nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Utazás
“Lesz-e valaha egyetlen boldog órám” – Széchenyi István élete Nagycenken és azon túl

“Lesz-e valaha egyetlen boldog órám” – Széchenyi István élete Nagycenken és azon túl

"A szerelem az, amely tetteimet, talán akaratom nélkül vezérelte, vezérli és vezérelni fogja" – írta naplójába Széchenyi István, akinek bár a tetteiről sokat meg lehet tudni a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeumban, de szerelmi életéről alig.
Avatar
L.CS.
f Ajánlom

A kastély…

A nagycenki kastély volt a Széchenyi család otthona, s a családtagok közül negyvenheten ma is a nagycenki temetőben lévő mauzóleumban nyugszanak. Köztük a legnagyobb magyar is – ahogyan Kossuth Lajos nevezte Széchenyi Istvánt. A kastély gyorsan megtalálható a településen, a park közelében pedig könnyű parkolni, ráadásul ingyen. Ha valaki tavasztól ősziig látogat el ide, akkor a kivasutat is kipróbálhatja.

Széchenyi István Emlékmúzeum
Széchenyi István Emlékmúzeum

A főúri lak parkjának egy részét mintha vonalzóval rajzolták volna, az angol kertben központi helyet foglal el a díszes szökőkút. A kastély mögötti kert pedig olyan, mint egy arborétum, tele hatalmas fákkal. A kastély ma Széchenyi István Emlékmúzeumként üzemel. A felnőtt belépőjegy 1200 forint, a ruhatár ingyenes, és ami sok helyen még ma is állandó probléma, az itt nem: világos, nagy, modern és ami a fő, tiszta mosdók állnak a látogatók rendelkezésére. A kastélyban egykor hotel is működött, sajnos ott jártunkkor azt az információt kaptuk, hogy a kávézó is megszűnt.  

A földszinten Széchenyi István életének emlékeit állították ki. Itt látható Széchenyi miniszteri dolgozószobájának berendezése, itt tekinthetjük meg a család történetét bemutató, valamint Széchényi Ferenccel kapcsolatos kiállítási anyagot is. Az emeleti termekben Széchenyi István közéleti munkásságát, gazdasági tevékenységét, műszaki alkotásait szemlélhetjük meg. Bár a kiállítás nagyon szakmai, még egy gyereknek is élvezhető, annyi makett, rajz, működő és kipróbálható szerkezet van. A legtöbb kérdést a legnagyobb magyarról teszik fel a múzeum munkatársának, ám egy érdekesség ekkor sem derül ki. Mégpedig az, hogy milyen szerelmi élete is volt Széchenyi Istvánnak?

3 Fotó megtekintése

Nagycenki Széchenyi kastély

 

…és ami mögötte van.

A fiatal Széchenyi István a húszas éveiben állandóan férjes asszonyoknak udvarolt, aminek gyakran hajnali párbaj lett a vége. Ez idő tájt lobbant szerelemre a sógornője, Caroline Meade grófné iránt is. Caroline húgával együtt Bécsben, Lichnowsky hercegéknél nevelkedett. Gyönyörű nő volt, karcsú, fekete hajú, sötét szemű. 1811-ben ment feleségül gróf Széchenyi Pálhoz, aki visszahúzódó, csendes és unalmas ember volt. Széchenyi István sűrűn meglátogatta őket, s órákat beszélgettek. Könyveket ajánlottak egymásnak, egyik alkalommal Caroline egy olyan könyvet küldött a sógorának, amely egy elfojtott bűnös szerelemről szól, egy olyan fiatalasszony szerelméről, aki boldogtalan a férje mellett. A családnak is feltűnt a tiltott szerelem, ezért a fiatal grófot körutazásra küldték, ám még a nápolyi arisztokrácia szép lányai sem tudták feledtetni vele a szerelmét. Nem sokkal később feleségül kérte Caroline húgát, Selinát, de Lichnowsky hercegné nemet mondott, nem engedélyezte a frigyet. Széchenyi ezután – a szintén férjezett – Hunyady Gabrielle grófné oldalán vigasztalódott. Közben Selina férjhez ment, és pár évre rá Caroline elhunyt, “Túlélem-e Caroline elvesztését? Lesz-e valaha egyetlen boldog órám?” – írta naplójában a gróf. Egy évvel később Gabriella is meghalt.

