Szabadidő

A tárgyak kibomlanak a gyűjteményekből – költözik a Néprajzi Múzeum

Sokakat foglalkoztat, mi történik a tavaly december óta zárva tartó Néprajzi Múzeum falai között. Miközben a hagyományos működéstől eltérő, nagyszabású költözés-előkészítési munkálatok töltik ki a hétköznapokat, a múzeum fontosnak érzi, hogy kiállítások híján is hírt adjon magáról, ezért most betekintést engedett a zárt ajtók mögé.


A kívülről csendesnek tűnő Kossuth téri épületben mindenhol – így a korábbi, jól ismert kiállítási terekben is – gőzerővel folyik a műtárgyak költözésének előkészítése. Minden műtárgy azonos bánásmódban részesül: mindet kézbe kell venni, megtisztítani, azonosítani, befotózni, akár egy egyedi, óceániai darabról beszélünk, vagy a hatalmas kerámiagyűjtemény több száz bokályáról. A nagyságrendet elképzelni is nehéz: körülbelül 250 000 tárgy, valamint az archívumi adattárban őrzött dokumentum, fénykép és negatív fog megmozdulni a következő időszakban.


„Az elmúlt egy év során már százezernél is több műtárggyal kerültek közvetlen kapcsolatba a munkatársaink”
– mondja Kemecsi Lajos főigazgató. „A tárgyak kibomlanak a gyűjteményekből, s bár jelenleg nem feledkezhetnek bele a muzeológusok a kutatómunkába, több felmerülő kérdés tisztázására is lehetőséget ad ez az időszak.”


„Elhasználtunk majdnem 200 csomag pormaszkot, 550 pár gumi- és cérnakesztyűt, 1000 négyzetméter molinóvásznat és dupla ennyi műanyag takarófóliát. Megmásztunk fejenként 2400 lépcsőfokot és megittunk úgy 660 csésze kávét”
– foglalja össze az elmúlt egy évet számokban Schleicher Veronika, a Gyűjteményi Főosztály vezetője. „Csak idén 110 000 műtárgyra került fel QR-kód, és legalább 46 000 digitális fényképfelvétel készült el. Mechanikusnak tűnő, »favágó« munka zajlik, miközben lehetséges, hogy olyan tárgyakat veszünk kézbe, amelyek 40 éve mozdulatlanul pihentek” – teszi hozzá.

 

Természetesen szebb lenne, ha a múzeumban nyíltabban, a közönséget is közelebb vonva tudnák bemutatni, mit hogyan csomagolnak. Azonban sajnos ezt az utolsó négyzetcentiméterig beépített terek nem teszik lehetővé, megoldhatatlan, hogy a nagyközönség számára transzparenssé váljon ez a munkafázis.


A műtárgyvédelem is kiemelt szerephez jut. Jellemzőek a kompozit tárgyak, amelyekben a legkülönbözőbb anyagokat kombinálták össze, ezekben csont, fa, kerámia, fém, bőr, emberi haj gyakran egyszerre van jelen, ami hatalmas kihívást jelent a szakembereknek. Figyelembe kell venni minden egyedi sajátosságot, különösen, ha a szerkezetükben is meg kell, hogy erősödjenek a tárgyak ahhoz, hogy egyáltalán mozdíthatók legyenek.


És mi történik a Kossuth téri épületen kívül? A Néprajzi Múzeum új Gyűjteményi Központja a Szabolcs utcában lassan elkészül. A világszínvonalú raktárbázison több mint tízezer négyzetméteren a tárgygyűjtemény 90%-át tárolják majd. Ezzel párhuzamosan egy átfogó rendezési munkálat fejeződött be Törökbálinton, a múzeum jelenlegi külső raktárbázisán. Kőszegi Gábor muzeológus elmondja, hogy több mint 13 000 tárgyat – többek közt bútorokat, világító- és közlekedőeszközöket –  készítettek fel a költözésre. A muzeológus különlegességeket is mutat: komplett vásári lovas körhinta, szekerek, egy fatörzsből kivájt, közel 7 méter hosszú bödönhajó várja a költözést letakarva, a portól védve. A hajónak és társainak már maga a súlya is veszélyforrás, illetve az érzékeny faanyag a páraváltozásra is gyorsan reagál, ezt rendszeresen ellenőrizni kell. „Nem látványos, de annál fontosabb munka” – fogalmaz Kőszegi Gábor.

„A komoly megterhelést jelentő kihívások mellett jelen szeretnénk lenni a közéletben és a szakmai-tudományos közegben is” – mondja a főigazgató. „A nagy kulturális fesztiválokkal az elmúlt években sikeresen működött együtt a múzeum. A Művészetek Völgyében a saját múzeumi udvarunkban, az Etno Ligetben a készülő kerámiatér koncepciójával ismerkedhetett a nagyközönség, a Sziget Fesztiválon pedig a Sátor Határok Nélkül kiemelt programhelyszínt koordinálták a közművelődési és muzeológus szakembereink, amely a jelenkor társadalmi jelenségeire reflektáló kínálatával sok ezer érdeklődőt szólított meg.”

Miközben a hatalmas kihívást jelentő költözés előkészítése zajlik, a háttérben folynak a jövő állandó tárlatait életre hívó tudományos munkálatok is. A városligeti új épületben tervezett 3000 négyzetméteres bemutatótér – amely a korábbi alapterületének háromszorosa lesz – korszerű szemléletű, nagyszabású, látogatóbarát állandó kiállítás létrehozására kínál lehetőséget. A többszörösen rétegzett munkálatok eredményességét pedig az ott megnyíló tárlatokat megismerve ítélhetik majd meg a látogatók.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top