Steven Seagal: “Komédiás vagyok”

Steven Seagallal az ember nem készít csak úgy interjút. A mester a telefonbeszélgetés előtt előre kiköti, hogy csakis jól felkészült újságírókkal áll szóba, és ha kamukérdésekkel zaklatják, gondolkodás nélkül lerakja a telefont. Ráadásul Robert De Niróhoz hasonlóan nem egy nagy dumás interjúalany. Ha kérdezik, tömören és lényegre törően válaszol. Nála nincs helye a mellébeszélésnek. Egy interjú vele nem könnyed beszélgetés, hanem kérdések és feleletek gyors záporozása. Nem az újságírókkal akar kitolni, mert amúgy kifejezetten kedves figura, egyszerűen csak ilyen a stílusa. A 62 éves, folyton mogorva arcot vágó gurut az első kérdésemmel kapásból sikerült jól megnevettetnem.

– Híres színész, harcművész és környezetvédő, szerepelt már tévésorozatban, mozifilmben és reality show-ban, ír, producerkedik, rendez, most pedig gitárosként és énekesként jön hozzánk Budapestre. Van még olyan rejtett képessége, amit nem ismerünk?
– (Óriási nevetés, majd rövid szünet.) Komédiás vagyok.

– Azt vallja, színészként a sikere titka az, hogy nem színészkedik, csak létezik a kamerák előtt. Zenészként mi a titka?
– Mississippi államból származom, ez a zene gyerekkorom óta körbevett. Az ottaniak közül sokaknak nem volt munkája és nem volt pénze, de a zene mindig ott volt nekik. Ezekkel az emberekkel nőttem fel. A zenében, ahogy a színészkedésben is, egyszerűen csak magamat adom. Nem próbálok senkit sem manipulálni. Olyan ez nekem, mint a lélegzés.

– A családjában akadtak zenészek?
– Profi zenészek nem, de apám és a nővérem játszott zongorán, sőt az apám dobolt is. Dobolni én is tudok egy kicsit, de zongorán nem játszom. Helyette gitározom és énekelek.

– A legtöbb férfi zenész azt vallja, hogy tinédzserként főképp a lányok miatt kezdett el zenélni. A lányokat a színészetnek köszönhetően már amúgy is meghódította. Mi vette rá, hogy komolyabban zenéljen?
– Színészkedés nélkül tudnék élni, de zene nélkül soha. Nem a pénz vagy a nők miatt kezdtem zenélni, egyszerűen mindig az életem részét jelentette.

– A harcművészetekben minden sikerét a sok gyakorlásnak és kitartásnak köszönheti. A zenével is ugyanez a helyzet? Mennyit gyakorol a hangszerén?
– Azt nem mondanám, hogy számolom, de biztos, hogy nincs olyan nap, amikor ne venném kezembe a gitárom. Legalább annyi időt töltök el ezzel, mint az edzésekkel és a forgatásokon dolgozva.

– Másfél hónap alatt közel másfél tucat koncertje lesz Európában. Hogy bírja a turnézást?
– Ez nagyon kemény élet, testvérem, és rengeteg munkával jár. De szeretjük a zenét, és a zenénkkel boldoggá akarjuk tenni az embereket. Ez az álmunk.

– Nem hiányzik a családja, amíg távol van otthonról?
– Mindig megpróbálom néhányukat magammal hozni. Meglátjuk, ezúttal hogyan sikerül.

– Más emberek rajonganak a zenéjéért, mint a filmjeiért?
– Vannak olyan rajongók, akik a filmjeimet szeretik, és vannak olyanok is, akik a zenémet. Aztán ott vannak azok, akik mindkettőt szeretik, meg persze akadnak olyanok is, akik egyiket se bírják.

– Aki ellátogat a budapesti koncertjére, mire számíthat?
– Annyit tudok ígérni, hogy nagyon más lesz, mint bármi, amit eddig csináltam. Keveredni fog benne a country és a déli blues, és hihetetlen zenészzsenikkel játszom majd együtt.

– A legtöbb bluesdalszöveg csalfa barátnőkről és a meló elvesztéséről szól. Önnek mit jelent a tökéletes bluesdalszöveg?
– Nem hinném, hogy létezik ilyen, ahogy azt se hinném, hogy bizonyos témákhoz kellene ragaszkodni. Ez az egész arról szól, mi rejtőzik a szívedben és a fejedben, és mindezt hogyan tudod dal formájában történetté változtatni. A szövegeim belőlem és a környezetemből jönnek. Olyan dolgokból, amik megmozgatnak.

