1933-ban a “németellenes”, azaz a fasiszta ideológiától eltérő irodalom elleni kultúrharcban a nácik nagyjából 2000 könyvet égettek el, főleg zsidó szerzők műveit. Az egykori rémtettek helyszínén most az argentin művész, Marta Minujín épített nagyszabású installációt a Documenta 14 Művészeti Fesztivál alkalmából: összesen 100.000 betiltott könyv felhasználásával húzta fel a Parthenón pontos mását.
Minujín látványos könyvtemploma a kultúra betiltása elleni tiltakozás szimbóluma, ehhez pedig a közösség erejét is segítségül hívta, ugyanis a téglákként szolgáló könyveket magánszemélyektől kérte be.
A forma, azaz az akropoliszi Parthenón megidézése sem véletlen: a görög demokrácia és a tudás istennőjének szimbóluma nagyon is összecseng Munujín projektjével. A könyvek egyébként a világ minden tájáról érkeztek Kassel városába, és elég sokkoló élmény lehet úgy kibetűzni a címeket az oszlopokon, hogy tudjuk, ezeket egyes országokban még mindig tilos forgatni.
Meghalt Azahriah menedzsere, Ferich Balázs
Eloszlatjuk a leggyakoribb tévhiteket a hajfestésről
Nőként kezdett új életet Németországban a megasztáros Szecsődi Kari
Sztárok, akik a nagyszüleiket vitték a vörös szőnyegre
Liptai Claudia megmutatta lányát, Pankát gyönyörű szép esküvői ruhába bújva
Nagyon nehézkes természetűek ezek a csillagjegyek
Ezt az alsóneműt három országban is betiltották
