Sztárok

A herceg elmehet a fenébe a fehér lovával együtt – így változtak az elmúlt 80 évben a Disney-hercegnők

106 éve ezen a napon született a rajzfilmmágus Walt Disney, és néhány napon belül nyolcvanéves lesz első egész estés alkotása, a Hófehérke és a hét törpe is. A dupla apropón felbuzdulva áttekintjük, mennyit változtak az azóta eltelt időben a Disney-heregnők.

Walt Disney számos klasszikus mesefigurát alkotott, és keltett új életre Mickey egértől és barátaitól Bambin és Dumbón át Pinokkióig, de hagyatékában még a popkultúra ikonjává vált kerek fülű egeret is háttérbe szorították az általa, majd utódai által meg- és újraálmodott híres hercegnők. A harmincas évek óta szinte minden lány (és egy nagy csomó fiú) gyerekkorát meghatározó karakterek elválaszthatatlanok a legendás rajzfilmestől, ráadásul ha úgy vesszük, még a születésnapjukat is majdnem egyszerre ünneplik vele: míg maga Disney ma lenne 106 éves, az első egész estés hercegnős mű, a Hófehérke és a hét törpe bemutatójának 80. évfordulója december 21-én esedékes. A kettős apropón kapva azt néztük meg, hogyan változtak az elmúlt nyolcvan évben az alkotó és stúdiója legnépszerűbb figurái.

A boldog békeidők feminizmust hírből sem ismerő hercegnői

Ahhoz képest, hogy mekkorára nőtt, elég lassan indult be a hercegnő-franchise, sőt nem meglepő módon eleinte nem is volt róla szó, hogy valaha is franchise-zá válik majd. A Hófehérke és a hét törpe ekkoriban még „csak” a Disney első egész estés rajzfilmje volt, a Hamupipőke és a Csipkerózsika pedig egyszerűen kettő a megannyi produkció közül, amelyek követték, ráadásul utóbbi kereken harminc évre az utolsó is lett, amelyben hercegnő szerepelt. Ezt a három filmet ma már rengeteg feminista kritika éri, mert hősnőik naiv, tehetetlen figurák, akiknek a tevékenysége abban merül ki, hogy takarítanak az egész házra, sorsukat pedig csak a fehér lovon érkező megmentő képes jobbra fordítani – ugyanakkor persze hasonlóan egydimenziósak ezek a bizonyos hercegek és a mellékszereplők is, hiszen klasszikus mesék (a hátborzongató és gyomorforgató részleteket gondosan mellőző) régimódi átdolgozásairól van szó.

Hófehérke az első hercegnő, és vele született meg úgy általában a klasszikus Disney-rajzfilmek jellegzetes világa is. A Grimm-testvérektől vett történeten és kedves figuráin generációk nőttek fel, de a modern kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a lányokra nincs jó hatással, ha egy dalolva takarító szereplővel azonosulnak, akit hiszékenysége folyton veszélybe sodor, és mindig férfiakra van szüksége, hogy megmeneküljön.

Az 1950-ben színre lépett Hamupipőke csaknem tökéletes ikre Hófehérkének: énekel, sertepertél, passzívan tűri a megaláztatásokat, végül pedig kizárólag szépségének köszönhetően menekül meg a jóképű herceg keze által. Ez persze annyira nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy egy több mint ezeréves történetről beszélünk, amelynek Kínától Európáig legalább 350, de egyes becslések szerint egyenesen 1500 hasonló változata létezik.

Az 1959-es születésű Csipkerózsika legfeljebb lefelé lóg ki a nem túl progresszív korai hercegnők közül: a többiekkel ellentétben még át is alussza a történet nagy részét (ténylegesen alig 30 percet szerepel a filmben). Egyes vélemények szerint nem is igazi szereplő, csak egy tárgy a történetben.

A hercegnők második eljövetele

A Disney 1989-ben tett ismét főszereplővé egy hercegnőt, és ezzel eljött a karakterek reneszánsza. Ha a kezdet döcögős volt is, és a későbbi filmeket is érték kritikák, a második hullámban már jóval árnyaltabb, erősebb, függetlenebb és önállóbb jellemek születtek, és véget ért a fehér bőrű hercegnők egyeduralma is egy közel- és egy távol-keleti, valamint egy indián főhős színre lépésével – menet közben pedig megjelenésükben is távolodni kezdtek a figurák az elődeiktől.

A Disney-hercegnők Ariellel tértek vissza a mozivászonra, de az új korszakot nyitó film főszereplője kicsit megrekedt a régi és az új világ között. A kis hableány már egy kíváncsi, aktív, hibáktól sem mentes karakter, de a film egy jelentős részét némaságban tölti, és a régi hősnőkhöz hasonlóan végeredményben őt is csak a hercege iránti vágyódás hajtja, végül pedig a szokott módon, egy csókkal kapja meg, amit áhított.

Az 1991-es A szépség és a szörnyeteg Belle-je már egy olvasott, intelligens, határozott nő, aki nem magatehetetlenül elszenvedi, hanem aktívan formálja az eseményeket az apjáért hozott áldozattól a végkifejletig. Az ő alakjával együtt a herceg figurája is megváltozott, és nem is csak annyiban, hogy (eleinte) nem jóképű és kedves: itt már Belle menti meg a szörnyeteget, ami teljes szerepcsere.

