Hogyan néznek ki az ereink belülről?

Kezdjük „fentről”, a nyaki erektől: a Doppler vizsgálat

A vérkeringésünk által szállított összes anyag ezeken az ereken halad át, ezért különösen fontos, hogy itt jól átjárható, megfelelő rugalmasságú erek biztosítsák az utat agyunk felé. Keringési rendszerünk egyik legnagyobb ellensége, ha a vér szabad áramlását valami akadályozza. „A carotis (fő nyaki ütőér) ultrahang, egy könnyen elvégezhető, teljesen veszélytelen, gyors és fájdalommentes vizsgálat a páciens számára, nem utolsó sorban könnyen megismételhető.” – mondja Dr. Kosztin Annamária, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológus szakorvosa, egyetemi tanársegéd.

Vajon mitől keletkezhet szűkület, ami akadályozza az áramlást?

Ha tisztában vagyunk a rizikófaktorokkal, azzal, hogy a szervezetünk milyen jelzéseket „rejt”, amelyeket figyelembe kell vennünk, és miattuk előtérbe helyeznünk a különböző szűréseket, akkor már tettünk egy fél lépést a megelőzés terén. Hogy magas a magas koleszterinszintünk, de „ez nem jelent semmit?” Ez körülbelül annyira igaz, mint úszástudás nélkül fejest ugrani a három méter mély medencébe. Ugyanis a zsírok hamar feladják a keringést az érrendszerben, és megtapadnak az erek falán, így plakkok keletkezhetnek, ami miatt a vér áramlása akadályokba ütközhet. Nő az artériák elzáródásának veszélye, ami stroke-hoz, szívinfarktushoz vezethet. „Volt a családban stroke, de a papa már nagyon idős volt és elhízott.” Sajnos a valóság más. Vékony, teljesen egészséges életet élő, akár 40 év alatti fiatalnál is előfordulhat stroke. „Ha a testsúly, mint rizikófaktor ugyan alacsony, de a családi történetben előfordult több megbetegedés, vagy magasvérnyomás-probléma, akkor elképzelhető, hogy korábban kialakulnak ezek a plakkok, és bekövetkezik egy váratlan roham.” – erősíti meg dr. Kosztin Annamária.

A táblázat a 10 éven belül várható végzetes szív- és érrendszeri betegség esélyét mutatja a nem, életkor, szisztolés vérnyomás, dohányzás és szérum koleszterin értékek alapján. Forrás: European Journal of Cardiovascular Prevention and Rehabilitation 2007, 14(Supp 2):E1-E40

Az a bizonyos „arany három óra”!

A stroke hátterében sokszor valóban a nyaki ér szűkülete van, ilyenkor a hirtelen kezdődő beszéd- vagy látászavar hívhatja fel a leghamarabb a figyelmet. Érzet- és mozgásprobléma fordulhat elő, akár az egyik arcfél bénulása, amely hirtelen jelentkező tünetként azonnali reakciót kíván. A legfontosabb, hogy ilyenkor minél hamarabb hívjunk mentőt, hogy a lehető leghamarabb a megfelelő ellátóközpontba kerüljön a páciens.

Amennyiben három órán belül definitív terápiát kap a páciens, tehát felismerésre kerülnek a panaszok, akkor valójában nagyon jól gyógyítható betegség.

(Profimedia)

Pikk-pakk ott a plakk – a szív koszorúsereinek vizsgálata

„A szív esetében haemodinamikai vizsgálatnak nevezzük, amikor a kérdéses ereket belülről látjuk. A vizsgálat egy típusa (percutan coronaria angiográfia), amikor nagyon egyszerűen megfogalmazva egy csukló ütőéren át felvezetünk egy katétert, és megfestjük a koszorúereket egy speciális anyaggal. Ekkor láthatjuk röntgen átvilágítás alatt, hogy van-e szűkület a kérdéses területen. Valójában két esetben kerülhet sor ilyen beavatkozásra. Például, ha a páciensnek definitív infarktusa van (mellkasi fájdalommal vagy anélkül, szívizomsérülés jelentkezik a koszorúér elzáródása miatt). Ilyenkor az a fő célunk, hogy minél előbb megnyissuk az elzáródott eret azért, hogy az elzáródás mögötti szívizomterület ne sérüljön. Minél előbb sikerül ezt megtennünk, annál kisebb a sérülés és visszanyerheti funkcióját a szívizomterület. Mind a szív esetében, mind az agy esetében, ha túl sokat várunk, akkor az eredeti funkciók nem térnek vissza. Ezért kiemelten lényeges, hogy ha a betegek otthon mellkasi szorítást éreznek, akkor minél előbb mentőt hívjanak! Ilyen esetben EKG elváltozás esetén a mentőorvos azonnal egy haemodinamikai centrumba szállíttatja a beteget, ahol elvégzik a beavatkozást, amely egyben már a terápiát is jelenti. Ha viszont úgy látják, hogy mellkasi panasza van ugyan, de nem súlyos elváltozás, akkor előfordul, hogy csak laborvizsgálattal lehet bizonyítani, hogy szívizom elhalás áll fenn. Ha bebizonyosodik, akkor mielőbb ebben az esetben is a koszorúér előbb említett beavatkozásának elvégzése javasolt.”

A végtagfájdalom mélyvénás trombózis jele lehet

A végtagjaink ereinek jó vérellátása rendkívül fontos. „A kezeinkben keringési zavar ugyan ritkán fordul elő, viszont egy kiadós séta utáni végtag- vagy lábikrafájdalom már tünetnek minősülhet. Főleg, ha a páciens súlyos dohányos, esetleg diagnosztizált cukorbeteg, hamar súlyosbodhat az állapota. Ilyen esetben elsődlegesen az ultrahang vizsgálatot végezzük el.” Az esetleges vénás visszafolyást a vádliban, a comb belső oldalán, valamint a combhajlatban vizsgálják. Itt azonnal látható, hogy milyen a vénák állapota, a billentyűk működése, vagy felmerül-e a trombózis gyanúja. A verőerek esetében a színes Doppler vizsgálat mutatja a meszesedések kiterjedését, a szűkületek mértékét, vagy az embólia jelenlétét igazolhatjuk vele. „Összességében elmondható, hogy a jelentkező tünetekre való felfigyelés és azonnali reakció, kulcsfontosságú lehet a későbbi életminőség szempontjából. De kiemelkedően fel kell hívnunk pácienseink figyelmét a megelőzés fontosságára, amelyet nem győzünk elégszer hangsúlyozni.” – hangsúlyozza Dr. Kosztin Annamária.