nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szűrd ki cikkek
Így nyomozhatod ki, mire vagy allergiás

Így nyomozhatod ki, mire vagy allergiás

Száz éve közel sem volt annyi allergiás beteg, mint most, vidéken pedig messze nincs annyi, mint a városokban, ahol tízévente duplázódik a számuk. Mi tudja megállítani a terjedést, és milyen kezelési módok segítenek „túlélni” a nyarat?
Kempf Zita
Kempf Zita
f Ajánlom

Vajda Noémi tizenéves kora óta küzd allergiás tünetekkel. Szemviszketés, égés, kipirosodás, majd orrfolyás: évente ismétlődött nála ez a sorminta, ahogy melegre fordult az idő. Már gyerekkorában elvitték allergiatesztre, ahol ki is derült, hogy leginkább a fűfélékre és nyírfafélékre valamint a parlagfű pollenjére érzékeny. Ennek megfelelően már tavasszal rendre jelentkeztek nála az enyhébb tünetek, de a legrosszabb az augusztus vége, szeptember eleje volt. Antihisztaminokat használt, ám ezek álmosították, ami vizsgaidőszakban nagyon nem jött jól.

„Az ember eleinte nem gondol semmi komolyabbra, azt hiszi, megfázott. Ám amikor minden évben ugyanaz a forgatókönyv, elkezd gyanakodni” – meséli Noémi. Pontosabban nem ugyanaz a forgatókönyv, hiszen a tünetek többnyire idővel rosszabbodnak. Amikor a lány köhögni is elkezdett, állandósult a rossz közérzete és fejfájás gyötörte, megijedt, nehogy asztma alakuljon ki nála. Így négy éve ismét orvoshoz ment, ezúttal már egy allergiaközpontba, specialistához.

Egy tünetek nélküli nyár

Az orvos immunterápiát javasolt számára. Ez az a kezelési mód, amivel jelenleg a legjobb hatást lehet elérni. A lényege, hogy az allergiakeltő anyagot kis mennyiségben adagolja, így a szervezet képes hozzászokni, mire beköszönt a szezon, és már a nagyobb dózis sem zavarja. Noémi például tisztított parlagfűkivonatot kap nagy koncentrációban (már hónapokkal korábban elkezdi alkalmazni): folyadék formájában kell a nyelve alatt tartani. Mellette szteroidos orrspray-t is használ. Azóta sokat javult az állapota. „Most kicsit folyik az orrom, és tüsszögök, de nem annyira rossz, mint korábban. Ez lesz a negyedik nyár, hogy kezelést kapok, és most már a parlagfű-szezonban semmilyen tünetem nincs.”

Ez a fajta allergiás állapot szerencsére nem életveszélyes, de attól még megkeseríti a mindennapokat, hiszen olyan, mintha folyamatosan beteg lenne az ember. Sőt, mint Noémi elmondja, olykor fertőzőnek hiszik… Arról nem beszélve, hogy fogorvosnak készül, és bizony nehéz elképzelni, amint egy kezelés közben ötpercenként megáll orrot fújni. Az immunterápia ugyan nem ad végleges megoldást, de évekre képes csökkenteni vagy elmulasztani a tüneteket. „Ha minden igaz, tíz-tizenöt évre védettséget ad, és később csak fenntartó kezelésre van szükség.”

“Sokszor bizony Sherlock Holmes-t megszégyenítő nyomozást folytatunk”

Az éves „veszélyzóna” kezdete április vége – tájékoztat dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. „Régen úgy tartottuk, hogy Magyarországon nem jellemző a fapollenek jelenléte, de mára egyre több a nyírfa-allergiás.” Általában is észlelhető egy felfutás az allergiások számában, valamint a „szezon” széthúzódása. A szakértő szerint a klímaváltozás lehet ennek az oka. „A mogyoró, a nyír vagy az éger virágzása régen február tájékára esett, de mostanság eltolódott, így ezek az időszakok összeérnek nagyobb pollenkoncentrációt eredményezve. Azt mondhatjuk, hogy klímahatásra tízévenként három-öt nappal hosszabbodnak a pollenidőszakok. Ezen túl a pollenek felszíni tulajdonságai is változnak; az úgynevezett szuperviharok szétrobbantják azokat sok ezernyi apró részecskére.”

