nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Sztárok
Lerántjuk a leplet a brit legendákról

Lerántjuk a leplet a brit legendákról

Ki ne hallott volna már Robin Hoodról, a Loch Ness-i szörnyről és a londoni Tower hollóiról? Ők legalább annyira britek, mint a Beatles, az emeletes busz és az ötórai tea. De mennyi a valóságtartalma e legendáknak, mítoszoknak és egyéb megmagyarázhatatlan jelenségeknek?
L.CS.
f Ajánlom

Glamis-kastély
A legenda
A skóciai Glamis Nagy-Britannia legismertebb kísértetkastélya. Ott gyilkolták meg 1034-ben a skót lázadók II. Malcolm királyt, akinek vérnyomai a mai napig látszanak a színhelyen. Az 1500-as években a kastély akkori úrnőjét boszorkányság vádjával máglyára küldték, az ő kísértetét számtalanszor látni vélték a szobákban és a folyosókon. Az egyik gróf, Patrick nyomoréknak született gyermekét befalaztatta egy szobába, és azóta kísért. 1486-ban egy konkurens klán tagjai is így jártak, bő száz év múlva kibontották a szobát, mert zajokat hallottak, és kísérteteket láttak a kastély azon részén. A látvány döbbenetes volt… II. Erzsébet édesanyja is ebben a kastélyban nevelkedett, állítólag többször arról beszélt, hogy találkozott a befalazott gyermek szellemével.
Az igazság
Az 1500-as évek végén valóban találtak egy szobát tele csontvázakkal, ruhafoszlányokkal, és minden bizonnyal az ellenséges Ogilvy klán tagjai lehettek. Nincs feljegyzés, hogy a kastély egykori úrnőjét megégették volna, sem arra, hogy egy nyomorék gyermeket is befalaztattak. Az azonban biztos, hogy a Strathmore családban több, fogyatékkal született gyermek is volt. Ami II. Malcolmot illeti, valóban e kastély mellett hunyt el.
Forrás: Erzsébet anyakirályné hivatalos életrajzi könyve

Lerántjuk a leplet a brit legendákról

Loch Ness-i szörny, Nessie
A legenda
Az első ismert említése 565-ből származik Szent Kolumba történetéből, ahol a szent megment egy embert a szörnytől. Megkérdőjelezhető a történet hitelessége, mivel egy másik legendában ugyanez a szent a hangja erejével megöl egy vaddisznót. 1500 éven át sem felejtették el a szörnyet, vagy ezren is látták, aztán 1933. május 2-án újra megpillantja valaki. Médiaszenzáció! Augusztusban újra látják, ’34 április 19-én pedig fotó is készül Nessie-ről. A fotóról aztán kiderült, hogy hamisítvány.
Az igazság
Kutatók egy csoportja Skóciában olyan történelmi dokumentumokra lelt, amelyek egy Morag nevű, Nessie-vel vélhetően rokonságban lévő teremtményt emlegettek, de ez sem elég bizonyíték, hiszen Morag létezése is vitatott. Nagylábbal és a jetivel együtt Nessie a kriptozoológia mai legnagyobb rejtélye, tudósok úgy vélik, hogy a létezéséről szóló bizonyítékok nem meggyőzőek. Egy szörnypopuláció nem tudott volna fennmaradni észrevétlenül még egy akkora tóban sem, mint Loch Ness,.
Forrás: History Channel

Lerántjuk a leplet a brit legendákról

A Tower hollói
A legenda
Évszázadok óta legalább hat-nyolc holló él a londoni Towerban, de azt, hogy mikor költöztek ide, nem lehet pontosan megállapítani. Az első írásos nyom II. Károly (1630-1685) idejéből való. A király elrendelte eltávolításukat, de akkor felhívták rá a figyelmét, hogy a legenda szerint, ha a hollók elhagyják a Towert, elpusztul a Tower, a monarchia és az egész birodalom. Károly nem akarta vállalni a kockázatot, a madarak maradtak, sőt napjainkban is élnek hollók a Towerban.
Az igazság
Első alkalommal 1946-ban, nem sokkal a II. világháború után vették észre, hogy nincsenek hollók a Towerban. 2006-ban a madárinfluenza idején fél évre elköltöztették onnan az amúgy röpképtelen, szárnytollaiktól megfosztott madarakat. A monarchia pedig ennek ellenére sziklaszilárd.
Forrás: Tower honlapja

