Bíró Ica: Fiam, te táltos leszel!

A klubjában találkozunk. A név sokat sejtet, Bíró Ica Megújulás Klub. Félemelet, aztán jobbra, csengő megint, nyílik az ajtó. Kicsi előszoba, kicsi recepció, három kíváncsi női tekintet, „persze, mindjárt jön az Ica, épp tárgyal, addig nézz körbe”. Igazi női fészek ez. A falon Ica poszterei, pillangós matricák az ajtókon, szórólapok csodaszerekről, legújabb kozmetikai termékekről, tornatermi órarend, mandalák, árlisták. Körbejárom a klubot, meglepődve látom, hogy van itt minden: kozmetika, fitneszterem, fodrászat, masszázsszoba, ilyen-olyan szauna, műterem, tükrök és tükrök. Az ajtók nyitva, egyedül Ica szobájában folyik a tárgyalás. De már mozdulnak is a pillangók, gyors helycsere, és bent ülök a süppedős fotelben.

Ha a klub női fészek, Ica szobája hatványozottan az. Az egyik fal egybetükör, az asztalon valami speciális algakészítmény, Metal Lady-kazetta az ablakban, tájkép helyett faliszőnyeg, régi fotók, poszterek, papírok mindenhol.
Hogy Ica milyen? Hát icás. Amilyennek mindig is látjuk: szőke copf, darázsderék, feszes póló, keleti mozgásokat idéző nadrág, védjegye az anyajegy a szája felett. Huszonéve ilyen. Nem fog rajta az idő.

Kávé és üdítő helyett algaitalt kapok, és ásványvizet. No meg egy rögtönzött bemutatót, hogy milyen csodákra képes ez az új szer. Aztán rámutat egy könyvre – A megújulás titkai, avagy A test- és lélekszépítés bibliája –, hogy nézzem meg. Benne van az egész élete. Indul is a kezem, közben felkiált:

– Vigyázz, két kiló harminc deka! Nem semmi, ugye… na nem a kilóra gondolok – neveti el magát. – Ebben minden benne van, szépségápolás, tornagyakorlatok, táplálkozás, a lelki harmónia elérésének titka. Még azok a speciális gyakorlatok is, amelyeket csak nekem mutatott meg a saolin nagymester. Úgy is mondhatnám: ez a könyv én vagyok.

– Egy élet munkája?

– Pontosan. Még pontosabban: három év toronyszoba… és ez nem túlzás. Két évig kézzel írtam a könyvet, reggel keltem, estig körmöltem, aztán utána jöttek a képek, a szerkesztés, az összeválogatás. Nagyon büszke vagyok rá. Hány levelet kaptam, amelyben azt írják a nők: Ica, veled sikerült. Megfiatalodtam.

– A klubod neve is Megújulás. Ilyen fontos ez manapság?

– Tudod, hogy hány nő jön be testileg-lelkileg összetörve, aztán mi kezelésbe vesszük őket, és akár egy nap alatt teljesen megváltoznak! Kihozzuk belőlük a legtöbbet. Igazi nőket varázsolunk.

– De mitől más ez, mint egy szimpla szépségszalon?

– Mert nemcsak a külsővel, hanem a belsővel is foglalkozunk. Aki hozzám jön, azzal elbeszélgetek, elmondom neki a saját példámat. Hogy én miben találtam hitet, nekem mi segített, hogy kijöjjek egy érzelmi hullámvölgyből. Modellként számos trükköm van, hogy lehet egy nő szebb, divatosabb, szexisebb. Sokszor ennyi elég: egy komoly beszélgetés, egy hastáncóra, masszázs, utána pedikűr, egy jó ránctalanító program vagy egy új frizura, netán táltosdobolás… és más ember megy haza. Én már csak tudom: számos példát láttam erre.

– Te magad is kipróbáltad mindet?

– Talán nem nagyképűség azt mondani, hogy ez a klub én vagyok. Itt csak olyan dolog van, amelyben én is hiszek. Látsz itt például plasztikai sebészt?

– Sokszor megvádoltak már, hogy kicsit javítottál az állagon…

– Nyugodtan vállalnék bármilyen vizsgálatot, ahol azt vennék górcső alá, hogy vajon mennyire vagyok eredeti. A hírekkel ellentétben minden lengőbordám megvan, soha nem feküdtem kés alá. Régen még nagyon zavart, mikor ilyennel megvádoltak, ma már szinte bóknak veszem. Nem tudjátok elképzelni, hogy ennyi idősen is lehet így kinézni!

– Azt azért magad sem tagadhatod: jók az adottságaid.

