nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Út a babáig Babát szeretnék
Gyereket szeretnék, de sok minden visszatart. Ez normális?

Gyereket szeretnék, de sok minden visszatart. Ez normális?

Az mondják, babát vállalni könnyű döntés, meg édes teher, de egy gyermek felneveléséhez sok mindennek klappolnia kell, hogy még a megfontolt párok is bele merjenek vágni ebbe a néha félelmetesnek tűnő projektbe. Ha te is szorongsz azon, mert kétségeid vannak a babatervezéssel és a későbbi babás élettel kapcsolatban, akkor a következő sorok ismerősek lesznek.
NLCafé
f Ajánlom

31 éves vagyok, és már úgy érzem eljött az idő, hogy gyereket vállaljak. Megtaláltam a férfit, akinek szívesen szülnék, és aki megfelelő társ lesz abban, hogy felneveljük a gyermekünket. Ám ez hiába van meg, ha más dolgokban még nem érzem a biztonságot. Fontos, hogy a leendő kisbabám nyugodt környezetben nevelkedjen, ezért találnunk kell egy helyet, ahol lakhatunk anélkül, hogy a főbérlőtől függenénk. Hiába dolgozunk mindketten főállásban, és vannak tartalékaink, normális, ha félünk attól, hogy hogyan tudjuk majd fenntartani magunkat, ha már hármasban leszünk. És persze akkor még arra nem is gondoltam, hogy mi lesz a karrieremmel, ha eltűnök babázni néhány évre. Nem vagyok egyedül ezekkel a gondolatokkal, a barátnőim fejében ugyanezek jártak, mielőtt belevágtak a családalapításba. 

Otthon, édes otthon!

Gyerekként, amikor az otthonomra gondoltam, mindig a biztonság, és az állandóság jutott eszembe. Egy kis faluban éltünk a szüleimmel, saját házunk volt nagy kerttel, közelben a nagyszülőkkel, és több rokon. Nyáron az unokatesóimnál nyaraltam, az utcán játszottam a szomszéd gyerekekkel, és éltem a gondtalan gyerekek életét. Minden közel volt: az iskola, az óvoda, a szüleim munkahelye. Ideális hely volt ez ahhoz, hogy boldogan nőjek fel, de ez a mai világban nem mindenkinek adatik meg.

Most felnőttként, a gyerekvállalás küszöbén én is azt érzem, hogy a születendő kisbabámnak én is ezt szeretném megadni. Egy helyet, ahol nyugodtan nőhet fel, ahol van hely arra, hogy nagyokat játsszon a kertben, ahol biztonságosan sétálhatunk az utcán, ahol ismerősök vannak, közel van a család, a leendő óvoda, iskola… Ám ez a helyzet most egyelőre távoli álomnak tűnik, hiszen jelenleg albérletben élek Budapest forgalmas csomópontján.

Sajnos a mai ingatlanárak elrettentettek eddig attól, hogy saját lakást vegyek (főleg, amíg egyedül éltem), és, mint tudjuk, az albérlet egy hatalmas lutri. Hiszen hiába fizetjük hónapról hónapra a férjemmel a lakásunkat, ez nem a mi tulajdonunk. Bármikor kirakhat a főbérlő, ha szeretné eladni a lakást, vagy ő költözne be. Egy kisbabával nem merünk bevállalni egy ilyet, hiszen nincs is rosszabb annál, mint egy pici babát vagy néhány éves gyereket elmozdítani a jól ismert helyről, és költözködni egy újabb bizonytalan helyre.


A saját lakás kérdése tehát nagyon sürgető, hiszen akárcsak a tavaszi fészekrakás a madaraknál, úgy bennem és a férjemben is nagyon erősen jelen van ez. De hol lakjunk? Hol lesz a legjobb gyereket nevelni? A belvárosban? Esetleg külső kerületekben? Netán vidéken? Lakjunk az én, vagy a férjem családjához közel? Megannyi kérdés, amit közösen kell eldöntenünk, mégpedig hamarosan, hiszen be kell rendezkednünk az új életünkbe, ahová majd megérkezik a kicsi.

Azok a bizonyos piszkos anyagiak

A bizonytalan albérlet és lakhatási, illetve ingatlanvásárlási helyzet mellé egy erős anyagi korlát is van a mai fiatalokban. Sok baráti párról tudom, hogy azért nem vállalnak egyelőre babát, mert anyagi helyzetük még nem elég szilárd ahhoz, hogy gondtalanul belevágjanak a babaprojektbe. Amikor hónapról hónapra él az ember, akkor a havi több tízezer forintos pelenka-, tápszer- vagy babaruhaköltség bizonytalanná teheti a szülőket. Ha már eleve meg van húzva az a bizonyos nadrágszíj, akkor nehéz előteremteni a szükséges havi összeget, hogy gondtalanul aludjanak éjjel a szülők, és ne azon stresszeljenek, hogy miből fizetik ki a gyerek gyógyszereit, ha netán beteg lesz, vagy az újabb és újabb ruhákat, amikor itt van a következő fejlődési ugrás. 

