nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szűrd ki cikkek
Gyilkos pizza: diagnózis nélkül életveszélyes lehet a glutén

Gyilkos pizza: diagnózis nélkül életveszélyes lehet a glutén

A táplálékérzékenység azért nehéz terep, mert eleve nem könnyű rájönni, hogy egyáltalán erről van-e szó, és ha igen, akkor pontosan milyen ételféleségektől lesz rosszul valaki. A cöliákia, vagyis a gluténérzékenység egyre gyakoribb jelenség. Az első lépés a pontos diagnózis.
NLCafé
f Ajánlom

Nemrég írtunk Liliről és Lénáról, a tizenegy és tizennégy éves cöliákiás (gluténérzékenységben szenvedő) kislányokról. Édesanyjuk, Nóri azt szeretné, ha semmiben sem szenvednének hiányt, így hekket, kürtőskalácsot, hamburgert és pizzát is „varázsol” nekik, ha nagyon megkívánják. „Az én gyerekeim nem maradhatnak ki semmiből. Lehet, hogy pár napba beletelik, mire kikísérletezem, hogy kell a speciális lisztből lángost sütni, de akkor is megkapják, amit a többiek” – mondja a lányok anyukája.

A lányok betegségét hat éve diagnosztizálták, és hát nem könnyű az élet gluténérzékenységgel. Ez ugyanis nem pusztán allergia, amit egy nagyjából betartott diétával karban lehet tartani, hanem súlyos autoimmun betegség.

Hosszú az út a pontos diagnózisig

A cöliákiát (gluténérzékenységet) az élelmiszerekben található glutén nevű anyag okozza az immunrendszer kóros reakciója révén. A teljes szervezetet érinti, és minden életkorban megjelenhet. Klasszikusan emésztőszervi panaszok képében jelentkezik, a szokványostól eltérő formái is ismertek (hajhullás, pikkelysömör, csontritkulás, véralvadási zavarok, ízületi gyulladás, meddőség).

Sokszor mondják lisztérzékenységnek, ám valójában a búza, az árpa és a rozs gluténtartalma által kiváltott betegségről van szó. Genetikailag meghatározott, és sajnos egy életre szól (el kell tehát különítenünk a búzaallergiától).

„-mentes” élet (Profimedia)

Magát a kórképet nem túl régóta ismerjük, körülbelül a hetvenes években kezdett kialakulni a diagnosztikája – ennek fejlesztésében dr. Polgár Marianne, a Budai Allergiaközpont gyermekorvos-gasztroenterológusa maga is részt vett. Pályája elején gyakran találkozott puffadt hasú, „pipaszár lábú” kisgyerekkel, aki súlyos felszívódási zavarral, fehérje- és vashiánnyal küzdött. „Nem léteztek még a mai korszerű diagnosztikus eszközök, úgyhogy sajnos haláleset is előfordult” – meséli a doktornő.

Figyelmeztető jel lehet nagyobb gyerekkorban, ha az illető elmarad súlyban, magasságban, késik a nemi érése, vagy akár magatartászavarai vannak, ingerlékeny, fáradékony. Felnőttkorban árulkodó a meddőség akár nőknél, akár férfiaknál.

Ma már olyan vizsgáló eljárások léteznek, melyek a vérből mutatják ki az ellenanyagokat, és 99 százalékos valószínűséggel bizonyítják a kórképet. Ezen túl érdemes kiegészítő vizsgálatokat kérni a végleges diagnózisért, sőt a doktornő gyakran javasol úgynevezett családszűrést is. „Legutóbb egy páciensem az ikreivel jött, mert a gyerekek is örökölték a betegséget” – meséli az orvos.

Az újszerű, pontos diagnosztikai eljárások megjelenése persze a kezelésben is ugrásszerű javulást eredményezett.

A diétában nem szabad hibázni

Sokan ma az egészséges étkezés részének tekintik a gluténmentes étrendet, de az orvos ezt nem javasolja. „Szükségtelen teljesen elhagyni a glutént. Ennek csak akkor van értelme, ha valóban van rá érzékenység, akkor viszont létfontosságú” – mondja dr. Polgár Marianne.

Bár jelenleg is kísérleteznek enzimpótlással, új típusú gabonák kifejlesztésével, erre a jelenségre nem létezik gyógyszer, az egyetlen megoldás – vagyis inkább tünetcsökkentés – a teljes gluténmentes étrend. Bizony, egy életen át. „Nem szabad hibázni a diétában, mert a szervezet egyáltalán nem tudja lebontani a glutént, így toxikus anyagok szabadulnak fel, amelyek a legkülönbözőbb szervekben okozhatnak panaszokat” – magyarázza a szakember.

A jó hír az, hogy aki tartja a diétát, az teljesen egészséges életet élhet, sportolhat, vagy akár magas szintű szellemi munkát végezhet.

Létezik azonban nem cöliákiás gluténérzékenység is, amelynél a tünetek nagyon hasonlóak, és szintén gluténtartalmú élelmiszerek kóstolása után jelentkeznek. A különbség az, hogy a cöliákiára jellemző autoantitestek negatívak, és nem alakul ki a bélbolyhok sorvadása.

Aki sok mindenre érzékeny, annak bizony nem egyszerű az élete. A legtöbb alapanyagot lehet helyettesíteni mással, de van, akinek csak dietetikus tudja igazán jól összeállítani az étrendjét úgy, hogy bár sok mindent ki kell hagyni, azért meglegyen a megfelelő tápanyag-, vitamin- és kalóriamennyiség. Ám figyelem! A túl egyoldalú diéta elhízáshoz is vezethet.

Így vizsgálhatók a lisztfélékkel kapcsolatos feldolgozási zavarok:

  • cöliákia-szűrés (immunszerológiai tesztek)
  • genetikai vizsgálatok
  • táplálékintolerancia-panelek
    Mindezek nem helyettesítik a szakorvosi konzultációt!

Mikor javasolt a szerológiai vizsgálat elvégzése?

  • ha a klinikai tünetek alapján felmerül a cöliákia gyanúja
  • gyomor-bélrendszeri kórképek esetén
  • cöliákiás betegek családtagjainál
  • genetikai vizsgálattal fogékony csoportba sorolt betegeknél
  • gluténmentes diéta sikerességének ellenőrzésére

Mikor javasolt a genetikai vizsgálat?

  • betegek elsőfokú rokonainál
  • lisztérzékenységgel gyakran társuló állapotokban (pl. autoimmun betegségek, Down-kór, I. típusú cukorbetegség)
  • tünetek fennállása esetén, ha az immunszerológia kétes
  • minden más esetben, a lisztérzékenység kizárására
    (A vizsgálat eredménye a genetikai fogékonyságot mutatja ki, segítségével becsülhető a lisztérzékenység kialakulásának relatív kockázata.)
Megosztás Facebookon