Sztárok

“A genetika nem a végzetünket jelenti” – interjú dr. Czeizel Endrével

Kiből lesz művész? Meghatározzák-e a személyiséget a gének? Dr. Czeizel Endre genetikust genetikai "jóslásról", zsenikről és értelmi fogyatékosokról faggattuk…

A Mi Emberünk hetente jelentkező interjúsorozat fórumozó olvasóink segítségével készül: ők döntenek arról, hogy ki legyen az interjúalany, és mi legyen hozzá az első kérdésünk. A második Mi Emberünk a szavazatok alapján Czeizel Endre lett, következzen tehát olvasóinkkal közös interjúnk az ország orvos-genetikusával!

A Mi Emberünk, 1.:
Csukás István

NLCafe Fóruma: – Számtalan betegséget meg lehet jósolni jelenleg az emberi génekből. Pszichés betegségeket ugyanúgy?
– Két csoportot érdemes elkülöníteni. Az egyik a skizofrénia, a tudathasadás, az igazi elmezavar, amely értelmi, érzelmi leépüléssel jár. A népesség 1 százalékában fordul elő. A másik nagy csoport a szélsőséges kedély, leggyakoribb típusa a depresszió, amely leginkább nőkre jellemző, aztán a mániás depresszió, amely inkább a művészekre. Amikor a 21, általam legnagyobbra tartott magyar költőt feldolgoztam, döbbenetes volt az eredmény: 16 szenvedett közülük ebben a betegségben, köztük Petőfi Sándor, József Attila és Ady Endre.

– Hogyan hat ez a betegség a művészekre?

– A mániás időszakban folyamatosan alkotnak, megváltják a világot, utána viszont jön az alkotói válság, ami, ugye, a depresszió. Mindkettőt nehéz elviselni, ezért isznak, dohányoznak, drogoznak, vagy éppen ezért lesznek öngyilkosok. De ezt sem egyetlen gén dönti el, hanem egy csapat gén felel értük. Egy amerikai tudományos újságban pár hete írták, hogy a skizofréniáért leginkább felelős gént azonosították. Ez azért is érdekes, mert van egy skizofrén páciensem, aki most jól érzi magát, és gyereket szeretne. Na most, én tudom, hogy 12 százalék esély van rá, hogy a gyerekében is ott lesz a skizofrénia. Egy lombikbébiprogramban elképzelhető lenne, hogy azt a sejtet ültetik be, amelyben nincs benne a skizofréniáért felelős gén. Például mellrákosok esetében Angliában ez már megengedett.

– 1986-ban a csernobili atomerőmű felrobbant, ön pedig azt mondta, hogy a sugárzás a magzatokra nem lehet káros hatással, és azt javasolta, hogy a terhes nők ne vetessék el a gyereküket. 2010-ben hogyan látja ezt a kijelentését?
– Nagyon jó kijelentés volt. Akkor nagyon rossz volt a tájékoztatás, az emberek pedig a rossz híreket hajlamosak felnagyítani. Persze tudjuk, hogy ez óriási szerencsétlenség volt. A radioaktív felhőt a szél észak felé fújta, Finnországban jóval nagyobb szennyeződés volt, mint Magyarországon. Magyarországra az Északi-sarktól visszafelé jött, úgyhogy például a Soproni régió többet kapott, mint a Miskolci régió. Ez a sugármennyiség amúgy három sugáregység pluszban, pont ennyi ér minket évente a napból, a kozmikus sugárzásból. Egészen biztosan lehetett tudni, hogy a várandósokban 150 sugáregység kell ahhoz, hogy a magzatban esetleg fejlődési rendellenesség alakuljon ki. Erről pedig szó nem volt. Megnéztük Csernobil után, és semmiféle rendellenesség-növekedés nem volt. Büszke vagyok a kijelentésemre, mert például Görögországban a háromszorosára növekedett a terhességmegszakítások aránya a Csernobiltól való félelem miatt. Magyarországon nem emelkedett.

Fotó: Sanoma Archív/RTLKlub Sajtóklub
Fotó: Sanoma Archív/RTL Klub Sajtóklub

– Egy ismerősöm öccsének tavaly hererákja volt, nyirokáttéttel. Az édesanyja hét hónapos terhes volt a robbanáskor. Az orvos azonnal közölte, hogy a rák Csernobilnak „köszönhető”. Vannak arra számadatok, hogy a mai 23–24 éves fiatalok között nagyobb arányban vannak-e esetleg rákosok, mint – teszem azt – 20 évvel ezelőtt?
– Az előbb arról beszéltünk, hogy a magzatban esetleg kialakuló fejlődési rendellenességet külső eredetű sugárzás okozza-e. Az nyilvánvaló volt, hogy 150 egység alatt biztos nem. A genetikai ártalmak kialakulásánál nincs ilyen dózisküszöb. Kiszámoltuk, hogy Csernobil miatt 20 éves távlatban (a rák lappangási ideje minimálisan 10 év, csontvelőrák esetében 5 év) nagyjából 600-zal több rákos eset lehet. De ehhez tudni kell, hogy egy évben 15 000 ember hal meg csak Magyarországon dohányzás okozta rákban. Ez 20 év alatt 300 000. Attól nem fél senki. De Csernobiltól megijednek. A hererák egyébként érdekes kérdés. Ez régen az idős férfiak egyik ritka rákja volt, jelenleg pedig a huszon-harminc éves férfiak leggyakoribb rákja. Tudatosítani kellene a srácokban, hogy havonta egyszer nézzék meg zuhanyzás közben a heréjüket. A hererák könnyen felismerhető: megváltozik a here nagysága, formája. Magyarországon a legtöbb hererákos már áttéttel együtt kerül kórházba.

Az interjú folytatása itt olvasható

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top