A szív hónapja

A kék bálnának van a legnagyobb belőle, és a tüsszentéstől megáll. Mi az?

Igaz, hogy a nők szíve hevesebben ver, mint a férfiaké? Tudod, hogy az első sztetoszkóp valójában egy összetekert újság volt? A boldog, haragos és szomorú percekhez szívünk az első pillanattól kezdve egészen az utolsó dobbanásig asszisztál, vigyázz rá!

Szívünk megállás nélkül dolgozik, és ha elfárad, az élet is megszűnik. A szív vérrel és oxigénnel látja el a szervezetünket, valamint biztosítja, hogy nap mint nap új élményekkel gazdagodhassunk, és szembenézhessünk az élet kihívásaival.

1.      Amikor tüsszentesz, a szíved 1 ezredmásodperc erejéig megáll. Valójában ez annyira kis idő, hogy szervezetünk nem is érzékeli a leállást, de képesek vagyunk olyan erősen is tüsszenteni, hogy az akár bordatörést is okozhat.

2.      Egészen a 19. századig az orvosok a beteg mellkasára téve fülüket, hallgatózással vizsgálták a szívhangokat, amit direkt hallgatásnak neveztek. A fonendoszkóp feltalálása után azonban már sokkal könnyebb volt a diagnózist felállítani és a szívzörejeket kiszűrni, mint puszta füleléssel.

3.      Életünk során körülbelül 2,5 milliárdszor dobban megszívünk, és nem kevesebb mint 1,5 millió hordónyi vért keringet az ereinkben.

4.      Az első pacemaker még helyhez kötötte tulajdonosát, ugyanis a szív felügyeletét végző kezdetleges masinák hálózatról működtek. Ma már elegendő egy bőr alá ültetett érzékelő, amelyen keresztül a pacemaker irányítható.

5.      Ha szeretnéd óvni a szívedet, érdemes pirospaprikát enned, ugyanis nemcsak ételeknek ad kellemes ízt, hanem a szívnek is jót tesz. A paprika vérhígító, serkenti a vérkeringést, és segít csökkenteni a szív- és koszorúér-betegségek kialakulásának esélyét.

6.      Tudod, mekkora a szíved? Kulcsold össze szorosan a két kezeden az ujjaidat, mintha imádkoznál, és máris láthatod, hogy hozzávetőlegesen milyen méretű szív dobog a mellkasodban.

7.      Az USA-ban közel félmillió ember életét szívroham okozza úgy, hogy még orvos sem látta őket. Az egészségtelen big size menük és a szívroham tüneteinek hiányos ismerete nagyban hozzájárul a szívhalál áldozatainak szaporodásához.

8.      Megvizsgáltad már a nyelvedet? Ha rózsaszínes árnyalat helyett lilás, akkor az magas koleszterinszintről árulkodik. A kezeletlen és magas koleszterinszint hosszú távon akár szívrohamot is okozhat.

9.      36 évvel ezelőtt, 1982-ben végezték el az első, hosszabb távra beültetett műszív implantációját egy seattle-i fogorvoson.

10.  A szív anyagcseréjét javító omega-3 zsírsavak sokat segíthetnek a szív egészségének fenntartásában. Az étrendedbe feltétlenül építs be omega-3 zsírsavakban gazdag ételeket, mint amilyen a szardínia, a chiamag, a hering, a brokkoli vagy a szójabab!

11.  A világ első sztetoszkópja egy összetekert újság volt, amelyet Théophile Laennec, egy francia háziorvos rögtönzött. 1816-ban egyik páciense szívverésének meghallgatásához használta a kezdetleges módszert.

12.  Tudod, mivel teheted a legtöbbet szíved egészségéért? Azzal, ha boldog vagy. A boldogság, az öröm és az életkedv ugyanis szívvédő hatásúak. Ennél nyomósabb ok nem is kell, itt az ideje, hogy már ma tégy valamit, amivel örömet szerezhetsz magadnak!

13.  Ha 60 bpm-nél gyorsabb zenét hallgatsz, azzal felpörgeted a szíved ritmusát. Zenei stílustól függetlenül, akár Mozart, akár technó vagy rock szól a hangfalakból, biztos, hogy a szíved hevesebben fog verni a felfokozott ütemre.

14.  A világon több mint 7 millió ember hal meg szívrohamban. A felfokozott tempó, a rohanó életmód, a rengeteg stressz és az egészségtelen étkezés mind hozzájárultak ahhoz, hogy a szívproblémák civilizációs betegséggé nőtték ki magukat.

