Hétszer körbe a võlegény körül

Esküvő szabad ég alatt

Az ünnep azzal kezdődik, hogy a két örömapa a vőlegényt, a két örömanya a menyasszonyt vezeti az esküvői baldachin alá, amely leggyakrabban egy lábakon álló, gazdagon hímzett bársonytakaró. Történhet az esemény zsinagógában, vagy szabad téren – az ortodoxia mindenképpen ragaszkodik a szabad térhez. Olyannyira, hogy Amerikában például az esküvő helyszínéül szolgáló épületek mennyezetén is ablakot, nyílást hagynak, amelyeket a szertartás idejére kitárnak: az ifjú párnak mindenképpen ez alatt kell állnia.

A menyasszony hét köre

A menyasszonyt kísérői hétszer körbevezetik a vőlegény körül, miközben a menyasszonyköszöntő, liturgikus dal szól. A hetes szám jelképezi, hogy ezen túl a hétnek minden egyes napját együtt töltik majd. Az ortodoxia ezt azzal is megerősíti, hogy hét napon keresztül a menyasszony és a vőlegény királynőnek és királynak tekintendő: minden nap másutt vendégeskednek, s mindenütt, minden alkalommal meghallgatják az esküvőn is elhangzó hét áldást.

Szerződés és hét áldás

A házasságlevél felolvasásával az eljegyzési ceremónia véget ér, kezdődhet maga az esküvő. A házasságlevél – a tulajdonképpeni házassági szerződés – hagyományos, arameus szöveg. Van, ahol a kántor, másutt a rabbi olvassa föl, ám ahol a vallásukat gyakorló családtagok ismerik a liturgiát és a héber nyelvet, ott a kiválasztottak – akik ezt igen nagy tisztességnek tekintik – mondják el a hét áldást is.

Emléktörés

Ez után a férj fölhúzza a menyasszony középső – nem pedig gyűrűs – ujjára a gyűrűt, s jöhet a pohártörés. Azaz: a vőlegény, cipője sarkával széttör egy üvegpoharat, emlékeztetve minden jelenlévőt arra, hogy legyen bármekkora is a boldogság, a jeruzsálemi szentély elpusztításáról örömünnepen sem szabad megfeledkezni.

Házassági böjt

Mint hogy menyasszonynak és vőlegénynek egyaránt böjtölnie kellett ezen a napon, az ún. ara-szoba étellel-itallal várja őket. Erre a szobára – ahová az ifjú párt bevezetik – azért volt igen nagy szükség korábban, mert a pár itt maradhatott először egyedül. S hogy ez az esküvő után valóban megtörtént, azt két tanú igazolta.

Külön tánc és paróka

Az ara-szoba ma már – nálunk mindenképpen – jelképes jelentőségű, egy-két percet töltenek benne, s vissza is térnek a násznép körébe, amely már eszik, iszik, mulat. Szigorú vallásgyakorló közösségben a lányok és fiúk nem keveredhetnek, külön járják a körtáncokat. Magyarországon ez nem jellemző, mint ahogyan az sem, hogy az ifjú asszony esküvő után csak kalapban vagy parókában mutatkozhat, födetlen fővel soha többé.