nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szűrd ki cikkek
Senki nem gondol szívinfarktusra, ez mégis az!

Senki nem gondol szívinfarktusra, ez mégis az!

Világszerte évente közel 17,5 millió ember halálát okozza a stroke és a szívinfarktus, ez sok esetben megelőzhető lenne.
Petrás Gabriella
Petrás Gabriella
f Ajánlom

A szívbetegségek okozta halálesetek aránya olyan magas, hogy megelőzi a daganatos betegségek, sőt még a balesetek okozta halálozási arányt is. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulása azonban megelőzhető lenne egészséges életmóddal, helyes táplálkozással, rendszeres mozgással és szűrővizsgálatokkal. Hiszen a szívbetegségek kialakulásához a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlsúly, a cukorbetegség és a káros szenvedélyek is hozzájárulhatnak.

Szívinfarktus: az egyik leggyakoribb halálok

Idén az egész világon szeptember 30-án ünneplik a szív világnapját. A WHF, vagyis a Szív Világszövetsége kezdeményezésére 18 éve, 2000 óta világszerte megrendezik a Szívünk Világnapja rendezvényt, amelyhez Magyarország is csatlakozott. A szívinfarktus itthon is a vezető halálokok közé tartozik.

Sokan talán azt gondoljuk, hogy a szívinfarktus tünetei látványosak, jól körülhatárolhatók, és biztosan észrevesszük, ha velünk történik. Az igazság azonban az, hogy a szívinfarktus tünetei nem minden esetben olyan feltűnők, hogy egyértelművé tegyék, éppen infarktusunk van.

Egy véralvadék okozza, ami hirtelen elzárja, vagy beszűkíti az artériát. A nem megfelelő vérellátás miatt a szívizom egy része elhal, és szívinfarktus lép fel. A tünetek azonban nem feltétlen egyértelműek: mások lehetnek a nőknél, és mások a férfiaknál. 

Így ismerd fel a szívinfarktust!

Az idősebb korosztálynál, a nőknél és a cukorbetegeknél a tünetek kevésbé differenciáltak, és van olyan is, akinél semmilyen tünet nem jelentkezik. A tipikus jelek közé tartozik a mellkas közepén érezhető nyomás, a mellkasból a vállakba, a karba, a hátba a fogakba és az állba kisugárzó fájdalom, a néhány percen keresztül érzékelhető teltségérzet és állandósult fájdalom a has felső részén. Jellemző még a látszólag ok nélküli izzadás, az ájulás és a légszomj is.

Nőknél sok esetben tévesen gyomorbetegségnek is diagnosztizálhatják mindezt a gyomortáji diszkomfortérzet, valamint az azt kísérő hányinger, hányás miatt. A nagyfokú indokolatlan kimerültség is figyelmeztető lehet, ami akár már a szívinfarktust megelőző hatodik héten is előre jelezheti a közelgő bajt. Ha úgy érzed, szívinfarktusod van, ne habozz a mentőket tárcsázni! Inkább a kórházban derüljön ki, hogy nincs probléma, mint hogy a baj otthon érjen.

Szívinfarktus a legváratlanabb helyzetekben jelentkezhet: pihenés közben, nyugalmi állapotban, munkában, egy hirtelen kezdett edzés vagy akár szexuális együttlét közben és után is. Annak ellenére, hogy hirtelen csap le, az esetek nagy részében a megelőző tünetek már jóval korábban megfigyelhetők. Ilyen például a visszatérő mellkasi fájdalom, ami pihenésre megszűnik, de mozgásra erősödik. A szívinfarktus órák alatt fejlődik ki, és ez idő alatt egyre nő az a terület, aminek nincs megfelelő vérellátása, így minden perc különösen fontos. Ha a vérellátást sikerül időben helyreállítani, a szívinfarktus akár megelőzhető, illetve csökkenthető a károsodás mértéke.

Ki hajlamos rá?

A változókor után a nők infarktusra való hajlama megnőhet, azonban a férfiak nagyobb arányban érintettek. Minden izomnak, így a szívizomnak, pontosabban a sejteknek is folyamatos vérellátásra van szükségük. A szív vérellátását biztosító artériákat, amelyek koszorú módjára fonják körbe a szívet, koszorúereknek nevezzük. Ha a koszorúér belső fala károsodott, a koleszterin és más anyagok lerakódásai plakkokat képeznek – ezt hívjuk érelmeszesedésnek. Az elmeszesedett erek pedig könnyen elzáródhatnak egy véralvadék következtében: a koszorúerek elmeszesedése, vagyis a koronária szinte egyenes következménye az infarktus. Az egész folyamatból általában mi már csak a fájdalmat érzékeljük.

Abban az esetben, ha a véráramlás nem áll helyre, friss vér hiányában a szívizomsejtek nem tudnak regenerálódni, és így az izomszövet helyén hegszövet alakul ki. Nem feltétlen jellemző, de infarktus úgy is kialakulhat, ha a szívből egy vérrög leszakad, és a koszorúeret eltömíti, de a koszorúerek görcsös összehúzódása is okozhat szívinfarktust, amikor az adott érszakaszt az összehúzódás beszűkíti. Utóbbira bizonyos tudatmódosító szerek is képesek, például a kokain.

Életmódunkkal is rengeteget tehetünk a szívinfarktus kialakulásának megelőzéséért: a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az egészségtelen ételek, italok elhagyása, valamint a testedzés sokat segíthet a kockázatok csökkentésében. A genetikai hajlam nem kiküszöbölhető, azonban ha fokozottan ügyelünk a tünetekre, és rendszeresen járunk szűrésekre, jobb eséllyel indulunk. A szűrés azt is jelenti, hogy érdemes ellenőrizni például a vérzsírok és a vércukor szintjét. Nem csak a túlsúlyos, inaktív embereknek lesz infarktusuk, laborvizsgálattal egyéb eltérések is egyszerűen kimutathatók.

[sc_cts_position slug="roadblock030" clear="1"] Élj egészségesen!

A szívbetegség mint civilizációs betegség

A szívünk világnapja tökéletes alkalom arra, hogy testünk szorgosan dolgozó motorjára nagyobb figyelem irányuljon. A Szív Szövetség 20 éve, 1998-ban alakult a Nemzetközi Kardiológiai Társaság tagjaiból, és célul tűzték ki, hogy a világon a lehető legtöbb helyen megismertessék a civilizációs betegségnek számító szív-és érrendszeri betegségek tüneteit és kialakulási okait, ezen felül a prevencióra is nagy hangsúlyt fektetnek. A rendezvény keretein belül sétákkal, sporttal, nyilvános beszélgetésekkel, tudományos fórumokkal és koncertekkel is igyekeznek felhívni a figyelmet a szívbetegségekre.

A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány szeptember utolsó vasárnapján, vagyis a szívünk világnapján ad teret ennek.

Megosztás Facebookon