nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szűrd ki cikkek
Hat ételféleség, ami ölni képes

Hat ételféleség, ami ölni képes

Viszkető, vörös foltok, hasmenés, görcsös fájdalom, hányinger, fulladás. Gyakori, hogy az érintettnek fogalma sincs, mi okozza a tüneteket. Bőrbetegség? Gyomorrontás? Vírus? A magyarázat sokszor egészen más: ételallergia. A felsoroltak ugyanis ennek a legjellemzőbb tünetei. És akkor még a különféle táplálékérzékenységekről nem is beszéltünk…
Kempf Zita
Kempf Zita
f Ajánlom

Az egy-egy ételféleségre bármilyen módon érzékenyek száma egyre növekszik. Ennek az lehet a magyarázata, hogy kevés természetes alapanyagot fogyasztunk, és azokban is kevesebb a tápanyag, mint egykor. Helyette viszont sok mesterséges ízesítő, adalékanyag, készétel kerül a szervezetünkbe. A helyzeten ront a mozgáshiány, a sok ülés a képernyők előtt és az ezekből adódó elhízás. „Sajnos ez már örökíthető jellegű, merthogy a saját élet során szerzett allergiás állapot beépül az örökítőanyagba” – mondja dr. Polgár Marianne, a Budai Allergiaközpont gyermekorvos-gasztroenterológusa. Ha családunkban bárki allergiás, bizony nekünk is nagyobb erre az esélyünk – úgy nagyjából 40-60%, amennyiben szüleink vagy testvérünk az érintett.

Dr. Sherlock

Ha azt akarjuk kideríteni, hogy egyáltalán az allergia-e a tüneteink okozója, nyomozóvá kell válnunk. Figyelnünk kell (és akár feljegyezni) a legapróbb összetevőkig, hogy mikor mi kerül be a szervezetünkbe. Kísérleteznünk kell: melyik falattal jelennek meg a tünetek – általában közvetlenül az adott étel fogyasztása után. A dolog veszélyesebb is lehet, mint elsőre gondolnánk, hiszen az allergiák súlyos folyománya az anafilaxiás sokk, amiben összeomolhat a keringés vagy akár megfulladhat a beteg (ennek a hátterében leggyakrabban tej-, tojás- vagy mogyoróallergia áll).

Távozz tőlem! (Profimedia)

Az önmegfigyelésen túl választhatunk persze egyszerűbb utat is az okok feltárására, hiszen ma már bőrpróba (prick teszt), vagy vérből végzett laborvizsgálat is képes megmondani, mi a problémánk (az allergén jelenlétében megnövekedett immonglobulin (IgE) molekulák szintjét méri). A nemzetközileg elismert módszer előnye, hogy el lehet vele különíteni a fokozott rizikójú „high risk” és az enyhébb tüneteket okozó „low risk” allergiát. Attól függően, hogy valakit melyik csoportba sorolnak kell szigorú vagy kevésbé szigorú diétát tartania.

Ha nagyon sötétben tapogatóznak a szakorvosok, általában megkérik a beteget, hogy hagyjon el az étrendjéből hatféle dolgot:

  • tej

  • tojás

  • szója

  • búza

  • olajos magvak (főleg mogyoró)

  • hal

majd fokozatosan, egyesével hozza vissza. A tünetek megmutatják, hogy melyik alapanyagot kezeli ellenségként a szervezete.

És hogy első körben miért ez a hat? Mert ezek a leggyakoribb mumusok, főként gyerekkorban. Erre szokták mondani: „majd kinövi”. És nem is alaptalanul: öt-hat éves korban sokszor elmúlik az allergénhatás. Ám a magvakra és a halakra való érzékenység általában elkíséri az illetőt egész életén át. „Ugyanakkor az, ha gyerekként nem voltunk érzékenyek valamire, nem jelenti azt, hogy felnőttként sem leszünk – magyarázza dr. Polgár Marianne. – Ételallergia ugyanis később is kialakulhat, akár egy vírusfertőzés vagy hasmenés nyomán.”

Ha csak a gyomrod nem bírja – ételintolerancia

Fontos tudni, hogy az ételallergia és az ételintolerancia két külön betegség, noha a tünetek hasonlóak – figyelmeztet szakértőnk. Allergia esetén az immunrendszerrel van gond, ami miatt hasfájást, hasmenést, hányást, szénanáthát, asztmaszerű tüneteket, allergiás bőrbetegségeket, mint az ekcéma, csalánkiütést tapasztalhatunk, és a tünetek már rövid idővel az étel elfogyasztása után mutatkoznak. Ételintoleranciánál azonban a tünetek – hasfájás,

hasmenés, vagy székrekedés, haspuffadás, bőrkiütés, viszketés, fejfájás, levertség, magas vérnyomás vagy krónikus fáradtság – nem közvetlenül étkezés után jelentkeznek. Gyakran több órával az étkezés után, akár napokkal később jelentkeznek a panaszok. Ennek hátterében bélműködési zavarok állhatnak: nem megfelelő emésztés, gyenge, vagy fokozott bélmozgás (perisztaltika) vagy a bélfal fokozott áteresztőképessége. A fokozott áteresztőképességű bélfalon a nem tökéletesen lebontott táplálék fehérék eljutnak a keringésbe, és a különböző szervekbe, ez magyarázza a tüneteket. Az idegrendszer és a bél beidegzése közötti kapcsolat is magyarázza a nem kifejezetten bélműködéssel kapcsolatos tüneteket. A táplálékintoleranciát is lehet labormódszerekkel vizsgálni, ilyenkor a táplálék-specifikus immunglobulin jelenlétét és szintjét határozzák meg, de „jelenleg a legelfogadottabb eljárás a szóban forgó táplálék elhagyása – amitől a tünetek megszűnését várjuk – és a tünetmentes állapotban az ismételt fogyasztása az élelmiszernek” – mondja a doktornő. „Amennyiben a tünetek újra megjelennek, a tünetet okozó táplálékot hosszabb időre érdemes elhagyni.” Minden diéta gondot, nagyobb költséget és bizonyos mérvű életminőség-romlást jelent a mindennapi életben, ezért mielőtt elkezdünk egy diétás étrendet, érdemes orvossal konzultálni. Abban az esetben, ha bebizonyosodott, hogy diétáznunk kell különösen, ha többféle ételt is el kell hagyni, ne mulasszuk el a dietetikus tanácsát kikérni, a hiányállapotok kialakulásának megelőzése érdekében.

Vigasz az intoleranciában szenvedők számára, hogy az állapot az esetek nagy részében nem végleges állapot.

Megosztás Facebookon