Lerántjuk a leplet a brit legendákról

Robin Hood
A legenda
A róla szóló balladák a 14-15. században terjedtek el. A legrégebbi, 1450-es évekből fennmaradt ballada, a “Robin Hood és a szerzetes” Robin elfogatásáról szól. Van olyan történet, melyben közember, de olyan is, ahol földbirtokait vesztett nemesként említik. A modern kori történeteiben Robin Hood már arról híres, hogy elvesz a gazdagoktól, hogy a szegényeknek adjon, és harcol az igazságtalanság és a zsarnokság ellen.
Az igazság
A róla szóló történetekben Nottinghamshire-ben, a sherwoodi erdőben él Robin, ám a történészek szerint yorkshire-i lehetett. Története valóságalapjáról megoszlanak a vélemények, nincs egységes álláspont. Ugyanis számos, nem éppen középkori forrás alapján az feltételezhető, hogy Robin Hood személye megegyezik egy bizonyos Fulk Fitz Warin normann nemessel, aki – miután kiforgatták javaiból – törvényen kívülivé és a Robin Hood történetekből jól ismert János király ellenségévé vált.
Forrás: Mysteries, Mythhs and Legends című dokumentumfilm-sorozat

Kevin Costner, Robin Hood szerepében
Kevin Costner, Robin Hood szerepében

Stonehenge
A legenda
Druidák és papjaik építették, a Napot imádták itt, mások szerint földműves parasztok állítottak ide épületet, hogy elszórtan élő közösségeik tudjanak találkozni, vannak, akik azt mondják a csillagászathoz van köze, és akadnak, akik szerint ufók leszállóhelye Stonehenge.
Az igazság
A Stonehenge körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló őskori építmény. Építése Kr. e. 2500 körül kezdődött, és 2100 körül fejeződött be. A brit egyetemek összefogásával készült legfrissebb álláspont szerint olyan emlékmű, mely az addig jórészt háborúskodásban élő törzsek egységét jelképezi.
Forrás: UNESCO Világörökségi lista adatlap

Lerántjuk a leplet a brit legendákról

Artúr király
A legenda
Artúr a néphit szerint egy kelta hős, aki kiáll a védekező rómaiak mellett a hódító angolszász hordák ellen, tündérek, istenségek, vérfarkasok és egyszarvúak szegélyezik útját. A legenda hívei szerint 410 és 550 között élt. Az uralkodó mítosza alapján keltek szárnyra az Artúr legendák. Ezt erősítették, hogy az egykori király mitikus szülőhelyén, Tintagelben és a Camelotnak gondolt Cadbury kastélyban bizonyítékot találtak arra, hogy a korban egy tehetős és gazdag közösség élhetett ezeken a helyeken. Az Artúr-hívők ez után a legenda minden elemét valóságként kezelték.
Az igazság
Ma már a szakemberek nem keresik a valóságos királyt, és a korábban a kort igazoló leletekről is kiderült, hogy azok mindegyike a római uralom gazdagságát szimbolizálja. A történészek egyként állítják, hogy a mítoszok Artúr királyát nem lehet egyetlen történeti személyben sem megtalálni.
Thomas Green: Concepts of Arthur című művében egy pogány kelta istenségként azonosítja őt, aki azért vált hőssé, mert a népnek épp szüksége volt egyre. Graham Anderson (King Arthur in Antiquity, 2004) egy félreértett görög mítosz magyarázatában találta meg a sztori alapjait, Howard Reid pedig (Arthur the Dragon King, 2001) a kaukázusi mitológia továbbélését fedezte fel a mítoszban. Edwin Pace (Arthur and the Fall of Roman Britain, 2008) egy ötödik századi, Vortigern nevű személlyel azonosította, Miles Russell pedig egy tavaly áprilisi cikkben a brit Ambrosius tábornok és a szász Aelle király keverékét látta benne.
Forrás: Múlt-kor