– A századforduló környékén még sok filmben hallhattuk a számait, de lassan tíz éve, hogy utoljára csendült fel saját dala egy filmjében. Szándékosan választotta szét a két szenvedélyét?
– Mindig szerettem, ha egy dalom megszólal a filmemben, így biztos vagyok benne, hogy lesz még ilyen alkalom.

– A karrierje során eddig egyetlen alkalommal (Lángoló jég) dolgozott rendezőként. Ennyire rossz tapasztalatot szerzett?
– Dehogy. Imádtam rendezni, egyszerűen arról van szó, hogy rengeteg időt vesz el az embertől, és sosem álltam túl jól szabadidő terén.

– A filmjeiben mindig elképesztően stílusos és egyedi kabátokat visel. Áruljon el egy műhelytitkot! Ezek a sajátjai, vagy a filmek jelmeztervezői álmodják meg őket?
– Majdnem az összes kabátomat magam terveztem, és mind megvannak otthon a ruhásszekrényemben.

– A professzor című filmjében az egyik legnépszerűbb magyar színésznővel, Dobó Katával játszott együtt. Milyen volt Katával dolgozni?
– Próbálok visszaemlékezni… Fiúról vagy lányról van szó? (Nagyon rossz volt a vonal – a szerző.)

– Lányról. Ha jól emlékszem, a filmbéli feleségét alakította.
– (Némi habozás után.) Azt hiszem, megvan. Annyit tudok felidézni, hogy egy nagyon profi színésznőt és kedves emberi lényt ismertem meg általa.

– Híres az elképesztően nagy gitárgyűjteményéről is. Vannak favoritjai?
– John Lee Hooker, Jimi Hendrix, Buddy Waters és a többi zenésznagyság gitárjai mind közel állnak a szívemhez.

– Mikor kezdte el gyűjteni őket?
– Azt hiszem… 1977-ben.

– Hány gitárja van otthon?
– A csúcsponton volt vagy háromszáz, de nemrég a gyűjteményem nagy részét eladtam Japánban, persze nem a legnagyobb kedvenceim hangszereit. Mostanra úgy tizenöt maradt. Ezekből úgy hetet-nyolcat szoktam magammal vinni a turnékra.

– Az elmúlt évben leginkább a Putyinnal kialakult barátsága és az oroszokhoz fűződő szimpátiája kapcsán szerepelt a médiában. Színészként és zenészként fontos a nyilvánosság előtt kifejtenie a politikai nézeteit?
– Direktben nem szoktam politikáról beszélni, mert nem szeretem a politikát. Egyszerűen szeretem az Egyesült Államokat, ahogy szeretem Oroszországot is, a vágyam pedig az, hogy ez a két ország végre békében éljen egymással. Ha valaki konfliktust szít e két ország között, azzal mindenki csak veszít.

– És lát esélyt a békés viszonyra?
– Nem tudom, de ezt szeretném.

– Van rá esély, hogy a rajongók egyszer még láthatják valamelyik Expendables-filmben? Nagyon hiányzik a csapatból.
– Talán egyszer, de biztos, hogy a közeljövőben nem.

– A kilencvenes években a karrierje teli volt olyan sikerfilmekkel, mint az Ölve vagy halva és a Törvényre törve, folytatást mégis csak az Úszó erőd kapott. Nem szereti a folytatásokat?
– Jelenleg egyetlen folytatás van nálam napirenden, az Úszó erőd harmadik része. Három különböző forgatókönyvünk is van hozzá, dolgozunk rajta.

– Ezzel visszatér a Warner stúdióhoz, ahol a legnagyobb sikereit forgatta? Vagy független lesz a film?
– Ha megvalósul, akkor biztosan Warner-film lesz. Náluk vannak a jogok.

– Az utolsó két filmjét Romániában forgatta. Milyen tapasztalatokat szerzett az ottani forgatáson?
– Románia nagyszerű ország. A történelmük teli van sötét fejezetekkel, és régóta nagy arrafelé a szegénység, de ennek ellenére remek társadalmuk és hagyományaik vannak, és sok boldog emberrel találkoztam arrafelé.

– Magyarország itt van Románia szomszédjában. Egyszer sem volt egy kis ideje átugrani hozzánk?
– Nem. Most leszek először nálatok.

Steven Seagal és az ő blues bandje, valamint a Modern Art Orchestra június 27-én este lép fel a Budapest Kongresszusi Központban.