Az istenek ékköve: az ametiszt

Ezt a különleges, mély lila színt sehol másutt nem találjuk meg a természetben, ezért is foglalták le maguknak a királyok. Európa szinte mindegyik királyi koronáján találhatunk ametisztet – még a magyar Szent Koronán is van jó néhány.

Az uralkodók kedvenc köve

Nem véletlenül szerették a királyok. Az udvarokban dolgozó jósok ezoterikus tanai szerint az ametiszt a legmagasabb szintű isteni rezgéseket kelti az emberben. Élesíti az elmét, segíti a meditációt, a tisztánlátást, ezért tesznek gyakran a jósok a tarot kártya mellé is ametisztet, de gazdagságot és hatalmat is ad viselőjének. Van azonban ennél földhözragadtabb magyarázat is: a lila az egyik legnehezebben előállítható mesterséges szín. Ezer darab bíborcsiga kell egyetlen zsebkendőnyi lila anyag elkészítéséhez, így ami ennyire drága, azt csak a királyok engedhették meg maguknak: ruházatban, ékszerben egyaránt.

A világ azonban sokat változott a középkor óta. Ami Európában ritka volt, Amerikában sokkal gyakoribb, és amikor az 1700-as években Brazíliában óriási ametisztbányákat fedeztek fel, a szépséges lila kőből egyre több került a piacra, és végül kifejezetten olcsóvá vált.

Ametiszt ásványok

Érthető, hiszen egyszerű kvarc, ami a leggyakoribb ásvány a földön. A sivatagok, a tengeri homok, a puszták mind kvarcból vannak. Kristályosodott formában sem ritkák. Az ametiszten kívül a kvarcok körébe tartozik még a hegyikristály, a jáspis, az onx, az aventurin, az achát, a tigrisszem, a citrin, a rózsakvarc. Egyik sem extrém mód drága vagy ritka.

Az ametiszt csak abban különbözik ezektől, hogy vassal és mangánnal szennyezett, így kapta jellegzetes lila színét. Ez a lilaság számtalan árnyalatban létezik. A legdrágább a mély sötétlila, amit szibériainak is neveznek, attól függetlenül, hogy honnan származik, mert Nagy Katalin (aki nagy rajongója volt az ametisztnek) messzi orosz bányáiból származtak korábban a legszebb darabok. 

Alapszabályként minél halványabb a lilaság, annál kevesebbet ér az ametiszt, ezért hát az ékszerészek olyan trükkökkel próbálják meg eladni világosabb köveket, hogy olyan különleges nevekkel illetik, mint pl. francia rózsa, így a fakó kő is eladhatóvá válik.

De az sem ritka, hogy ezeket a halvány köveket felhevítik, vagy besugározzák, amitől zölddé válik, és elnevezik zöld ametisztnek, ami két okból is problémás. Egyrészt mert a hevített köveknek van saját nevük: prasiolite. Másrészt mert az elnevezéssel arra utalnak, hogy ez valamiféle ritka, különleges és drága változata az ametisztnek – noha valójában egy olcsó követ próbálnak meg ezzel a trükkel eladhatóvá tenni.

Christina Ricci karkötője és Bérénice Bejo ametiszt nyakéke (Fotó: Frazer Harrison/Getty Images)

Az ametiszt a legendák szerint úgy keletkezett, hogy Dionüszosz megharagudott az emberekre, és eldöntötte, hogy a következő halandót, aki az útjába kerül megbünteti, ezért alkotott egy vad tigrist, amelyik rátámadott az arra járó fiatal szűzre, Ametisztre, aki épp Diána templomába indult áldozatot bemutatni. A lány az istennőhöz sikoltott segítségért, aki hófehér, átlátszó kristállyá változtatta, hogy megóvja a szétmarcangolástól. Dionüszosz pedig amikor meglátta, milyen gyönyörű volt a lány, megbánta tettét, és borkönnyeket sírt, amelyek vörös színe lilára színezte a kristályt, így keletkezett az ametiszt. Ha valakinek a legenda nem ismerős ókori tanulmányaiból, az nem véletlen, mert egy francia reneszánsz költő, Rémy Belleau találta ki 1576-ban.

