Finnországban húsvéti boszorkányok járnak

Virvon varvon tuoreeks terveeks…

Alig tíz percre rá csöngettek az ajtónkon. Normál esetben ilyenkor nagyot sóhajtok, mert itt nem szokás csak úgy becsöngetni senkihez, úgyhogy előre lehet tudni, hogy valaki olyan áll a küszöbön, akit a hátad közepére sem kívánsz. De most felugrottam, mint akibe bolha csípett, és elkezdtem Jolut noszogatni: – Csengettek! Hallottad? Nyiss ajtót! Beszélj velük! Megjöttek a húsvéti boszorkányok!

Három tündéri kislány állt az ajtóban, kosárral és tollal feldíszített, barkás fűzfaággal a kezükben. Először udvariasan megkérdezték, hogy szabad-e a versikét mondaniuk, aztán mikor Jolu bólintott, akkor rákezdték: “Virvon varvon tuoreeks terveeks, tulevaks vuodeks, vitsa sulle, palkka mulle.”  Ezt eddig akárhol olvastam, annyiféleképpen fordították. A lényege, hogy jó egészséget kívántak, és a jókívánságért meg a barkaágért, amit nekünk adnak, jutalmat várnak cserébe. Mondtam Jolunak, hogy tartsa szóval őket, addig én beszaladtam csokiért (még szerencse, hogy mindig van itthon elfekvőben valami), amit aztán a lányok boldogan elfogadtak. Kicsit furán néztek rám, nem értették, mit gagyogok. Amikor mondtam nekik, hogy magyar vagyok és nem beszélek finnül (ezen az egy mondaton kívül), világosság gyúlt a szemükben. Megkérdeztem őket, csinálhatok-e róluk egy fotót, aztán búcsút intettünk egymásnak.

Mondtam már, hogy ünnepekben nem vagyunk túl erősek, én a húsvétot különösen utálom. Egyrészt azért, mert április 13-án nagypénteken halt meg az imádott Nagymamám, ezért nekünk a húsvét azóta nem ünnep. Másrészt meg nekem a tojásfestés mindig kín volt, mivel nulla kézügyességem van, és utáltam, amikor azt a büdös kölnit locsolták a fejemre, úgyhogy erről viszonylag korán le is szoktattam minden  férfi ismerősömet. A finn húsvéti szokásokról kérdezve Jolut megnyugodtam, hogy itt nem szokás locsolkodni, és ő mesélt nekem a húsvéti boszorkányokról is. De nem tartottuk számon a dolgot. Azt is csak pár napja tisztáztuk, hogy jövő héten van húsvét, úgyhogy végképp nem számítottunk ma ilyen meglepetésre.

Virpominen

Miután a boszik elmentek, rákerestem a neten, mégis honnan ered ez a hagyomány, és a következőket találtam. A húsvét neve finnül pääsiäinen, ami a nagyböjttől való “elbocsátást, szabadulást” jelenti. A finn húsvéti szokásokban keverednek az ortodox orosz vallásos utalások és a tavasz eljöveteléhez kapcsolódó ősi népszokások. Ez utóbbinak Finnországban különösen nagy jelentősége van, tekintve, hogy április itt inkább téli hónap, nem ritka, hogy még van hó. Az idei rövidebb és enyhébb tél kivétel ez alól. Abban viszont nincs eltérés, hogy még nem igazán ébredt fel téli álmából a természet, kopaszok a fák, és a fűzfabokor az egyetlen, amin már kibújtak a barkák. A fűzfaág használata virágvasárnaphoz (pálmavasárnap) kapcsolódik, ami a húsvét előtti vasárnap neve. Ekkor vonult be Jézus Jeruzsálembe, és az emberek gallyakat, pálmaágakat terítettek a lába elé, ennek a jelképe a barkaág.

A finn húsvéthoz kapcsolódó egyik fontos hagyomány a virpominen vagy virvonta, amikor a gyerekek (főleg a lányok, de gyakran a fiúk is) boszorkánynak öltözve járják a házakat, és színes textilcsíkokkal, tollakkal díszített barkaággal megcsapkodják a lakókat, szerencsét és jó egészséget kívánnak. Cserébe meg kapnak csokit, édességet, néha egy kis pénzt.

Trulli

S hogy miért öltöznek a gyerekek boszorkánynak? Régen az emberek úgy hitték, hogy nagyszombaton Isten oltalmazó hatása kisebb, ezért ilyenkor bátran repkednek a boszorkányok. A lakásokba becsöngető kis húsvéti boszorkányok erre a hiedelemre alapoznak. A finn nevük trulli, ami a svéd troll elnevezésből jön, ez a boszorkány neve. Nyugat-Finnországban ezért húsvét környékén máglyát is szoktak gyújtani (ez a hagyomány a svédek hatására vert gyökeret), hogy így tartsák távol a seprűn repkedő, ártó öregasszonyokat. Úgy tartják, minél nagyobb a máglya füstje, annál jobb, mert akkor a boszorkányok nem jutnak át rajta. Ezért is van, hogy a legtöbb finn gyerek ugyan virágvasárnap járja a házakat, de a svéd–finn gyerekek, illetve az ország nyugati területein élők húsvétkor (a nagyszombati boszorkányinvázió miatt). Az igazi trullik színes, régi ruhákat vesznek fel és szeplőt rajzolnak az arcukra.

Még több finnországi tavaszváró hagyományról a Finnország felé félúton blogon olvashatsz, ahol az ünnepi ételekről is sok mindent megtudhatsz.