TBC: hogyan fertőzhet egyetemistákat?!

Idén megismétlődött az, ami tavaly történt:  fertőző tüdőtuberkulózist mutattak ki egy pécsi egyetemi hallgatónál. Ahogy ez ilyenkor szokásos, azonnal elkülönítették a diákot, megkapta a szükséges gyógyszereket. Ami legalább ilyen fontos: elkezdték feltérképezni a kapcsolatrendszerét, hiszen ilyenkor – a közösség érdekében – mindenkit szűrni kell, aki kapcsolatba került az illetővel (a kérdéses baktérium cseppfertőzéssel: köhögéssel, tüsszentéssel terjed). Külön nehézség, hogy a TBC sokáig rejtőzködő: nem okoz tüneteket.

Egy évvel ezelőtt, szintén a nyári időszakban ugyanez fordult elő, ami már csak azért is furcsa, mert a TBC inkább szociálisan hátrányos helyzetű térségekben fordul elő, olyan közegben, ahol a higiénia nem megfelelő.

Egészen jól állunk

A védőoltásnak köszönhetően azonban hazánkban így sem gyakori a jelenség: évente átlagosan öt-tíz új beteg jut százezer lakosra – legalábbis ennyiről derül ki, hogy fertőzött. Ezzel epidemiológiai szempontból a jobb helyzetű országok közé tartozunk, ami nagy eredmény ahhoz képest, hogy a „tüdőgümőkór” egykor egész közösségeket tizedelt meg, de még a hatvanas években is évi tízezer új megbetegedést fedeztek fel.

Ma a TBC-gyanús betegek mintáit több laboratóriumban, többek között a SYNLAB Hungary Kft. székesfehérvári Mikrobiológiai laboratóriumában vizsgálják.

(Profimedia)

A baktérium tenyésztését elsősorban köpetből végzik, ám a TBC baktérium a tüdőn kívül más szerveket is megbetegíthet (ez az úgynevezett extrapulmonális fertőzés). Ha a betegség a vesét támadja, akkor a vizsgálati minta vizelet, ha a központi idegrendszert, akkor agyvíz, ha pedig csontokat-ízületeket, akkor ízületi váladék.

Lehetőség van ezen túl vérvizsgálatra is, a Quantiferon teszttel, amellyel „Mycobacterium tuberculosis antigénnel stimulált lymphocyták gamma-interferon termelésének mennyiségi meghatározását végzik” – magyarázza dr. Jakab Gabriella, a SYNLAB szakmai igazgatója. A pozitív teszteredmény felveti a latens tuberkulózis gyanúját (a szervezet „találkozhatott” a TBC kórokozójával), de ez nem jelenti azt, hogy ki is alakul a betegség.  Érdemes tudni, hogy akut fertőzést követően a teszt 2-8 hét múlva lesz csak pozitív, és hogy álnegatív eredményt adhat az, ha a vérvétel a sejtes immunválasz kialakulása előtti.

De mi történik pontosan?

Testünk bámulatos: a védekezőrendszer sejtjei képesek „bezárni”, és így semlegesíteni a baktériumokat. Így azok bár életben maradnak, inaktív formában vannak jelen. Ez a latens tuberkulózis. Az ilyen fertőzés nem okoz tüneteket, nem fertőz, és a legtöbb esetben nem alakul át aktív formává. Vagyis előfordulhat, hogy már találkoztunk a baktériummal, de immunrendszerünk megvédte szervezetünket. A latens tuberkulózisban szenvedők közül minden tizedik embernél alakul ki a betegség.

Tbc, skarlát: ezeket már leküzdöttük, vagy nem?

Nagy szerencse, hogy a legtöbbeket elkerüli, mert amúgy a TBC hosszan zajló, krónikus megbetegedés. Ilyenkor gyulladásos folyamat zajlik a tüdőszövetben.  Megfelelő gyógyszeres kezeléssel az állapot gyógyítható, de hosszú kezelésre kell számítani. „Az első két hónap a kezdeti, intenzív szakasz, melyet további négy-hét hónap antibiotikumos terápia követ. Ez alatt az összes kórokozó elpusztul” – mondja dr. Jakab Gabriella. Kezelés hiányában azonban a TBC baktérium vér útján a szervezet más részeibe is eljuthat, súlyos megbetegedést okozva, ami még intenzív kezelés ellenére is halálos a betegek ötödénél.

(Profimedia)

A kulcs: oltás ÉS szűrés

Felmerül persze a kérdés, hogy miért fordulhat elő egyetlen megbetegedés is, ha egyszer Magyarországon csecsemőkorban mindenkit kötelezően beoltanak (ez a BCG oltás) – legkésőbb hathetes korig. Nos, elméletben így lenne, ám a helyzet az, hogy az évek múlásával az ellenanyag hatása gyengül, és már nem véd százszázalékosan. Épp ezért fontos, hogy rendszeresen részt vegyünk tüdőszűrésen.