Segítség, 27 évesen még mindig szűz vagyok!

Tisztelt Lux Elvira!

27 éves fiú vagyok, és még szűz. Azt gondolom, az én koromban ez meglepő, különösen a mai világban. Az, hogy nem volt még kapcsolatom nővel, abból adódhat, hogy nem vagyok elégedett a külsőmmel és a péniszem méretével, ezért nem merek közeledni a nőkhöz. A szexualitás viszont már 16 éves korom óta érdekel. Szeretném megismerni a testiséget, ám ez a vágy néha odáig fajul, hogy mindent kilátástalannak látok, depressziós leszek. Úgy érzem, kevesebbet érek a többi embernél, sőt azt is érzem, hogy a hátam mögött kibeszélnek engem. Ön szerint okozhat depressziót az, ha valaki az én koromban nem volt még nővel?

Sokan azt mondták nekem, hogy már rég elmentek volna fizetős nőhöz, és az megszüntetné minden gátlásomat és félénkségemet. Én azonban nem így szeretném elveszíteni a szüzességemet. Azok közé tartozom, akik még hisznek a valódi, őszinte érzelmeken alapuló kapcsolatokban. Megismertem már néhány lányt internetes társkeresőkön, mivel a való életben nem merek ismerkedni. Egész egyszerűen félek, hogy kinevetnek vagy visszautasítanak.

Akadt egy lány, akivel találkoztam, és az első pillanattól kezdve tetszett. Az első találkozásunk 4,5 órás volt, aztán a többi is körülbelül ennyi ideig tartott. Az ötödik találkozó után megkérdeztem e-mailben, lenne-e kedve feljönni hozzám DVD-zni, vagy hazakísérhetném-e. Ekkor sajnos megírta, hogy nem szeretne velem többet randevúzni, mert bár értékel engem mint embert, de férfiként sajnos nem, másak a vágyai.

Azt kérdezem Öntől: mire vágynak az olyan nők, akik konzervatív gondolkodásúak? Mit jelent az egy nő számára, ha nincs meg a szikra? Hogyan tudnék a hozzám való nőkhöz közelebb kerülni? Mivel tudnám megszerettetni magam? Kérem, ne haragudjon a sok kérdés miatt, csak kíváncsi lennék egy szakember véleményére. Bízom segítő szándékában!

Válaszát előre is köszönöm, szeretettel üdvözlöm!

Andrew

 

Tisztelt Andrew!

Kár, hogy nem ismeri a régi görög mondást… Bátraké a szerencse. Azt viszont nem tudja segíteni, aki meg sem próbálja… Nem lehet annyira csúnya, mint ahogy írja. Tudja, volt egyszer egy férfi páciensem, aki így panaszkodott: „Olyan csúnya vagyok, mint az ördög.” Rámeredtem, mert ez nekem nem jutott eszembe róla. Megkértem, fordítsa profilba az arcát, úgy is jól megnéztem, és azt mondtam neki: „Maga valóban hasonít Luciferre – legalábbis arra, amilyennek az ördögöt ábrázolni szokás. Ez azonban egyáltalán nem baj. A férfiak az angyalokat szeretik, a nők pedig az ördögöket.” Remélem, Maga sem csúnyább az ördögnél! A selyemfiú-külsejű szépfiúk általában nem tetszenek a nőknek, a gyáva anyámasszony katonái viszont a legkevésbé.

Az is felmerült bennem, hogy Maga talán a homlokán hord egy cédulát, amelyre ez van írva: „Vigyázat, szűz vagyok!” Különben honnan tudnák az emberek, milyen a nemi élete? Ki neveti ki azért, amit nem is tud? Miről beszélnek a háta mögött? Olyan beképzelt, hogy azt hiszi, bárkit is érdekel a magánélete? Sosem értettem azokat, akik úgy vélik, mindig róluk van szó. Én soha nem voltam ilyen naiv: tudtam, hogy az embereket önmaguk érdekli a legjobban, és nem más.

Az internet arra valóban kiváló, hogy személyes találkozás nélkül megismerkedjünk valakivel, és ha az illetőt a levelezőpartnere érdekesnek találja, akkor hamarabb ismeri meg a személyiségét, mint a külsejét. Aztán, ha már kialakult a jó kapcsolat a levelezőpartnerek között, akkor meg lehet kockáztatni a személyes találkozást. Az első találkozás azonban soha ne legyen 1 óránál hosszabb! Azt írja, az első találkozójuk 4 és fél órán át tartott. Vigyázat, ha már első alkalommal mindent kiad magából, mi hozza el a partnerét a következő randevúra?!

Azt kérdezi, mit jelent a nő számára a „szikra”. Ugyanazt, amit a férfi számára. Mire jó a szikra? Arra, hogy láng legyen belőle – szalmaláng vagy igazi tűz… Mivel tudná megszerettetni magát? Önmagával. A jó tulajdonságaival, például azzal, hogy elsősorban a másikra figyel. Mindig csak kérdezni kell a partnert, a kérdésre is kérdéssel felelni – ez a jó kommunikáció titka. Napjainkban az emberek nem figyelnek egymásra, és ha végre akad egy „madár”, aki hajlandó észrevenni a partnerét, érdeklődni iránta, és megjegyezni, amit mond, annak biztosan máris nyert ügye van.

Fel a fejjel, András fiam, és bátran előre! Mi történhet? Nem esik le a korona a fejéről, ha mindjárt az első nekirugaszkodás nem jár sikerrel.

Üdvözlettel:
Lux Elvira