Selina Meade és gróf Széchenyi István
Selina Meade és gróf Széchenyi István

Anyja halálának évében, 1824-ben Széchenyi megkérte Henriette Liechtenstein hercegnő kezét, de kikosorazták. Ám ezt szinte kacagva fogadta, mert megtalálta élete (új) szerelmét, gróf Zichy Károlyné Seilern Crescence-ban. “Crescence nyílik, mint egy rózsa… Igazi kacérkodás ez, de jól érzem magam a közelében!” – írta naplójában Széchenyi, aki levelekkel ostromolta választottját, a színházakban és a bálokon is kereste a társaságát – a bécsi legfelsőbb körök pedig jót mulattak a magyar huszárkapitány szenvedélyén.

A gróf taktikát váltott: eldöntötte, hogy tetteivel fogja megnyerni az asszonyt. “Én angyalom, ki szívemben oly nemes tiszta szerelmet lobbantottál – fogadd köszönetemet! (…) Tudnod kell, hogy csak rád gondolok, lelkemet irántad való szerelmem tölti el, minden pillanatot néked szentelek, és ami jót csak kezdek, és teszek, mind a te Műved!” 
1825. október 22-én Széchenyi arról írt választottjának, hogy hamarosan be fogja bizonyítani: valóban jobb emberré tette a szerelem, és Crescence-nak hála minden magyarnak nagy szolgálatot fog tenni. Tény, hogy két hét múlva birtokai egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság céljára. 1849-naplóbejegyzésében egyértelművé teszi ennek az okát: “Az én eszemben az ő elcsábítása járt. Ő testileg ellenállt, de a lelkét magamévá tettem, mert ő az egész világon engem szeretett a legjobban. Hogy egészen megnyerhessem, ráléptem a hazafiság mezejére, 24 szónál nem tudtam többet magyarul, azt is rosszul, de ellenzékinek léptem föl a mágnástáblán, s 60 ezer forintot ajánlottam föl, hogy mire, azt igazában nem is tudom tisztán, de magyar nyelvészeti akadémia lett belőle.”  Igaz tehát a mondat, hogy a világ nagy dolgai a szoknyai ráncaiból hullnak ki.

Zichy Károlyné Seilern Crescence
Zichy Károlyné Seilern Crescence

Zichyék Budára költöztek, Széchenyi meg ment utánuk, de egyre nehezebben viselte a visszautasítást, megint utazgatni kezdett. Fiuméban azt írta naplójába, hogy küzdhetetlen honvágyat érez, de nem egy ország, hanem Crescence iránt. 1834 végén éppen a Duna-szabályozással volt elfoglalva, amikor meghallotta, hogy Zichy gróf elhunyt. Crescence, aki éppen hetedik gyermekével volt várandós, csak a szülés után vallotta meg érzelmeit Széchenyinek: “Tíz év óta, amióta szeretni tudok, szívem egészen az öné, esküszöm erre” – írta a grófnak.

1836-ban házasodtak össze egy évtizednyi reménytelen szerelem után. Széchenyi meggyszínű, drágakövekkel kivarrt díszmagyarban, Crescence gyöngyfűzős ruhában, nyakában briliáns kereszttel vonult az oltár elé. “Boldog, nagyon boldog vagyok. Boldogabb, miképpen lehetségesnek hittem! Otthon ebédelek. Otthon maradok” – írja naplójába. A nő igazi társa volt, egyengette, segítette Széchenyi pályáját. Egy év múlva megszületett első gyermekük Béla, aki később földrajzi és geológiai kutató lett, majd Ödön, aki török pasa lett, de tűzpasának is hívták, mert ő szervezte meg a törökök tűzoltóságát. Született egy lányuk is, Júlia, aki csak pár napot élt. Széchenyi nem volt igazán türelmes férj, nehéz volt tartósan elviselni az aktív, képzelt és valós betegségeivel küzdő férfit. Széchenyi elmegyógyintézetbe került, 12 évet töltött itt, ahova asszonya csak látogatóként érkezhetett. Továbbra is imádta a feleségét, a hozzá írt levelei erről tanúskodnak. Kapcsolatukra egy pisztolylövés tett pontot 1860-ban, Széchenyi majdnem hetven éves volt, Crescence hatvan. Az asszony Bécsben élt tovább, ott érte a halál 1875-ben. Nagycenken, a családi sírboltban nyugszik a legnagyobb magyarral.

Forrás:

Megosztás Facebookon