Artúr király és a lovagok (Monty Python: Gyalog Galopp)
Artúr király és a lovagok (Monty Python: Gyalog Galopp)

Rosslyn kápolna
A legenda:
A gyönyörűen faragott skót kápolna egyik falán 213 kockából álló, különböző mintájú sorozat van. Egyesek szerint ez egy kód, egy múltból jövő üzenet, de hogy mit jelent, azt még senkinek sem sikerült megfejtenie.
Sokkal hátborzongatóbb legenda is kapcsolódik hozzá, mely már a kápolna nevéből ered. A Ros tudást jelent, a Lin generációt, erre és az évszázados mítoszokra alapozzák sokan azt a véleményüket, hogy a kápolna a legnagyobb kincset, a Szent Grált rejti. A kápolnát a 15. század elején építették, és a Sinclair család temetkezési helyéül is szolgált több generáción keresztül. A kripta a kápolna hátsó feléből volt elérhető, ám jelenleg ismeretlen a bejárat helye. 1837-ben az egyik családtag az eredeti kriptába kívánt temetkezni, ám mesteremberei képtelenek voltak megtalálni a bejáratot. Emiatt több kutató véli úgy, hogy a kripta valójában egy rejtett földalatti termet jelöl, melyben kincsek vannak elrejtve, többek közt a Szent Grál, a templomosok kincse és az eredeti skót koronaékszerek.
Az igazság
600 éve egy különleges dallamot rejtettek el az apátságban a 213 kockával – fejtette meg egy 75 éves katonai kódfejtő, Thomas Mitchell és fia, Stuart. Azért volt szükség erre, mert az efféle tudás a középkorban eretnekségnek számított. A dallamot amúgy le lehet játszani középkori hangszerekkel.
Ami a templomosok kincseit, a Szent Grált illeti: ezen elméletek egyikére sincsenek bizonyítékok.
Forrás: a kápolna hivatalos honlapja

Lerántjuk a leplet a brit legendákról

Hasfelmetsző Jack
A legenda
Hasfelmetsző Jack néven vált ismertté az a londoni sorozatgyilkos, aki1888-ban legalább öt nőt ölt meg. Neve a média által elterjesztett levélből származik, melyet szerzője így írt alá, és saját magát jelölte meg elkövetőként. A levelet szélesebb körben csak kitalációnak vélték, egy újságíró írhatta, hogy a történet érdekességét növelje.
A gyilkos tetteit ritka kegyetlenséggel követte el, sebészi pontossággal vágta ki az áldozatok szerveit, veséit, szívüket. A bűncselekményeket úgy követte el, hogy a bűntettek színhelyei egy keresztet jelöljenek ki a térképen. A gyilkosságok különösen brutális módja és a média miatt az emberek egyre inkább hittek egyetlen sorozatgyilkos, Hasfelmetsző Jack létezésében.
Az igazság
A vizsgálatok nem tudták teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a gyilkosságok egy emberhez köthetők, ennek ellenére Hasfelmetsző Jack legendája ma is sziklaszilárd. Bár sok elmélet született kilétét illetően, egyik sincs bizonyítva. A legújabb kutatások egyike azt valószínűsíti, hogy Walter Richard Sickert festő volt a sorozatgyilkos. Napjainkban az igazi gyilkos azonosításának gátja, hogy a bizonyítékok megsemmisültek, az elmúlt száz évet túlélt leveleken végzett DNS-vizsgálatok eredménye nem megbízható, mert annyi kézen mentek már át, hogy túl szennyezettek egy értékelhető eredményhez.
Forrás: Begg: Jack the Ripper: The Facts

Lerántjuk a leplet a brit legendákról
Megosztás Facebookon