– 95-57-95, mindehhez 171 centi. De hogy ez megmaradjon, keményen megdolgoztam. Amúgy tény, ezeknek a méreteknek köszönhetem, hogy az okisz-laborban akkoriban azt mondta Panni néni: „Lányom, te varrni akarsz ilyen karosszériával? Menjél csak a divatiskolába!” Én meg elmentem, és modell lettem. Pedig nem ez szerepelt a terveim között. Ruhaiparit végeztem, férjhez mentem, és bár sokan mondogatták, hogy próbáljam ki magam a szépségiparban, egy csepp önbizalmam nem volt. Aztán apránként beindult a karrierem. Először manökenként dolgoztam, majd egyre több fotózásra kértek fel. Én lettem a „poszterlány”. Megszámlálhatatlan fotó készült rólam.

– Büszke vagy rájuk?

– Jaj, nagyon. Külön fotókiállítást szerveztek a képeimből. Én voltam az első, akinek a naptárját pénzért adták, emlékszem, 80 forintért. Ez nem volt kis pénz. Aztán később is, pénzért adták-vették a képeimet. Például két vizes trikós képért egy Junoszty tévét hoztak a szerelők a SZU-ból…

– Miért lett vége?

– Mert bejött az aktkampány. Nálam a vizes trikós képeknél van a sorompó, tovább nem vetkőzöm. Azt várták, hogy majd én is beállok a sorba. Nem álltam. Meg hát különben is, megszületett a kislányom, Brigi, én is úgy gondoltam, valami mással kellene foglalkozni. Az akkori párom ötlete volt, hogy zenei vonalon próbálkozzam. Kitaláltuk a Metal Ladyt.

– Azé a nő, aki megműveli?

– Ez volt a második lemez címe. Az elsőt a Pokolgéppel, a másodikat az Ossiannal készítettem. Nagy siker volt. Jól is állt nekem ez a szegecses, bőrös, nagyon csajos stílus. Aztán már rajtam sem állt olyan jól, és ezt az akkori partnerem meg is jegyezte. Mintha kicsit megereszkedett volna rajtam minden. No, valljuk be: igaza volt. Az nem esett jól, ahogy ezt mondta, de a ténnyel szembe kellett néznem. Muszáj a testemmel többet foglalkoznom.
Összeszorítottam a fogamat, és kidolgoztam a formáimat. Egy év múlva elkészült az első fitneszkazettám, és nem szerénykedem: óriási siker volt.

– Mert első voltál a pályán?

– Dehogy. Már sokan kijöttek egy-egy aerobikkazettával, de az enyém volt az első, ami gyors volt, és hatékony. Ekkor tanulták meg a magyar nők, hogy mi az a bicepsz, lapos hasért hasprés és hasonlók. Cindy Crawfordon el lehetett aludni, az én kazettámtól viszont mindenkinek megjött a kedve a tornához. A torna végén pedig jött a lazítás, a meditáció. A lélek is megszépült…

– Innen a lélekszépítés?

– Hozzám mindig is nagyon közel álltak a keleti filozófiák. Már a nagymamám is mondta, hogy fiam, te táltos leszel. Aztán tessék, van egy pluszfogam, a táltosfog.
Mikor egy barátunk kisfiánál megláttam az első saolin kungfu mozdulatsort, már tudtam: nekem is meg kell tanulnom. Rájöttem, hogy nagyon fontos másoknak is, amit a saját hitemről mondok. Hogy mennyire számít a szavak gyógyító ereje.
Egyre jobban elmélyültem a keleti kultúrákban. Voltam egy hónapot Indiában, meditáltam. Elvégeztem a metafizikai akadémiát, bioenergetikával is foglalkoztam. A testnevelési egyetemet is elvégeztem. Soha nem szégyelltem visszaülni az iskolapadba, és megtanulni azt, ami igazán érdekel. Ennek köszönhetem, hogy ma már más szemmel látom a világot. Ezt az életszemléletet próbálom átadni itt a klubban. Nem véletlen, amit a szórólapon olvashatsz: kineziológia, számmisztika, angyaltanfolyam, aurafotózás, természetgyógyászat.

– És lelki társad is van?

– Nehéz kérdés. A szerelem a legfontosabb dolog az életben. A család, az otthon, az együttlét. Most éppen szingli vagyok, és nem sietem el a párkapcsolatot. Nem könnyű a helyzetem. Sokan ismernek, ha felbukkan mellettem valaki, azonnal lecsap rá a bulvársajtó. Nekem ez nem hiányzik.

– A régi kapcsolatok?

– Elmúltak. Én hiszem, hogy volt egymással dolgunk, megvolt az oka, hogy találkoztunk. Az első férjemtől a nevemet kaptam, Boruzsból lettem Bíró. A másodiktól a gyereket, a harmadik kapcsolatból a zenét. Voltak sikertelen próbálkozások is, azokból meg azt tanultam, hogy kiket kell jó messzire elkerülnöm.
Nem hajszolom a szerelmet. Időm van bőven, inkább kivárom az igazit.

– Elvárásaid vannak?

– Természetesen. Legyen olyan mint én, csak férfiban. Na jó… egy kicsit jobb. Már csak azért, hogy legyen kire felnézni. Nem nagy dolog ez, csak a magam mércéje.

Testépítés.lap.hu »
Celeb.lap.hu »
Sport.lap.hu »