A Barátok közt sztárja még nem megy férjhez

Kávé dukál az interjú mellé, ezért Ramóna felajánlja, hogy a stúdió konyhájában főz egyet nekem. A kávéfőző gép azonban mindkettőnkön kifog, annyi gomb van rajta, mint egy autó műszerfalán. Szerencsére akad segítségünk. Aztán választunk egy kanapét az előtérben, ő a farmerében lazán maga alá húzza az egyik lábát, és várja a kérdéseimet.

– Mit szólnál, ha veled történne mindaz, ami Zsófival a sorozatban, akinek esküvő után letartóztatják a párját?

– Én a helyében biztosan el is ájultam volna… Ez a lány régóta szereti Zsoltot, és talán olyan dolgokat is beleképzel a személyiségébe, amelyek nincsenek benne. Biztosan kiállnék a fiú mellett, bár azt gondolom, a türelem is véges. Néha a nőnek azt kell mondania, állj, és ne tovább.

– Zsófi hagyományos esküvőt tervezett. Te milyet képzelsz magadnak?

– Templomi és polgári szertartást egyaránt szeretnék, és egy hatalmas bulit, ahol az igazán fontos barátokkal és a családommal együtt örülhetek a jeles napnak.

– Ez a pillanat még várat magára?

– Nem érzem magam érettnek arra, hogy feleség legyek. Természetesen úgy szeretnék majd gyereket szülni, hogy férjnél vagyok. A szüleim tizennyolc évesen házasodtak össze, és azóta is szerelemmel szeretik egymást, kitartanak a másik mellett. De az én generációm valahogy később hozza meg ezt az életre szóló döntést. Szóval nem tudom, hogyan alakul a jövő. Meglátjuk majd a folytatást.

– De gondolom, együtt képzelitek el a pároddal, Tóth Norbival…

– Igen, természetesen együtt.

– Habitusban kiegészítitek egymást?

– Tulajdonképpen igen, ő nyugodt ember, én vibráló vagyok, álmodozó, a föld fölött járó. Ő reálisan látja a dolgokat, és amikor indokolt, visszahúz a valóságba.

– Két évig távkapcsolatban éltetek, a kedvesedet vidékre szólította a szerződése. Nehéz volt ez az időszak?

– Az a két év izgalmas volt, lökést adott az életünknek. Jobban oda kellett figyelnünk egymásra, de szerintem egy működő kapcsolatnak ki kell bírnia az ilyen távollétet. Ennek ellenére nem állítom, hogy könnyű időszak volt. De hozzászoktam a gondolathoz, hogy egy sportoló mellett bármikor változhatnak az életfeltételek, hiszen elszerződhet másik városba, országba.

– Miattad is jött vissza a fővárosba?

– Nem dönthet miattam. Én sem kívánnám tőle, és ő se tőlem, hogy feladjuk a karrierünket a másikért. De természetesen megpróbálunk alkalmazkodni.

– Tinédzserként elkerültél szülővárosodból, Veszprémből. Kötöttél új barátságokat, vagy maradtak a régiek?

– A gyerekkori barátaim megvannak, velük is ápolom a kapcsolatot, de természetesen újakat is szereztem a sorozatnak köszönhetően. A Tildát alakító Szabó Erika, Bruckmann Balázs, Kinizsi Ottó a legjobbak közé tartoznak. És itt van a tesóm, Debóra, ő a mindenem. Bármit is hoz az élet, mi mindig itt leszünk egymásnak.

– Ne feledd, még a párod is itt lesz!

– Mivel nincs még saját gyerekem, nem tudom elképzelni, hogy különbséget lehet tenni a férjed, a szüleid, a testvéred és a gyereked között, hiszen mindegyikért meghalnék, annyira szeretem őket.

Ha még többet szeretnél tudni Ramónáról, keresd a legújabb Maximát az újságárusoknál!
www.maximanet.hu