdemes még az idei évből megemlíteni a Szabó Magda születésének századik évfordulójára átadott, az írónőről készült szobrot

A város pezseg, köszönhetően az állandó lakóknak, és annak a majd 30 ezer egyetemistának is, aki ott él, na meg a piszkosul sok turistának. 

Majdnem dobogós

2015-ben a világ mérvadó turisztikai oldala, a Lonely Planet egyik újságírója Debrecenben járt, és hosszas cikkben méltatta a várost, ugyanez az oldal Debrecent a 2017-es top 10 legjobb ár-érték arányú desztináció közé választotta, pontosabban az ötödik helyre sorolta:

Debrecen ezzel megelőzte Belize-t, és beállt az olaszországi Velence mögé.

Arról egyelőre nincs adat, hogy ennek köszönhetően nőtt-e a városban töltött vendégéjszakák száma, a növekedést az idei évhez képest lehet majd mérni. Az elmúlt években viszont folyamatosan erősödött a debreceni turizmus, a kelet-magyarországi nagyváros (mely egyben országunk második legnépesebb települése) életre hívta a Visit Debrecent, mellyel egyszerre szeretnék a város és a régió turizmusát továbblendíteni.

Szezon? 

A Visit Debrecen szerint egy év alatt majd 400 ezer vendégéjszakát tölt el a városban csaknem 170 ezer turista, a legtöbben viszont továbbra is a nyári hónapokban választják a környéket. A Visit pont ezen dolgozik, hogy az utazóknak ne csak akkor jusson eszükbe Debrecen, amikor éppen Virágkarnevál van.

Virágkarnevál 2017. MTI fotó: Czeglédi Zsolt

Na persze, az augusztusi esemény a maga több mint 50 éves történelmével a cívisváros emblematikus rendezvényének számít, de szeretnék, ha ezen túllendülnének a látogatók: az éppen aktuális Debreceni Advent még közel sem rendelkezik ilyen hagyományokkal, de azt szeretnék elérni, hogy maga az adventi időszak és a köré épülő rendezvénysorozat hasonlóan csábító legyen. 

A vásár a Református Nagytemplom előtti úton húzódik, a bódésor templom felőli végén a Debrecen Eye áll.

Mindenféle rosszallás nélkül mondjuk, hogy az árusok egy sima copy-paste-tel átemelhetők egy másik városba (vagy egy másik városból ide), hiszen a Budapesti „ipari” adventen túl általában minden vidéki karácsonyi piacra jellemző, hogy környékbeli termelők bérlik a helyeket:

lesz köztük sajtos, mézes, mézeskalácsos vagy éppen ajándéktárgyas-hűtőmágneses, a vendéglátósok pedig szokás szerint csülköt, kolbászt, kenyérlángost, kürtős kalácsot, forralt bort, teát és puncsot árulnak,

illetve unikumos forralt bort: 

Az ételen és az italon akadékoskodni felesleges, adventi vásárba pont azért megy az ember, hogy a fentebb felsoroltakkal tömje magát, a karácsony a zsír és a szénhidrát időszaka, amit megkívánsz, azt edd is meg. Debrecen ehhez annyit tesz hozzá, hogy próbálja a régió termelőit előnyben részesíteni.

Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a városból, illetve annak közvetlen környezetéből érkező árusok, kézművesek, vendéglátósok rendkívül magas minőségű termékpalettát kínálnak, így a megfelelő színvonal megteremtéséhez elegendő »házon belül« keresgélnünk – mondja Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszező Kft. ügyvezetője. – Nem zárkózunk el a más régiókból érdeklődést mutató árusok megjelenésétől, azonban azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a Debreceni Adventi Vásárt a Debrecenből vagy a város közeléből érkező árusoknak köszönhetően nevezhetjük sajátunknak, az itteni értékeket általuk ismertethetjük meg a turistákkal.”

Debrecen a bazársor végére emelt egy 33 méter magas óriáskereket, ez a Debrecen Eye, közvetlen a Nagytemplom mellett. Január 6-ig lehet rá felülni. MTI fotó: Czeglédi Zsolt

A turisták márpedig jönnek…

…sőt, jó részük, pontosabban a 25 százalékuk külföldről érkezik a városba. Romániából és Szlovákiából sokan ruccannak át, de a németek is szeretik (a Lufthansának közvetlen müncheni járata van a városba), sőt az izraeli turista is sok (Tel-Avivból is van közvetlen gép), és nem egy izraeli diák tanul az egyetemen.

Láttunk olyan pénzváltót, ahol sékelt, sőt még dubaji dirhamot is váltottak, márpedig Budapesten sem egyszerű olyan váltót találni, ahol legalább az egyik lenne a két valutából. 

A statisztika eközben arról tanúskodik, hogy a reptérnek és az új járatoknak köszönhetően erősödött Debrecen beutazó turizmusa. Idén november végéig 295 780 utast fogadott a Debrecen Airport, ezt arányosítva év végéig összejöhet közel 330 ezer utas. A megkérdezett hotelek azt mondták, hogy az ünnepek környéke majdhogynem telt házzal pörög, és még érkezhetnek be foglalások. Addig persze advent, a város pedig nem áll le, egy sornyi program lesz még, például dzsesszkoncert, kézművestalálkozó és adventi gyertyagyújtás is (részletes programok itt), a két ünnep között pedig megrendezik a soros Tankcsapda-koncertet is.

Hagyományőrzők a debreceni városháza előtt tartott adventi gyertyagyújtáson (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

Túl az adventen

Mint fentebb említettük, a város célja, hogy egész évben bevonzza a turistákat: egyre népszerűbb és egyre több vendéget hoz például a nyári Campus Fesztivál vagy az olyan gasztronómiai rendezvények, mint a Debreceni Bor- és Jazznapok, illetve a Zamat Fesztivál. Ha eddig nem jött volna rá az olvasó: Debrecen többet mutat egy ideje, mint virágokkal díszített autókat vagy kellemes termálvizet, a keleti régió évszázadok óta legpolgáribb városa európai városként aposztrofálható. Debrecen felfelé rántja magával a környéket, nyáron például a Hortobágy is megér egy misét. A hollandok és a németek tudják ezt, évek óta sokan járnak ide közülük. Na nehogy már csak ők ismerjék.

Száraz adatok

Magyarország Kormánya 1522/2017 (VIII. 14.) határozatával létrehozta a Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó kiemelt turisztikai térséget. A döntéssel a Balatoni, a Sopron–Fertő-tói, valamint a Tokaj, Felső-Tisza, Nyírségi után ez lett az ország negyedik turisztikai régiója. A döntést a régió turisztikai eredményei alapozták meg. Debrecent és Hajdúszoboszlót 2016-ban 452 473 vendég választotta, 8,4 százalékkal többen, mint 2015-ben. A vendégéjszakák száma 1 344 407 volt, ami 9 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. A térség turisztikai részesedése az országos vendégéjszakák számából 2016-ban 4,9 százalék volt. Ennél nagyobb részesedést csak Budapest és a Balaton ért el. Hortobágy 2008-ban „Magyarország legjobb élő hagyományokat őrző desztinációja” lett, míg a Tisza-tó 2010-ben nyerte el a „Magyarország legjobb természetes vízű desztinációja” címet.

Megosztás Facebookon