nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szűrd ki cikkek
„A zöldborsóval együtt a napfényt is lefagyasztjuk” – mirelitpornó, ami az irsai fagyasztóban megy

„A zöldborsóval együtt a napfényt is lefagyasztjuk” – mirelitpornó, ami az irsai fagyasztóban megy

Biopiacról vásárolsz, és azt hiszed, abban van a vitamin? Hát akkor kapaszkodj: a jól fagyasztott gyümikben és zöldségekben sokkal több van! Albertirsán, az ország legnagyobb fagyasztóüzemében jártunk. Borsót ölelő jég, érzékszervi hiányosságok és bélszínroló mint szocializációs tényező: képes mirelitoktatás az NLCafén!
Neményi Márton
Neményi Márton
f Ajánlom

„Megyünk utána a gyárba, csak kérem, írják alá, hogy egészségesek, ezt mi nem tudjuk ellenőrizni, az étel márpedig bizalmi termék! A séta során pedig tessék nem lemaradni, legyenek mindig szem előtt! Nem mintha nem bíznánk önökben, de azért mégiscsak fel kell készülni az élelmiszerbűnözésre!” Losó József, a MIRELITE MIRSA Zrt. igazgatóságának elnöke eleinte szimplán lelkesen, majd teljes átéléssel, tánclépésekkel és hangeffektekkel meséli és illusztrálja a fagyasztottélelmiszer-ipar magyarországi történelmét, repkednek a dupla- és triplafenekű, talányos metaforák.

Fotók: Neményi Márton

A szoba, ahol Losó elnök úr lelkesíti a szak- és mainstream sajtó megjelent képviselőit, lassan harminc fokos, mégis szinte érezzük a „nagy sebességgel guruló borsószemeket átölelő jéghideg levegőt”, illetve a zöldségekkel és gyümölcsökkel együtt lefagyasztott napfényt.

Albertirsán járunk, a MIRELITE cég első és legnagyobb fagysztóüzemében, ahonnan a legjobb pillanatban fagyasztott, évekig friss gyümölcsök, zöldségek, húsok és levelestészták árasztják el az országot, a Közel- és a Távol-keletet, Európát és lassan Dél-Amerikát is. A prezentáció huszadik percében tartunk ott, hogy a mirelitételek tudományos alapon is a lehető legegészségesebbek, náluk több vitamin talán csak az éppen frissen szüretelt déli gyümölcsökben van, de ez sem biztos, hiszen míg a szobahőmérsékleten tárolt növények napok, a hűtöttek egy-két hét alatt veszítik el vitamintartalmuk háromnegyedét, a mirelitételekben évente csak pár százaléknyi bomlik le.

Ha belerakta a természet, amit csak tudott, nekünk kötelességünk két-három órán belül lefagyasztani!

„Ha bejön bárki a gyárba, és a gyártósorról levesz egy zacskót, nekünk azonnal meg kell tudnunk mondani, hogy annak a zacskónak a tartalma mikor, melyik termőföldről jött.” Azért van tudniillik több üzemük országszerte, hogy a lehető leggyorsabban kerüljenek a növények és a húsok a földből, földről és fáról a fagyasztó futószalagjára. A tanulság: 

Ahogy az embernek, az ételnek is van élete, amely folyamat félbeszakad a hibernálással, a kiolvasztással pedig folytatódik.

A megfelelő szállítás nagyon fontos, a kamionokban és a hajókon tartani kell a mínusz tizennyolcat (inkább húszat), „ha visszaenged a termék, oda a minőség”.

Természetesen volt szó a listeriával fertőzött mirelit termékekről is; Losó József ezt a témát hamar tisztába teszi. A baktérium jelen volt mindig is, korábban azért nem okozott gondot, mert egyszerűen

erősebb volt az emberiség immunrendszere, mint ma.

Elpuhultunk, na. Az irsai üzemből egyébként nem kerülhet ki fertőzött élelmiszer, mert bár a baktérium akár túl is élheti a mínusz húszat, a rendszeres magas nyomású, forró vizes takarítás egészen biztosan megelőz minden bajt.

Kiderült: Magyarország történelmileg fagyasztottétel-nagyhatalom, Frigelite márkanéven már 1943-ban forgalmazták a világháború sújtotta országban finoman szólva is hasznos mirelitet. (Akkor ez a szó még nem létezett, rögtön kiderül, miért.) A branddel, háború ide vagy oda, a kifinomult ízlésű közönséget célozták meg, ezért vágták ketté a latin frigidus (hideg) szót és biggyesztették utána, hogy elite.

Az emberek éheztek, és mi így is elitet adtunk!

– lelkezdezik Losó elnök.

Diószegen, majd Csepelen működött egy-egy üzem, az előbbit elvitte a háború, az utóbbi termékei pedig új nevet kaptak: a Mezőgazdasági Ipari Rt. betűszóként élt tovább, az elite pedig megmaradt a végén, így lett először márkanév, majd fogalom a MIRELITE. Igen, ez egy márka, hiába használjuk az összes fagyasztott ételre a köznévvé vált mirelit szót.