Bizonyított nyírfapollen-allergia (légúti allergiák esetében ilyen allergének: nyírfa, parlagfű, feketeüröm, réti komócsin, háziporatka) esetében segítség a páciens és az orvos számára is, ha molekuláris allergiavizsgálat is készül. A szintén vérmintából készülő vizsgálat a ma használt egyik legmodernebb eljárás, amelynek segítségével elkülöníthetővé válik a fokozott rizikójú „high risk” és az enyhébb tüneteket okozó „low risk” allergia, valamint elkülöníthetők a keresztallergiák is. Míg az igazoltan high risk típusoknál az allergén teljes kerülése javasolt, addig a low risk csoportba sorolt allergének esetén a tiltás már nem ennyire szigorú, ez pedig lényeges könnyebbséget jelenthet az allergiás panaszoktól szenvedő páciens számára.

Magyarországon a legtöbben a parlagfű pollenjére érzékenyek – mintegy másfél millió ember. „Saját felmérésünk szerint 2002-ben 16,5%-os volt az allergiás nátha előfordulási aránya Budapesten és Pest megyében – mondja dr. Balogh Katalin. – Azóta persze sok év eltelt, és a tapasztalat az, hogy ez az arányszám tízévente megduplázódik.” Ezzel együtt hazánk a „közepesen fertőzött” területek közé tartozik Európában.

Túl jó immunrendszer

Dr. Balogh Katalin allergológus

Az immunrendszert két egységként kell elképzelni: egyik a fertőzések ellen véd, a másik létrehozza az allergiát – ezek balansz-szerűen működnek. Ez a magyarázata annak, hogy jól szituált társadalmi csoportokban több az allergiás, mint a rosszabb körülmények között élőknél, ahol gyerekkorban gyakoribbak a mikrofertőzések, amelyek az allergia kialakulása ellen hatnak.”

De érdekes az is, hogy bár vidéken értelemszerűen több a zöld növény, nagyvárosokban – ahol életünk elején nehezebben találkozunk allergénekkel – sokkal magasabb a betegek aránya.  „Ezen a helyzeten súlyosbítanak a közlekedésből származó kén- és nitrogénvegyületek” – magyarázza az orvos.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az allergiás embernek rosszul működik az immunrendszere, holott épp arról van szó, hogy túl jól működik: veszélyesnek ítéli azt is, amit nem kellene. Ezért van az, hogy betegség vagy várandósság idején tompábbak a tünetek, hiszen az immunrendszer ilyenkor alapjáratra kapcsol.

Az allergiahajlamot egyébként örökölhetjük is: tudósok már több gént is találtak, amely hordozza ezt a tulajdonságot. Ma már nem jellemző a hosszú tévelygés, vagyis hogy az egészségügyi dolgozók ne ismernék fel, hogy allergiáról van szó. Inkább az ellenkezője fordul elő, az, hogy tévesen hisznek valakit allergiásnak. Még olyan is előfordult, hogy valakinek polipok voltak az orrában vagy rosszindulatú daganat, mégis allergiásként kezelték az illetőt.

A diagnózis nem egyszerű, az orvos először is arra figyel, hogy leginkább milyen körülmények között jelentkezik a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás vagy szemviszketés. „Sokszor bizony Sherlock Holmes-t megszégyenítő nyomozást folytatunk” – mondja a doktornő.

Az első cél tehát az allergén azonosítása, amihez az orvosok első számú eszköze a tünetek kikérdezése. Amennyiben a kellemetlenségeket pollenek okozzák, akkor azok egy-egy időszakhoz kötődnek. Ha viszont por, penész vagy állatszőr a bűnös, akkor – orvosi szóval – perenniális, vagyis helyhez kötődő allergiáról beszélünk.