Az ókorban azonban legendák nélkül is népszerű volt, és nemcsak szépsége miatt, hanem azért is mert úgy tartották, hogy megvéd a részegségtől, így nagy dínomdánomokra készülve a gazdagok ametisztékszereket hordtak, de a gazdagoknál gyakori volt az ametisztből készült kupa is.

Rengeteg gyógyító hatást is tulajdonítottak neki azóta is: azt mondják, hogy az ametiszt fülbevaló véd a fejfájás ellen, ha pedig párna alá teszi valaki, meg tudja jósolni álmában a jövőt. A tinik számára évszázadokig azt ajánlották, hogy ha meg akarnak szabadulni a pattanásaiktól, megnedvesített ametiszttel dörzsöljék át naponta kétszer az arcukat.

Híres ametisztek:

Tutanhamon karkötője

Az egyiptomiak kedvelték az ametisztet. A feljegyzések szerint Kleopátrának is volt egy hatalmas ametisztgyűrűje, és meggyőződése volt, hogy ez segítette abban, hogy elcsábítsa Caesart és Marcus Antoniust. Ez a gyűrű ugyan elveszett az évszázadok során, de egyiptomi sírokban nagyon sok ametisztből készült amulettet találtak a régészek, mert akkoriban úgy vélték, hogy az istenek áldása van a kövön, ezért megvéd a gonosz ellen. Tutanhamon sírjába is ezért kerülhetett egy hatalmas ametisztszkarabeusszal díszített karkötő, amely Kairóban látható. 

Püspöki gyűrű

A püspökök hagyományos öltözékéhez tartozik egy nagy köves gyűrű, amit a főpap jobb kezének gyűrűsujján hord. Ez többféle drágakő lehet, de a leggyakrabban ametisztet használtak, mert színe Krisztus sebeire és szenvedéseire utalt, emellett a középkorban úgy hitték, hogy a kő megszabadít a tisztátalan gondolatoktól, és lecsillapítja a testi vágyakat – ami elég hasznos lehetett a cölibátust fogadó papok számára. Ennél valószínűbb magyarázat, hogy a lila látványos, ritka, királyi színe miatt erőt és hatalmat sugároz, és ezzel a püspök hangsúlyozhatta az egyház és persze Krisztus erejét.

Kenti Demi Parure

Amikor lila ruhát hord az angol királynő, szinte mindig egy különleges, lila színű brosst tesz rá, ami egy nagyobb ametiszt ékszerkészlet része: három bross, egy nyaklánc, egy pár fülbevaló és két hajkefe tartozik hozzá. Azért hívják „demi”-nek, azaz félnek a készletet, mert tiara nincs hozzá. A teljes készletet II. Erzsébet egész uralkodása alatt csak két alkalommal hordta, de a hatalmas ametisztkőből készült bross, amit napsugármintában elhelyezett gyémántok vesznek körül, elég gyakran előkerül. Ez a bross egyébként a királyi ékszerek egyik legrégebbi olyan darabja, amely folyamatos használatban van a mai napig, mert még Viktória királynő édesanyja kapta ajándékba, és azóta királynőről királynőre száll.

Fotó: Samir Hussein/Samir Hussein/WireImage

A windsori hercegné nyaklánca

Wallis Simpson a történelem egyik legbefolyásosabb asszonya, akiért VIII. Edward király a trónról is lemondott. Egy egész birodalom gyűlölte a kétszer is elvált asszonyt, amiért erre a lépésre kényszerítette a királyt. A szerelmes férfi pedig kárpótlásul a világ megvetéséért folyamatosan drága ékszerekkel kényeztette feleségét. Ezt a meglepően modern és látványos ametiszt nyakláncot Cartier tervezte 1947-ben, és a hercegné halála után 1986-ban 600 ezer dollárért (180 millió forint) talált új gazdára. Ma a becslések szerint ennek többszörösét érné.

A windsori hercegné nyaklánca