Szépüljünk

A leglázadóbb hajhossz, avagy a bubifrizura története

A magabiztos, független nők arcképéhez már egy évszázada szorosan kötődik a rövidre vágott bubifrizura. Hol hullámokkal lágyítva, hol az egekig tupírozva vagy épp egész rövidre vágva, de az 1910-es évek óta velünk van, és minden szezonban megtalálja az útját, hogy a legmenőbb trendek között szerepeljen.

A hőskor

A bubifrizura története ugyan jóval korábban, már az ókorban elkezdődött, gondoljunk csak Kleopátra frizurájára, de a történelem során néhány kivételt leszámítva a hölgyek esetén meghatározó irányzatként csak a 20. század eleje óta tekinthetünk rá.

A középkorból Jeanne D’Arc 15. századi alakja emelkedik ki, akit számos festményen örökítettek meg vállig érő, kibontott hajjal, de a korabeli leírásokban is az olvasható, hogy az orléans-i szűz a férfiak akkori hajviseletére jellemző, rövid, épp csak fülig érő hajat viselt. Hiába, egy lázadó, az igazságért harcoló nő alakjához kevésbé illett volna a lágyságot és nőiességet kifejező, hátközépig érő frizura – ráadásul roppant kényelmetlennek bizonyult volna harc közben.

A leglázadóbb hajhossz, avagy a bubi frizura története
Jean Jacques Scherrer – Jeanne D’Arc bevonulása Orléans-ba, 1887

A máglyahalált halt hősnőt követően aztán jó pár évtizednek el kellett telnie, míg a hölgyek úgy érezték, a férfias hajviselet tökéletesen kifejezi azt a szabadságvágyat és újító szellemiséget, amire vágytak.

Hol másutt, mint Párizsban

1909-ben egy híres párizsi fodrászszalon, az Antoine de Paris ünnepelt hajszobrásza, a lengyel származású Antoni “Antek” Cierplikowski volt az, akit megihletett Jeanne d’Arc frizurája és elsőként rövidre vágta vállalkozó szellemű vendégeinek fürtjeit. Tette mindezt a legtökéletesebb időzítéssel, ugyanis ebben az évben avatták boldoggá a középkori francia hősnőt, a párizsi kalapkészítők pedig ekkor rukkoltak elő a harangformájú, cloche kalappal, amely merőben eltérő fazonjával rögtön levette a nőket a lábukról. Az 1900-as évek elején a kalapkészítők és a fodrászok igazi szimbiózisban léteztek, ugyanis a hölgyek megjelenésének szerves részét képezték a mesteri kalapköltemények, emiatt pedig egyáltalán nem volt mindegy, milyen a frizura – és mindez fordítva is igaz volt. Antoni gyorsan felismerte az új kalapdivat sikerét, az általa készített bubifrizura pedig tökéletesen, és ami még fontosabb, kényelmesen illett a cloche kalapokhoz.

A leglázadóbb hajhossz, avagy a bubi frizura története

Az ókori egyiptomi uralkodók iránti érdeklődés szintén nagy hatással volt az 1910-es és 20-as évek divatjára. Tutanhamon sírja mellett több más ókori egyiptomi uralkodó sírját is feltárták akkoriban, az előkerült leletek iránti érdeklődés óriási volt, igazi egzotikumnak számítottak a sírokból előkerült tárgyi emlékek, falfestmények. Nem véletlen, hogy a némafilmek közül a Theda Bara főszereplésével forgatott 1917-es Kleopátrát hatalmas ováció fogadta a korabeli filmszínházakban.

Flapperek

A bubifrizura igazi, európai hajviseletként tehát már az I. Világháború előtt elindult hódító útjára, az igazi nagy sikerek a ’20-as években vártak rá. Ehhez azonban kellett az is, hogy a művész- és divatvilág meghatározó alakjai is megkedveljék ezt a rendkívül modern hajviseletet. Utóbbi esetén a legismertebb személy, aki szintén ekkoriban választotta a bubifrizurát társául nem volt más, mint Coco Chanel.

Amerikában az elismert táncosnőnek, Irene Castle-nek és egy műtétnek köszönhetően vált népszerűvé a hajviselet. Történt ugyanis, hogy 1915-ben vakbélműtétet hajtottak végre rajta, ezért, hogy ne kelljen haja fésülgetésével bajlódnia, úgy döntött, a felépülés idejére rövidre vágatja frizuráját. Egy ideig divatos turbánnal tervezte eltakarni, míg újra meg nem nőnek fürtjei, barátai javaslatára azonban dobta ezt az elhatározását, és rövidke bubi frizurával vonult a táncparkettre férje oldalán. A többi innentől már történelem. Amerikai ifjú hölgyei sorra foglalták időpontjaikat a fodrászoknál, hogy nekik is Castle-frizurájuk legyen.

A leglázadóbb hajhossz, avagy a bubi frizura történeteIrene Castle és férje, 1923-ban

A fodrászok azonban már nem voltak ilyen lelkesek, sőt többek közülük egyenesen megtagadták, hogy ilyen illetlenül rövidre vágják vendégeik haját. Sokan ezért a borbélyokhoz mentek, hogy a rettenetes tettet végrehajtassák.