Az Aladdin Jázminja 1992-ből az első hercegnő, akinek nem fehér a bőre, egyben pedig méltó örököse Belle-nek is, hiszen egy éles eszű, jó humorú, nyitott és kíváncsi figura. Az előző filmben megkezdődött szerepcsere is folytatódik, hiszen ezúttal már a hercegnő az, aki a történet elejétől rangjához illő körülmények között él, és ő emeli fel a szegénysorban élő kedvesét, ugyanakkor Jázmin is sokszor a vonzerejét használja a boldoguláshoz.

Az 1995-ös Pocahontas címszereplője talán az első igazi nagy formátumú hősnő a Disney-hercegnők között, hiszen tettleg küzd a népéért, és sikerül megakadályoznia az indiánok és az európai telepesek összecsapását. Emellett ő az első olyan hercegnő, aki nem lesz a hercegé a történet végén – ki gondolt volna ilyesmire csaknem hatvan évvel korábban? –, és már megjelenésében is különbözik az elődeitől.

A második korszak utolsó hercegnője 1998-ban érkezett. Mulan még Pocahontasra is ráígér, amikor férfinak álcázva magát egész Kína megmentőjévé válik – ez a karakter már a társadalmi szokásokat is felrúgja a jó ügy érdekében, a hercegétől pedig még annyira sem függ, mint az indián hősnő.

Hús-vér és CGI-Disney-hercegnők a 21. században

A Disney-hercegnő mint márkanév 2000-ben született meg, miután a cég újonnan kinevezett kereskedelmi vezetője egy Disney on Ice-előadáson észrevette, hogy a közönségben több kislány is házilag készített hercegnőjelmezt visel, és arra jutott, hogy ha létezik ez az igény, akkor magának a vállalatnak kell kielégítenie. Ekkor dőlt el az is, hogy nem minden Disney-filmben szereplő hercegnő lesz Disney-hercegnő (az első rostálás után még Csingiling is a kiválasztottak közé tartozott, de aztán kiemelték közülük, ezért nem szerepel itt sem, ahogyan például A Notre Dame-i toronyőr Esmeraldája és a Herkules Megarája sem), és ekkor kaptak számot is a már ismert karakterek színre lépésük sorrendjében, az egyes Hófehérkétől a nyolcas Mulanig. Új hivatalos figura a nagy nyüzsgés ellenére ugyan (vagy talán éppen azért) egészen 2009-ig nem született, de az azóta eltelt években ezen a téren is felpörögtek az események, arról nem is beszélve, hogy beléptek a hercegnők a CGI-korszakba, és a történelemben először élőszereplős filmek is készültek róluk.

A hercegnő és a béka Tianája az első fekete Disney-hercegnő, és ott folytatja a karakterek evolúcióját, ahol Mulannal abbamaradt a folyamat: ő már nemhogy nem bízza magát férfiakra és nem hagyatkozik a külsejére, de nem is egy hercegről álmodik, hanem arról, hogy megnyithassa a saját éttermét. Jelentős fordulat az is, hogy a stúdió ezzel a filmmel végleg leszámolt a „szerelem első látásra” koncepciójával.

2010-ben Aranyhaj lett az első CGI-hercegnő, bár egyéb megjelenésekre létezik klasszikus, rajzolt változata is. A karakter nemcsak megjelenésében modern, hanem jellemében is – ennél a kamaszosan temperamentumos, erős, individualista lánynál még egy földönkívüli is előbb illett volna a Hófehérkébe vagy a Hamupipőkébe.

A klasszikus mesék világával szakító, saját ötleten alapuló Merida, a bátor 2012-ben aztán az utolsó tabukat is felrúgta: a főszereplő személyében megszületett az első fiús hobbiknak hódoló, lázadó Disney-hercegnő, aki nem énekel, és nem is szeret bele senkibe a filmben, sőt visszautasítja a kérőit (ennyit a modern hercegekről). A szövevényes történet középpontjában itt már a család és a szülő-gyerek viszony, a kamaszkor nehézségei állnak, és ennek megfelelően a tanulsága is jóval összetettebb, mint bármelyik régi filmnek.

Hogy innen merre lehet továbblépni? Ahogy az elmúlt nyolcvan év bebizonyította, mindig van hova fejlődni. A Disney a közelmúltban a régi rajzfilmek élőszereplős remake-jeire is nagy hangsúlyt helyezett, és nem maradtak ki a felújításokból a hercegnők sem, így láthattuk már Elle Fanninget Csipkerózsikaként, Lily Jamest Hamupipőkeként és legutóbb Emma Watsont is Belle-ként a Szépség és a szörnyetegben, a kísérletekből pedig az is kiderült, hogy akár a klasszikus történetek és szereplők is modernizálhatók, és közben az eredeti műveket sem muszáj megbecsteleníteni. Ez alapján alighanem a hercegnők következő nyolcvan éve is érdekes és mozgalmas lesz.

Még többet a Disney-hercegnőkről az NLCafé oldalain:

Disney-hercegnőket photoshopolt celebfotókra egy művész
Ilyenek lennének a Disney-hercegnők realisztikusabb külsővel
15 modell, akik megtévesztésig hasonlítanak a Disney-hercegnőkre 
A cannes-i vörös szőnyegen is felbukkantak a Disney-hercegnők

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top