A betegek többsége a szezon csúcsán megy orvoshoz, amikor a legjobban szenved, márpedig ilyen időszakban nem ajánlatos bőrtesztet végezni. Ilyenkor inkább vérvizsgálatot javasolnak, ami az immunglobulin-E-termelésre koncentrál. A laboratóriumi vizsgálat egyetlen vérvétellel akár negyven paramétert is meghatároz, amelyek közül egy vagy több összetevő okozhatja a tüneteket.

Asztma vagy allergia?

A légúti megbetegedések komolyabb formája az asztma, amely allergiával is együtt járhat (de nem feltétlen). Egy tipikus betegségkarrier, amikor a tünetek csecsemőkorban allergiás dermatitisszel kezdődnek, majd jönnek a fuldoklós köhögések, kamaszkorban allergiás nátha alakul ki, és abból sokszor életre szóló asztma – emiatt kell már a korai tüneteket is kezelni – lehetőleg nem a benzinkúton találomra vett allergiagyógyszerekkel…

„Az allergiás nátha nagyon meg tudja keseríteni a mindennapokat, de nem lesz belőle életveszélyes állapot. Az asztma viszont csökkentheti az élettartamot. És minél több rohamot okoz, annál több elváltozás maradhat vissza a nyomában – figyelmeztet dr. Balogh Katalin. – Ugyanakkor jó hír, hogy a folyamat bizonyos pontig még visszafordítható.”

Asztma esetében is az az elsődleges, hogy meghatározzák, mire is érzékeny a beteg, mert a kezelés ettől függ. Azt pedig, hogy milyen fokú az asztma, a légzésfunkció-csökkenés tudja megmutatni. „Mindenki neméhez, súlyához, korához képest meg lehet határozni az ideális tüdőfunkciót. Asztmáról akkor beszélünk, ha a rá jellemző szám legalább 20%-kal kevesebb ennél. Ehhez belélegeztetünk a beteggel egy készítményt, majd újra mérünk, és figyeljük, visszafordítható-e az elváltozás. Meghallgatjuk a mellkast is, de sokszor már az ajtóban hallom, hogy miről van szó, mert annyira »sípol« az illető.”

De mit lehet tenni, ha megvan a kiváltó ok? A legjobb a helyzete azoknak, akik porra vagy állatszőrre allergiásak, hiszen jó esetben ilyenkor el lehet távolítani az allergént a környezetből – de legalábbis lehet csökkenteni a jelenlétét. A doktornő szerint már az is segít, ha az ágyunkba nem engedjük be a macskát vagy kutyát, persze a legtöbbeknek sajnos muszáj megválniuk kedvencüktől. Hasznos a gyakori portalanítás, beltéri penész esetén pedig egyszerűen meg kell szüntetni a penészedést, vele együtt a tünetek is megszűnnek.

A pollenek ellen már nehezebb harcolni, hiszen – nem túlzás – mindenütt ott vannak, még a zárt helyiségek levegőjébe is bejutnak. Ekkor jöhet az immunterápia: „Lényegében rákényszerítjük az immunrendszert arra, hogy megtanulja tünetek nélkül elviselni a helyzetet. Minden páciens a saját allergénje tisztított kivonatát kapja. Méghozzá annyit, amennyit csak el tud viselni a szervezete tünetek nélkül. A legtöbben egy három- ötéves kúra után nyolc-tizenkét évig is jól vannak, és a második évben már a tünetcsökkentő szereket (szteroidtartalmú orrspray, antihisztamin-tabletta vagy szemcsepp) is elhagyhatják.

Fontos, hogy az új, korszerű hatóanyagok mind vénykötelesek. De az, ha bármit recept nélkül is meg tudunk venni, nem jelenti, hogy nem kell orvoshoz fordulnunk, hiszen e készítményeket is csak már megállapított betegségre szabad alkalmazni. És még valami: Balogh doktornő azt mondja, ő óvatosan mindig megemlíti, hogy az allergiának van pszichoszomatikus háttere is, vagyis a lelki problémák képesek rontani az illető állapotán. „Ezen lehet segíteni különféle relaxációs technikákkal, csak hát az emberek inkább tablettákat szeretnének. De ha már csak hajlandók elgondolkodni ezen a szemponton, az is fél siker.”

 

Megosztás Facebookon