A nyaralás veszélyei: segítünk átvészelni

Medúzacsípés

Ha a parton sárga zászlót látsz (ezzel jelzik a medúzát), vedd komolyan, mert a medúzacsípés égetően fájdalmas élmény, így jobb megelőzni, mint utólag kezelni. A hullámok a partra is kisodorják őket, így akár a homokban is összejöhet a kellemetlen találkozás, de ha a vízben úszik mellettünk, akkor se kezdjünk el vadul kalimpálni, hanem próbáljuk meg nyugodtan elkerülni a találkozást, és így kisebb az esélye, hogy megcsíp minket. Csak hidegvérrel! Ha pedig mégis…

Így kezeld!
Ha a fájdalmon és a látható nyomon (többnyire egy piros csík) kívül görcsök, ájulás, netán más tünet is kíséri a csípést, irány a kórház, mert egy-két faj mérge akár halált is okozhat, de alapesetben elég a bőrben maradt csápdarabkákat homokkal vagy törölközővel eltávolítani, majd lehetőleg ecetes, de ha nincs kéznél, akkor akár sós vízzel lemosni. Ezután jöhetnek a nyugtató, hűsítő krémek.

A tengeri sün tüskéi

A medúzával szemben a hegyes tüskéjű tengeri sün ugyan nem támad (még jó!), inkább egy helyben tanyázik, de ha belelépünk a tüskéibe, az komoly lábsérülést okozhat, és jó darabig minden lépésünket kétszer is átgondoljuk, ráadásul a tüskék akár mérgezők is lehetnek. Sziklás tengerparton könnyebb beléjük futni, de egy egyszerű vízicipő viselésével (ami mellesleg az éles szikláktól is véd) könnyen megelőzhetjük az efféle bajt. Ami ha bekövetkezik…

Így kezeld!
Mivel a horgas tüskék többnyire beletörnek a bőrbe, az eltávolításuk elég fájdalmas. Gyulladást és izomfájdalmat okozhatnak, ha nem vesszük ki őket. A méreganyagukat a forró víz kiiktatja, tehát érdemes meleg vízben áztatni a sebes lábat, mert az csillapítja a fájdalmat. Az ecet feloldja a tüskéket, így az ecetes áztatás vagy kötés sokat segít a kiszedés előtt. Ha nem sikerül valamelyiket kiszedni, orvoshoz kell fordulnunk.

Kullancscsípés

Ugyan a kórokozókat terjesztő kullancs nemcsak nyáron jelent veszélyt, ám kétségtelen, hogy ilyenkor tartózkodunk a legtöbbet a természetben, és az is ide tartozik, hogy nyáron található rajtunk a legtöbb szabadon lévő bőrfelület, ami ideális célpont a kullancsok számára. A kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás ellen már létezik védőoltás, de a kullancs sajnos más betegségeket is okozhat, ezért mindenképpen próbáljuk elkerülni a találkozást: vessük be a kullancsriasztó szereket és zárt ruházattal is (akár zokniba tűrt hosszú nadrággal, amiért csak az ízlésrendőrség haragjával kell számolnunk) védekezzünk! Ám ha mégis megtörténik a csípés…

Így kezeld!
A kullancsnál a legfontosabb, hogy minél előbb észrevegyük. Mivel a csípése nem fáj, így csak testünk alapos átnézésével (főleg a hajlatokra koncentrálva) lehet kiszúrni. Egy-egy kirándulós vagy kertben töltött nap után érdemes tüzetesen átvizsgálni magunkat és társainkat, és persze a gyerekeinket, mivel a kullancs minél hosszabb időt tölt a testünkben, annál nagyobb a fertőzés veszélye. Nem érdemes a kullancs légzését olajjal vagy alkohollal akadályozni, mert a légszomjjal küzdő kullancsból csak még több méreganyag juthat a szervezetbe. A legcélszerűbb megoldás a kullancscsipesz, de ha ez nem áll rendelkezésre, körömmel is próbálkozhatunk (ha csak pár órás a kullancs, menni fog) a kipiszkálásával.

Vérszívó pióca

Az édesvizeinkben előforduló piócák leginkább lápos, mocsaras területeken és dús növényzetű tavakban élnek, és vízálló, zárt cipővel és betűrt nadrággal relatíve könnyen védekezhetünk ellenük. Túl nagy veszélyt nem jelentenek. Bár látványnak nem túl gusztusosak, de azon kívül, hogy lakmároznak a vérünkből, maximum attól tarthatunk, hogy az utánuk hagyott seb nehogy elfertőződjön. Mivel érzéstelenítik a bőrt a harapás előtt, így a kullancsokhoz hasonló módon érdemes megkeresni őket, mivel magunktól nem feltétlenül vesszük észre, hogy a bőrünkre kerültek.

Így kezeld!
Erős idegzetűek akár magukon is hagyhatják, ugyanis ha egy pióca teleszívta magát, magától lehullik. Akinek ezt nincs türelme/gyomra kivárni, ecettel, sóval, citromlével vagy rovarriasztóval próbálkozzon, és azoktól magától leesik.

Ételben a baj

A környező országokban valószínűleg nem lesz bajunk, ám ha kicsit messzebb, mondjuk Törökországig, Egyiptomig vagy Tunéziáig kalandozunk, könnyen belefuthatunk a hastífusz vagy a hepatitis A fertőzésbe. Ezeket többnyire nem más emberektől kapjuk el, hanem mosatlan ételekkel és a nem megfelelően tisztított vízzel terjednek, de a nyers, nem kellően átfőzött/átsütött húsok és tengeri ételek is okozhatnak bajt. Ha valaki megkapta a családból, ő is könnyen továbbadhatja azt. Elővigyázatosságból csak palackozott vizeket igyunk, és lehetőleg csak jól átsütött/átfőzött ételeket együnk. A tejtermékek és fagylaltok különösen veszélyesek, ahogy a szennyezett vízzel lemosott gyümölcsök és zöldségek is, és azt se feledjük, hogy a jeget arrafelé is csapvízből készítik. A Hepatitis A és B ellen védőoltással is védekezhetünk.

Így kezeld!

A hastífusz alapállapotban lázzal, hasmenéssel, fejfájással járhat, és pár nap alatt túleshetünk rajta; szövődmények nélkül inkább kellemetlen, mint veszélyes. A hepatitis A étvágytalansággal, lázzal és sárgasággal jár, és ha sikerült elkerülni a szövődményeket, többnyire enyhék a tünetek. Orvoshoz csak szélsőséges esetben kell fordulni, ezek a betegségek többnyire maguktól gyógyulnak.

Napszúrás

A sok napot szeretjük, a túl sok napot nem annyira. Egy-egy árnyékmentes övezetben, esetleg túlzásba vitt napozással töltött pár óra könnyedén dehidratálja szervezetünket, a fejünk forróbb lesz a testünknél, szédülni kezdünk, elsápadunk, elgyengülünk és még a hányinger is ránk törhet. Ha ezen tünetek nagy része összejön, akkor jó eséllyel napszúrást kaptunk.

Így kezeld!
Nyaralás közben nehéz, de vedd komolyan, hogy ilyen esetben egy-két napot árnyékos, hűvös helyen, lehetőleg egy szobában tölts. Kerüld a dehidratáló alkoholt és a koffeint, igyál sok-sok vizet vagy limonádét, naponta többször állj be hideg zuhany alá, használj hideg vizes borogatást és hidratáló krémeket.