Tíz csodálatos templom Veszprém megyében

Kamaszkorom óta minden évben igyekszem lejutni a Balatonra, ha csak egyetlen napra is. Már az úton mosolyogva várom, ahogy az autóúton (vagy épp vonaton) közeledve először megcsillanjon a tó kékje. Mártózok egyet a vízben, aztán jó magyar szokás szerint egész nap tömöm a hasam a klasszikus strandkajákkal, azaz lángossal, sült hallal, palacsintával.

Idén nyáron azonban előbújt belőlem a felfedező, nekiveselkedtem és szép módszeresen bejártam az északi partvidék csodálatos vidékét. Nemcsak közvetlenül a tóparton turistáskodtam, hanem egész Veszprém megyében, és fantasztikus kincseket fedeztem fel. Ezek közül válogattam ki nektek tíz templomot, öt épet és öt romot, melyek mindegyike maximum egyórányira található az északi parttól.

Vegyük először sorba a még működő templomokat! Ezek közül az első három igen közel fekszik egymáshoz, így például Balatonfűzfőről indulva egy nap alatt is végiglátogathatóak.

Sólyban az ország egyik legrégebbi falusi templomának kápolnája már István idején is állt. Egy 1009-ből származó királyi okirat révén ez az ország egyetlen olyan temploma, amely dokumentáltan az első királyunkhoz fűződik.

Berhidán a műemlék templom a XIV. századból maradt fent, és attól különleges, hogy az egykori mesterek nem használtak faanyagot a boltozat és tetőzet építéséhez, hanem azt kőből faragták ki. A hajdani építészek láthatóan jó munkát végeztek, hiszen a kőtemplom nagyobb sérülés nélkül átvészelte az 1985-ös földrengést.

Öskün egy zsindelyes kerektemplom a falu fő ékessége, amely egyes források szerint egy XII–XV. századi vár bástyájából lett kialakítva, de más elméletek a XI. századra, megint mások a török korra teszik a keletkezését.

A fentiektől egy kicsit távolabb fekvő Ganna szerintem jó eséllyel indulhatna az ország legtakarosabb falujának versenyén – csupa tökéletesen rendben tartott porta, makulátlan utcakép. Már ezért megér egy látogatást, de ott van még az 1800-as évek elején épült klasszicista Kerektemplom is, a római Pantheon kicsinyített mása, az Esterházy-család mauzóleuma.

A neoklasszikus épületet 1808 és 1818 között építették, a neves francia építész, Charles Moreau tervei alapján. A görög kereszt alaprajzú templom fölé hatalmas kupolát emeltek, ez akkoriban a legnagyobb volt az országban. Az altemplomban számos neves Esterházy személyiség nyugszik: Esterházy Miklós, az építtető, Esterházy Bálint, a Monarchia moszkvai nagykövete, valamint Esterházy Miksa, a Magyar Atlétikai Klub alapítója. Jó tudni, hogy a templom csak előzetes bejelentkezéssel látogatható – a telefonszámokról és a jegyárakról a község honlapján lehet tájékozódni.

Az én kedvenc balatoni templomom a Balatonfűzfőtől mindössze öt kilométerre fekvő Litéren található. A református templom egy igazi kis gyöngyszem: kékre pingált faragott karzat, piros szőttes terítő a szószéken, bájosan vegyes színes párnák a padokon, hűvösebb időre összehajtogatott plédek egy ládában, orgona, szúrágta lépcsők, muskátli az ablakban, padok a kertben, XIII. századi bélletes kapuzat – az egész, úgy, ahogy van, betalált a szívembe.

A még működő templomokon kívül több tucat romtemplom is akad a Balaton körül. Ezek felfedezése sokszor csak gyalogosan lehetséges, de én most olyanokat válogattam össze, ahova autóval is lehet kirándulni.

Balatonfüred az egyik legnépszerűbb település a tó partján, sokan ismerik a part menti sétányt, a szanatóriumot, a múzeumokat és a kiváló cukrászdákat. De talán kevesebben tudják, hogy egy templomromot is találunk itt, a Papsokai Szent Mihály-templom egykori falait. A román templomot többször átépítették, valószínű, hogy a török időkben pusztult el. Balatonfüredről Balatonszőlős felé haladva, a Vázsonyi útról lehet meglátni a hegyen ágaskodó templom romjait, amihez mindenképp érdemes felkapaszkodni, már csak a rom mellől nyíló pazar kilátás miatt is.

Balatonfűzfőn a Jézus Szíve Plébániatemplom mögött egy hangulatos kis XIII. századi romtemplom bújik meg, a Mámai templomrom. Ezt láthatóan még ma is használják, legalábbis egy modern faragott szószék is helyet kapott benne, sőt nyaranta hangversenyeket, zenés előadásokat tartanak itt.

Aszófőn is akad több évszázados emlék: a Kövesdi templom romja. A 71-es útról a Romkápolna utcára lekanyarodva már a romhoz vezető útról is fantasztikus panoráma nyílik a vidékre, jó időben még a tihanyi apátság hófehér tornyait is láthatjuk. Az 1260–70-es években épült egyhajós templom szép, nyugodt környezetben fekszik a nádasokkal körülvett természetvédelmi terület közelében. Mellette egy kis forrás is fakad, aminek a vize kedves kis patakként csordogál tovább a Balaton felé hatalmas fűzfákkal övezve.

Bár a Balatonakalitól öt kilométerre fekvő Dörgicse lakossága ma 300 fő körül ingadozik, a négy aktív templom mellett három romtemplomot is találunk itt. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy a mai falu területén régen hat település is volt. A három romos kőtemplom közül a legismertebb az alsódörgicsei (Boldogasszony) templomrom, amely megmaradt 22 méteres oromfalával messzire látszóan magasodik a falu fölé. A rom melletti területen szép és példásan rendben tartott pihenőhely van kiépítve, padokkal, mosdóval, úgyhogy ez akár egy családi, baráti piknikezésre is kiváló helyszín. A romhoz a Balaton felől érkezve rögtön a település határában kell jobbra fordulni, a jelzést követve a domboldalra.

A templomromok közül is lett egy kedvenc, ugyan ez egy kicsit távolabb esik a parttól, de például Szigligetről félóra alatt ez is elérhető. A nagykeszi templomhoz úgy lehet eljutni, hogy Gyepükajánból Káptalanfa irányába indulunk, és miután elhagyjuk a település végét jelző táblát, a műútról az első jobb oldali murvás útra kell lefordulni. Ott jó 2,5-3 kilométer múlva a jobb oldalon tűnik fel a templomrom, amihez füves úton kell besétálni (vagy ha bírja az autónk, akkor behajtani).

Esős időben a murvás út nem igazán járható, még a nagy nyári melegben is hatalmas tócsák voltak rajta, a kis autóm nehezen is birkózott a kátyúkkal. De megérte a zötykölődés, mert a ligetes környezetben levő templom és a templomhajóból kinövő hatalmas fa különösen csodás látvány – főleg naplementében, amikor én érkeztem.