Az 1920-as évekre a rövid frizurákat, amelyek tökéletesen illettek a flapper stílus karcsú, csőszerű szabású ruháihoz, legalább annyian imádták, mint ahányan ellenezték. Az évtized lázadó, ifjú női számára tökéletes viselet volt, amely kifejezte függetlenség és szabadság iránti vágyukat, nem mellesleg roppant kényelmesnek bizonyult a vad, áttáncolt éjszakákon. Példaképeik, mint az amerikai Clara Bow és Louise Brooks csak tovább erősítették a vágyat a frizuraváltásra, amelyet a társadalom konzervatívabb fele mélységes megrökönyödéssel fogadott.

Meg voltak győződve arról ugyanis, hogy viselőik egyből úgy akarnak majd viselkedni is, mint a férfiak, teljesen ellenszegülve ezzel a tradicionális nemi szerepekkel és a hozzájuk kapcsolódó, elképzelt szépségideállal. A rövid frizurát az alkoholizáló, magukat sminkelő és térdüket mutogató, tehát egyenesen közönséges lányok képével tették egyenlővé. Mindezt épp abban a korban, amikor a nők Európa országaiban és Amerikában is egyre inkább követelték a férfiakkal egyenlő jogokat és lehetőségeket, így hát a feminizmus is szépen bekeveredett a lehulló tincsek közé.

“A modern hajsütővas első tagját elkészítő Marcel Grateau, aki technikáját az 1880-as évek párizsi prostituáltjainak körében fejlesztette tökélyre, szintén hozzájárult a maga módján a bubifrizura népszerűségéhez. Az 1920-as években ugyanis az ő nevét viselő Marcell hullámok voltak azok, amelyek csöppnyi lágyságot, romantikát vittek a kurta frizurákba.

A ’60-as években újra beindult a bubi

Bár népszerűsége szinte semmit sem vesztett a flapper korszak leáldozását követően sem, a 1960-as évek divatja és lázadó korszelleme pezsdítette fel újra a bubifrizurák utáni vágyat. A korábbi, konzervatív öltözködést és frizuradivatot egy sokkal frissebb, sportosabb stílus váltotta fel, amivel együtt járt a szexibb megjelenés is. Kurtábbak lettek a szoknyák, lejjebb kerültek a derékvonalak, a frizurák pedig velük rövidültek, gondoljunk csak Twiggy vagy Mary Quant, a miniszoknya megalkotójának hajviseletére.

A bubifrizura igazi megreformálására 1965-ben került sor, amikor Vidal Sassoon, a legendás hajszobrász egy minden addigitól eltérő, könnyen kezelhető, otthon is elkészíthető frizurát alakított ki. A geometrikus bubifrizura és a szintén az ő nevéhez fűződő ötpontos vágási technika forradalmi hatással volt a nők hajviseletére.

A bubifrizura így ismét megtalálta eredeti, lázadó énjét, holott a ’60-as évekre már egészen elfogadottá vált viselése. Olyannyira, hogy az említett évtizedben egy másik változata, az egekig tupírozott és merevre lakkozott bouffant frizura is népszerűvé vált, gondoljunk csak a tipikus amerikai feleségek hajviseletére vagy épp Jackie Kennedy frizuráira.

Az 1970-es években a bubifrizura hosszabb, manapság lobnak nevezett és rövidebb, a pixie frizura határait súroló változata egyaránt népszerű volt. Akkoriban tarolt Cher a bubi bilifrizurás változatával, amelyet a ’80-as években nálunk a “karatekölyök” Linda fejlesztett tökélyre. A ’70-es évek “bubis” hírességei között Charlie egyik angyalkája, Kate Jackson és Joanna Lumley színésznő is, de az akkoriban megszülető punk stílus vezéregyénisége, Debbie Harry is hozzátette a magáét. Az évtized végére így a frizura már annyi különböző stílusban és fazonban létezett, hogy elveszítette eredeti, radikális énjét, és beállt a jól variálható, sokoldalú hajhosszok táborába.

 

Az utolsó harminc év

A népszerűségi hullám tetejére a ’80-as évek végén került a frizura, amikor a válltöméses, óriáshajas divatmánia lecsengett és helyüket a letisztultabb, minimalista trendek vették át, amelyek átvezették népüket az évezred utolsó évtizedébe. A ’90-es években aztán Victoria Beckham jogelődjétől, Posh Spice-tól Courtney Love-ig számos híresség találta meg énjét a frizurában, mégis, a korszak legmeghatározóbb bubifrizuráját egy filmbéli karakternek köszönhetjük. A Ponyvaregény főszereplője, Mia Wallace (Uma Thurman) fekete, szögegyenes, frufrus bubija egy teljes generációnak égett a retinájába örök életre.

A 2000-es évek beköszöntével a bubi semmit sem vesztett népszerűségéből és bár jó száz évnyire vagyunk már attól a kortól, mikor bárkit is megbotránkoztatott, ha egy hölgy rövidre vágatta haját, azért a divatlapok még ma is lelkesen beszámolnak róla, ha valamely híresség megválik hosszú fürtjeitől, és egy szemtelen kis bubit vágat magának. Így volt ez a közelmúltban Kim Kardashian vagy Selena Gomez esetében is, de tucatszor dicsérték már az egekig Alexa Chung és Taylor Swift huncut haját is. és akkor még egy szót sem ejtettünk a divat nagyasszonya, Anna Wintour évtizedeket átszelő frufrus bubijáról.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top