Az eszkimós reklámfigura a kezdetektől kísérte a márkát. Az első évtizedekben pragmatikus célja volt: azt üzente,

könyörgöm, ne felejtsd el a zacskót mélyhűtőben tárolni, méghozzá minimum -18 fokon,

később, miután a MIRELITE végképp beépült a köztudatba, ezt már nem kellett sulykolni, mindenkinek természetes volt. A popkulturális korszakonként változó dizájnú, de stabilan mosolygós eszkimó később már csak azt jelezte: ha kiolvasztod, az étel ott folytatja az életét, ahol azt a hibernálás pillanatában félbehagyta.

Ötvenes évek: mirelitreneszánsz, persze már államosítva, a jéghűtős önkiszolgáló boltok korszaka. A fejlődés, ahogy mondani szokták, töretlen volt, a hetvenes évekre az egész mirelitbizniszt menedzselő Hűtőipari Vállalat minden évben túlteljesítette a tervet, és elnyerte a kiváló vállalat címet. Hogy mennyire pörgött az ipar, azt minden statisztikánál jobban illusztrálja a késő szocializmus slágerterméke, a

bélszínroló.

A sápadtbarna húsrudaknak a bélszínhez csupán érintőleges közük van, mégis sikeresen házasították össze a nyugati ínyencgasztronómiát a szocialista tömegétkeztetéssel, marketingfronton legalábbis mindenképpen. A bélszínroló azóta is kiirthatatlan szocializációs tényező az iskoláktól a kifőzdékig.

Ide kívánkozik egy érdekes kísérlet a szocializmus kultúrtörténetéből, az első (és tudomásunk szerint utolsó) mirelitbisztró, ahol csak gyorsfagyasztott alapanyagokból készült ételeket árultak. A bisztró kész kis gasztrobotrány főszereplője lett a hetvenes években. A húsokat túlfőzték, a pacalt nem megfelelően vágták, és ami a legdurvább: a megnyitón még felszolgálták, később azonban eltűnt a választékból a bélszínroló! Kiderült: azért „merültek fel érzékszervi hiányosságok”, mert „az I. osztályól eltérő minőségű termékek kerültek árusításra” – tudósított a korabeli sajtó. Összeült a Központi Minőségellenőrző Laboratórium, és odaszólt, hogy ez nem állapot.

A ma ismert MIRELITE cég innen, Albertirsáról indult, a fagyasztóüzemet 1981-ben alapították. A rendszerváltás után, 1992-ben „Schöller úr” vette meg, 2001-ben pedig a Nestlé, az egész Schöllerrel együtt. A hatalmas édességgyár azonban elkezdte leépíteni a nem szigorúan jégkrémmel foglalkozó hűtőházakat. Az albertirsait Losó úr vette meg precíz és kemény pályáztatás után, „végignéztek mindent, hogy akár egy fillért is elloptak-e”. Természetesen nem loptak.

Nyíltak az újabb üzemek, Domoszló, Miskolc, Cegléd, 2010 óta pedig újra külön márka a MIRELITE. Az eszkimó maradt, legfeljebb a grafika lett áramvonalasabb. Ömlenek a díjak, a cég gasztronómiai nagykövet, stratégiai kormánypartner, nemzetközi tényező, komoly grémium ismerte el külön még az almás krokettet is.

Nem csoda, a fagyasztottélelmiszer-ipar hagyományosan kísérletező műfaj, igazgatók, laboránsok és gyári munkások kollektív szellemi tőkéje kellett az új receptek, eljárások és fagyasztási módozatok kifejlesztése. Évek alatt jöttek rá például, hogy a liofilézés (fagyasztva szárítás) hiába károsítja a húsokat, a kávéval csodát tesz. Losó igazgató úr is bőven kivette a részét a misszióból, egyszer például csak az otthon kiolvasztott pékáru körbekínálása után közölte családjával, hogy

hétéves sütit ettek éppen.

A reakciókról nem számolt be, de közben senki sem gyanakodott, az albertirsai mirelittechnológia tehát kifogástalan, a tömeggasztronómia jövője pedig a fagyott grízgaluska, a csokis gombóc („úgy találtuk ki, hogy rántani is lehessen!”), a gyalult tök és a rostos vadasmártás.

Ha biztosra akarsz menni

Hogy valaki lisztériafertőzött-e, azt mikrobiológiai vizsgálatokkal lehet megállapítani – például a vér vagy az agy-gerincvelői folyadék bakteriológiai tenyésztése és mikroszkópos elemzése útján. Az elmúlt időszak eseményeinek hatására azonban megnőtt az igény az esetlegesen jelen lévő baktériumok kimutatására is. A Listeria monocytogenes szűrését így el lehet végezni széklet- vagy hüvelymintából is, de ezekben a baktérium jelenléte – tünetek hiányában – még nem bizonyítja a megbetegedés tényét.

Kik kérhetik? Szűrővizsgálatot tünetek nélkül is kérhetnek azok, akik kíváncsiak, hordozzák-e a baktériumot. A baktérium jelenléte önmagában nem jelent megbetegedést. Akiknél fontos információ lehet maga a hordozás is: a gyermeket váró kismamák. Tünetes esetben a klinikus orvoshoz kell menni, aki a speciális mintavételezést elvégzi, ha ez szükséges.
Mikorra várható eredmény? 10 munkanapon belül.
Mennyibe kerül a szűrés? Magyarország legnagyobb labordiagnosztikai cégénél például 8000 forintba – a vizsgálat kizárólag térítés ellenében vehető igénybe.

Megosztás Facebookon