Egy gyermek, akárhogyan is számoljuk, anyagi vonzattal jár, amire elő kell teremteni a pénzt. Az anyuka mint pénzkereső ilyenkor kiesik, így az apukára hárul szinte minden. Akinek nincs biztos állása, az nehezen vág bele a párjával a közös baba tervezésébe ilyenkor. Családi segítség nélkül pedig szinte még nehezebb, hiszen a megszületendő kisbabának babaágy, babakocsi, légzésfigyelő, pelenkák, kis ruhák és megannyi nélkülözhetetlen felszerelés kell, ami súlyos anyagi kiadás a kezdeti időkben. És akkor még meg sem említettük magát a szülést, a vizsgálatokat, a magánorvost, magánkórházat stb. Érdemes felhalmozni valamennyi tartalékot, mert a gyerekvállalás (akárcsak az élet) néha tartogathat meglepetéseket, és ilyenkor jó, ha tudunk valamihez nyúlni.

Mi lesz a karrieremmel?

Sok nő azért nem vállal gyerekeket, mert fél, hogy nem veszik vissza a munkahelyére. Ez a félelem bizony nem egyedi, én is elgondolkoztam ezen, miután sok barátnőm számolt már be arról, hogy mennyire bánta, hogy nem várt még néhány évet a babavállalással. A legtöbbjük munkahelye nem éppen gyerekbarát, így amikor visszamentek volna dolgozni az egy-két éves gyerkőcük mellett, kényelmetlen dolgokkal szembesültek. A munkahely nem tudta vagy nem akarta megoldani, hogy el tudjanak időben menni a bölcsődébe, óvodába, a főnök nem nézte jó szemmel a gyerek miatti betegszabadságot, és még hosszasan sorolták a barátnők a kényelmetlenségeket. Persze vannak jó példák is, de valahogy mindig a negatív példák maradtak meg bennem. Ráadásul hiába nem tartom magam karrieristának, úgy gondolom, hogy még jobban ki tudnék teljesedni a szakmámban, ha még néhány évet rákapcsolnék. Ez idő alatt elvégeznék néhány tanfolyamot, és néhány kisebb szakmai célt is kitűztem még. Persze, ha jönne a baba, akkor örülnék, és nem érdekelne a karrier, hiszen az én munkámat otthonról is lehet végezni, akár egy totyogós mellett is, de ez azért sok segítséget igényelne. 

Képes leszek kihordani egy kisbabát?

Bevallom, az elmúlt, kicsit több mint 30 évben nem igazán gondolkoztam azon, hogy mi lesz majd, ha babát szeretnék. Sőt! Huszonéves koromban elég hedonista életet éltem: keveset aludtam, sokat dohányoztam és dolgoztam, rendszeresen fogyasztottam alkoholt, és nem pihentem eleget, nem adtam meg a testemnek azt, ami jó neki. Rossz minőségű ételeket ettem, szinte sosem sportoltam, mértéktelen fogyókúrákat tartottam, amikor arra volt szükség. A szervezetem persze sokszor megállj parancsolt egy jó kis betegséggel, ami legyengített hetekre. Az immunrendszerem nem volt a topon, ezt kár is tagadni.

 

Szerencsére a húszas éveim végére észbe kaptam, és rájöttem, hogy a testem az enyém, és nekem kell gondozni, hiszen ez lesz az, ami majd kihordja azt a kis életet, akit már annyira várok. Rászántam magam, hogy elmenjek hetente 2-3-szor sportolni, igyekeztem kizárni az alkoholt, a dohányzást és a kevés alvást az életemből. Elkezdtem több zöldséget és gyümölcsöt enni, hanyagoltam a gyorskajákat, és végre elkezdtem pihenni és kevesebbet stresszelni. Persze ehhez kellett a motiváció, ez az akkori barátom volt, aki most már a férjem. Ő segített, hogy rájöjjek, hogy minden azon múlik, hogy mit étkezünk. Persze nem mondom, hogy néha napján nem csúszik be egy hamburger, vagy nem iszom meg pár deci bort, de lényegesen egészségesebben élek, mint 4 éve. És ez jó dolog.

Ha te is szeretnél kisbabát, akkor érdemes elkezdened elengedni a káros szenvedélyeidet. Tégy azért, hogy a tested képes legyen arra, hogy 9 hónapon keresztül megfelelő és biztonságos helye legyen egy kisbabának, aki miután világra jött, bátran számíthat az egészséges anyukájára. Persze nemcsak neked, hanem párodnak is tisztában kell azzal lennie, hogy neki egészséges életet kell élnie, mert így biztos, hogy ő is egészséges támasza lesz neked és a babának is. 

Óh, és arról se feledkezz meg, hogy amit a káros szenvedélyeidre fordítasz, azt a pénzt invesztálhatod az egészséged karban tartására (sportruhák, fitneszbérlet, gyümölcs-zöldség vásárlás, kikapcsoló és pihentető utazás), de ezt az összeget elkülönítheted a baba érkezésére is. Milyen jó lesz majd azt a havi kb. 35 000 forintot, amit eddig cigarettára vagy alkoholra szórtál el, babaruhákra vagy éppen egy szuper babakocsira költeni! 

Szponzorált tartalom
Megosztás Facebookon