TOSCANA – A képzelt valóság

A valóság tényleg megfelel a leírtaknak, a villák rendszertelennek látszó, de mégis a tájba tökéletesen illeszkedő sokasága, a végeláthatatlan szőlő és oliva ültetvények, a hangulatos kis falvak és a történelmet magukból árasztó kis városkák, mind-mind a toscanai hangulat része.

Megérkezve Toscanaba egyvalami azonnal feltűnik, minden olyan harapnivalóan zöld és üde. A hegyvonulatok meglepő módon emlékeztetnek a mi kis Zalai dombságunkra, vagy a somogyi vidékre, csak minden tízszer akkora és olyan szabályosan elrendezett, mintha mértani módszerekkel lenne kiszerkesztve. Minden kis domb tetején áll egy magányosnak tűnő villa, új vagy felújított, de mindenesetre az biztos, hogy a tájba illeszkedik és árasztja azt a híres toszkán hangulatot. A villák nagy részénél vagy a bekötőút szegélyeként vagy a villa valamelyik sarkánál áll egy vagy több rakétatuja, az a hosszú vékony ceruzaszerű növény, ami szintén a kép része képzeletünkben. Már-már arra kell gondolnunk, hogy ennek a fának valami különös jelentősége van a helyiek szemében, mert olyan törvényszerűséggel van jelen. Az első benyomás után megnyugodhatunk, tényleg jó helyet választottunk és én már biztosan állíthatom, hogy később sem fogunk csalódni.

 

 

 

 

Az olaszok híres vendégszeretete és a velük született nyugalom megteszi kellő hatását a rohanó világból érkező turistákra. Az idő relatív fogalom, mindenre van elegendő és ezt valóban be is bizonyítják az ottlétünk alatt. A reggel nyolc óra előtti bármilyen tevékenység szentségtörésnek számít és a szieszta ideje is szent és sérthetetlen. Könnyen megszokható.

Nagyjából azt tudjuk, hogy ha itt járunk együnk pizzát, tésztát, tiramisut és firenzei sült húst. Eszünk is, ebben sem csalódunk. A kenyér isteni, pedig itthon azt mondanánk rá, hogy na ebből kifelejtették a sót. De mégis, ott ez a tökéletes és felséges. A bruschetta meglepően elnagyoltabb, mint amit itthon megszokhattunk eredeti olaszként. Először is nem szabályosan kialakított kenyérformára kerül a paradicsom, hanem egy igazi kétkilós kenyérből vágnak egy ujjnyi szeletet, ezt kétfelé, majd megpirítják és erre jön a nagy darabokra felvágott paradicsom. A teteje megspékelve két darab flegmán elhelyezett bazsalikom levéllel. A gasztronómiai varázslatot már csak az útszélén szüretelt fügével tudjuk kiegészíteni.

A természeti adottságok láttán lassan kezdjük megérteni, hogy az olaszok, illetve a toszkánaiak miért olyan nyugodtak és kiegyensúlyozottak. Jó helyre születtek. Ezt már csak az tetézi, amikor ellátogatunk egy két közeli városba, amiből süt a hagyomány a kultúra és a történelem. Nincsenek szinte modernkori építmények, nincsenek modern városnegyed, ami nem is hiányzik. Végigsétálva az ezeréves utcakövön, megérintve a falakat, beszívni a vizes ruhák öblitő illatától terhelt utcai levegőt átleng a varázslat, itt tényleg ugyanígy éltek 500 évvel ezelőtt is.
Firenze műkincs készlete páratlan Európában, a kis ékszerüzletekkel telezsúfolt híd valamint a dóm lenyűgöző hatással vannak a látogatóra. A pisai ferde torony valóban ferde és vakítóan fehér a zöld tér közepén, ahol látva a dőlőfélben lévő építményt megértjük, hogy miért épült 200 évig.
Lucca a művészettörténészek kedvence, joggal, hiszen sétálva az eredeti belvárosban lépten-nyomon egy térre érkezünk, ahol egy minimum 200 éves templomka fogad minket.
San Gimignano a lakótornyairól híres, a főtere minden festőt megihlethet.

Ha a városnézés végén egy kicsit lábatlógatni akarunk, megtehetjük a pisai tengerparton, ahol tojásnagyságú kövek társaságában fürdőzhetünk a sós tengerben, amely szeptemberben is 20 fok fölött van.

A sort pedig zárjuk a chianti tartományból származó híres borral, ami szintén nem fog csalódást okozni.


Az őszi kirándulásunkat ha jól időzítjük szembe találhatjuk magunkat az őszi szürettel, a borrendek felvonulásával, az új bor ünnepével vagy akár egy oliva szürettel. Azt gondolom bármelyikre esik a választásunk, nem tudunk hibázni.


És akinek mindez nem elég menjen el egy Fiorentina focimeccsre, mint a helyiek vasárnap délutáni programjára. Felejthetetlen élményben lesz része, a harmincezer robogó láttán, akik viszik lila zászlóval felszerelt utasukat a mérkőzésre. 50 000 ember mozdul meg ilyenkor a városban, amiből nagyjából annyit érezni, mint amikor nálunk egy kisebb vásárt rendeznek valahol. Elképesztő ez is, mint az egész toszkánai nyaralás, ahol még az árgus szemekkel figyelő turista is nehezen talál kivetnivalót.

Látogass el honlapunkra! »

Itt feliratkozhatsz a hírlevelünkre!»