15.  Nassolva is tehetsz azért, hogy óvd a szívedet: már heti néhány maroknyi dió vagy sótlan mogyoró is hozzájárulhat a szíved védelméhez, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is csökkentheti.

16.  Hollywoodot sem kímélik a szívproblémák. A hírnév és csillogás fellegvárában, a villanó vakuk és az elvárások kereszttüzében több híresség is átesett nyílt szívműtéten: Barbara Walters, Arnold Schwarzenegger, David Letterman és Regis Philbin is a betegek sorát gyarapítja.

17.  Szíved számára a kálium nélkülözhetetlen az egészséges működéshez. A szívritmuszavar, az alacsony vérnyomás vagy a magas pulzusszám mind jelezhetik a kálium hiányát. Irány a konyha, és pótold a káliumot petrezselyemmel, sárgaborsóval, csicseriborsóval, spenóttal, banánnal, kakaóval és vargánya gombával.

18.  Egy nap alatt a szív átlagosan százezerszer dobban meg, azaz ennyiszer húzódik össze és ernyed el, hogy minden dobbanással vért pumpáljon az ereidbe. Nem kis feladat.

19.  Talán nem meglepő, hogy a legtöbben az év végi ünnepek, karácsony, szilveszter és újév környékén kapnak szívrohamot. Az egyedüllét és a családi viszályok nemcsak a lelkünket, hanem a szívünket is megviselik.

20.  Az emberi szív a magzati fejlődés negyedik hetében kezdi meg élethosszig tartó, megállás nélküli munkáját, vagyis ebben az időszakban kezd el dobogni.

21.  Már a Bibliában is említést tesznek a szívbarát étkezésről, vagyis az első életmódtippet a Szentírásban olvashatjuk. Krisztus előtt 600 évvel Dániel könyve hívja fel a figyelmet a növényi étrend fontosságára.

22.  Ugyan a szívbetegségek civilizációs betegségnek számítanak, azonban a szívproblémák nemcsak a felgyorsult világ következményei. Már 3000 éves múmiákon is fedeztek fel szívbetegségre utaló jeleket. 

23.  Szívedben összehangoltan és precízen folyik a munka: a nagy vérkör a szívet és a test szöveteit köti össze, a kis vérkör pedig a tüdőt látja el oxigénben gazdag vérrel.

24.  A Föld élőlényei közül a legnagyobb szíve a kék bálnának van. Az állat súlya nem kevesebb mint 600 kg, amiből 1,5 méter szélességű szíve mintegy 180 kilogrammot tesz ki. A közel 30 méter hosszú állat ma már veszélyeztetett faj, és egy 2002-es felmérés adatai szerint egyedeinek száma már csak 10-12 ezerre tehető az egész Földön.

25.  A szíved egészségéért nemcsak egészséges étkezéssel, hanem mozgással is sokat tehetsz. A futás, a kerékpározás és a jóga kifejezetten jót tesznek a szívednek, és segítenek abban, hogy szíved egészségben szolgálhasson téged az utolsó dobbanásig. Ha eddig nem mozogtál, a fokozatosság elvét tartsd be: kezdetben egy könnyed séta is elég lehet, majd idővel növelheted az intenzitást és a séták hosszát is.

26.  A szívbetegségek nagyobb veszélyforrást jelentenek, mint a daganatos betegségek: a szívproblémákban elhunyt betegek száma magasabb, mint a rákbetegségben elhalálozottaké. Légy egészségtudatos, és csökkentsd a stresszt, hogy szíved sokáig egészséges maradhasson!

27.  A szinuszról talán matematikaórán hallottál, pedig sokkal fontosabb helyen is találkozhatsz még ezzel az elnevezéssel: a szinuszcsomó szabályozza a szívverésedet, amelynek jellegzetes hangját a szívbillentyű nyitása-zárása adja.

28.  Szívünk az első dobbanástól kezdve soha, egy percre sem pihen, ráadásul a teljesítménye sem elhanyagolható: percenként körülbelül 6-7 liter vért áramoltat, amihez óriási energia szükséges.

29.  Mivel a szívsejtekben már a korai életszakaszban megszűnik a sejtek osztódása, a daganatos elváltozások is rendkívül ritkának számítanak a szíven.

30.  A következő adaton talán nem fogsz meglepődni: a nők szíve hevesebben ver a férfiakénál. A női szív percenként átlagosan 8-szor többször húzódik össze és ernyed el, vagyis gyorsabban pumpálja a vért, mint a férfiak ketyegője. Lássuk be, ezt valahol sejtettük.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top