4 extrém randizási forma. Kipróbálnád valamelyiket?

A németekről előbb jutnak eszünkbe forgalomkorlátozás nélküli autópályáik és sörtisztasági törvényük, mint a romantikus szerelem. Pedig a lelkesedés őket sem hagyja érintetlenül, amit mi sem bizonyít jobban, mint a 2007-es futball-vb (amelynek Németország volt a házigazdája) után kilenc hónappal született csecsemők megugró száma. Az alábbi randiötletek is tőlük származnak.

Nem mind arany, ami fénylik – ezt a banális közmondást minden bizonnyal Jörn Neubauer és Stefan Tolkmitt a saját életükben is keserűen be kellett, hogy lássák. Máskülönben honnan jöhetett az ötlet, hogy az egymással ismerkedő párok szemét bekössék, hogy csak egymás hangjára és mondanivalójára hagyatkozhassanak? A harmincas fiatalembereket azonban egészen más élmény inspirálta. Pizzaevés közben viccből lekapcsolták a villanyt, és meglepve tapasztalták, hogy máshogy ízlik, ami a tányéron van. Vajon másképp alakulnak kapcsolatok is, ha nem ítélkezünk előre a külső alapján? Ha nem mérjük fel két másodperc alatt, hogy velünk szemben egy farmeres számítógépfreek vagy egy zselézett hajú, napbarnított súlyemelő ül?

A Dating in the Dark úgy működik, mint az ismert rapid randi, csak éppen bekötött szemmel. Nyolc percük van a pároknak, hogy a vizuális ingerek kizárásával eldöntsék: szimpatikus-e a szemben ülő annyira, hogy szemkötő nélkül is meg akarják-e ismerni? Tetszik-e az illata, a nevetése? A nyolcadik percben lehullik a párokat elválasztó függöny, és a következő partner van soron.

Forrás: datinginthedark.de

A szervezők nem hiszik, hogy a sötét randevúk után tömegével rohannak a párok a templomba. „Nekünk már az is elég, ha kiderül, hogy egy punk és egy csinibaba, tehát két ember, akik egyébként soha nem állnának szóba egymással, bekötött szemmel el tudnak beszélgetni. Arról van szó, hogy jó megtapasztalni, milyen az, ha valakit anélkül ismerünk meg, hogy a ruházata, az ékszerei vagy az orra alapján beskatulyáznánk. Túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a külsőnek.”

Bővebb információ – németül »

A vacsorafutás, a Running Dinner esetében sem biztos, hogy ránk talál a szerelem, de garantált, hogy érdekes emberekkel ismerkedhetünk meg, és kukkanthatunk be lakásaikba: a felújításra szoruló kályhafűtésűtől a sikkes loftig. A vacsorafutás elve, hogy emberek, akik előzőleg nem ismerték egymást, a város különböző helyszínein együtt főznek meg és fogyasztanak el egy háromfogásos menüt, „előreeszik” magukat, a külvárostól a centrumba, az előételtől a desszertig.

A folyamat elején egy egymás számára ismeretlen férfi és nő e-mailen szerez tudomást találkozójuk időpontjáról és helyéről: egyikük konyhájában, ahol elkészítik az előételt. Vacsoravendégként csatlakozik hozzájuk még két pár. Az előétel elköltése után mind a három pár felbontja a saját levelét, amelyet napokkal korábban postán megkapott, és amelyből megtudja, hol tálalják a főfogást. Ezen a helyszínen újabb két párral találkoznak. Így zajlik ez a desszertnél is. Az előételnél megismert párokat csak egy zárópartin látják viszont, amelyen már százas nagyságrendben buliznak együtt. A hosszú éjszaka vége valóban rohanás. A beszélgetésbe belefeledkező párok felett elröppen az idő, és igyekezniük kell a következő fogáshoz! Hasonló kezdeményezés Nyugat-Európa több nagyvárosában létezik.

Bővebb információ – németül »

…à la „Szerelem a végzeten”. Akinek bejött a filmbeli Sara és Jonathan taktikája, akik egy bankjegyre és egy könyv lapjára felírva elérhetőségüket, a sorsra bízták az egymásra találást, az a palackpostát is kedvelni fogja. „Mindent vagy semmit” alapon működik a Schatzi-Karte is. A társkereső honlapján kitöltjük a profilunkat, és megírjuk a levelet, amely majd a palackba kerül. És várjuk a postást! Hat héten belül mi is kapunk egy palackot, amelynek az üzenete alapján eldönthetjük, felkeressük-e a levél írójának profilját, és felvesszük-e vele a kapcsolatot, avagy inkább várunk az általunk feladott palack fogadójának jelentkezésére. Izgalmas, mint a kindertojás…

Bővebb információ – németül »

Akinek mindez túl kiszámíthatatlan, és a hagyományos módszerre esküszik, Berlinben különös pártfogóra találhat. Aki ott összehozza a párokat, nem más, mint a BVG, azaz a berlini közlekedési vállalat. Azaz második esélyt ad annak, aki túl félénk volt, és elszalasztotta a mágikus pillanatot a hatos buszon. A tömegközlekedés közben összeakadt szempárok tulajdonosai a vállalat honlapján hagyhatnak üzenetet egymásnak. „Túl kevés volt az idő ahhoz, hogy összeszedjem a bátorságomat. Amikor felszálltál, piros kabátban, szőke hajjal, keresztezte egymást a tekintetünk, és leültem melléd. Meg akartalak szólítani. Szürke kabát volt rajtam, és szemüveg. Az Ernst-Reuter-Platznál ki kellett szállnom. Bosszantott, hogy elszalasztottam az alkalmat. Szívesen találkoznék veled újra” – írta Farin január közepén az oldalra, egyikeként a több mint hétezer reménykedőnek. Egy tipp, hogy lehet népszerűsíteni egy nem túl közkedvelt közlekedési vállalatot…

Bővebb információ – németül »