Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Szabadidő

„A legnagyobb vágyam az, hogy megkönnyítsem az emberek életét” – mindennapjairól mesélt a 9 éves, főiskolás csodagyerek

Kairan harmadikos volt, amikor először kijavította az épp a gravitációról értekező tanárnőjét. 7 évesen kezdett programozni, ma pedig főiskolára jár. Most mégsem az iskoláiról mesélt, hanem arról, hogy „zseniként” hogyan tölti a mindennapjait.
zseni tehetség fiatal csodagyerek

„Az emberek nagy része arról faggat, hogy én zseni vagyok-e” – kezdi a Huffpostnak írt vallomását a 9 éves Kairan Quazi, aki egyike annak a néhány száz embernek a világon, akiknek az intelligenciahányadosa a 99,9 százalékos tartomány fölé esik. Kairan mindössze hétéves volt, mikor minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy különleges gyerek. Legyen bármilyen meglepő is, ő átlagos 9 évesként gondol önmagára: „Nem tartom magam zseninek, aki erről kérdez, annak mindig azt mondom, amit a szüleimtől hallok, hogy nem vagyok az, mert ahhoz, hogy zseni legyek, valami rendkívüli dolgot kell véghez vinnem. Valami olyasmit, ami hatással van az emberek életére.” 

„A hozzám hasonló, jó képességű gyerekekről a többség azt gondolja, hogy ők igazából furcsa különcök, rettenetes szociális képességekkel. Nos, nekik üzenném, hogy az intelligenciahányadosomtól teljesen függetlenül, a kortársaimhoz hasonló vidám, boldog gyerek vagyok, aki Pokémonos kártyákat gyűjt, imádja a kosárlabdát, és ha csak teheti, a barátaival lóg.” Kairan emellett igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy ő sem kap csillagos ötöst minden dolgozatára, sőt olyan is előfordult már, hogy a rossz magaviselete miatt büntetést kapott.

„Tény, hogy vannak területek, amikben sokkal jobb vagyok, mint a korosztályom, sőt olyan is van, amiben még a felnőtteket is túlszárnyalom: ilyen a matematika, a fizika, a kémia és a programozás is. Cserébe nehezen megy az kézírás, a szótagolás és össze kell kapnom magam a jegyzetelést illetően is, mert még az is nehezen megy” – vallja be a fiú, aki napközben egy tehetséges gyerekeknek fenntartott általános iskolát látogat, míg este főiskolára jár.

Elárulta, hogy a főiskola a kezdet kezdetén igazi horror volt számára, még annak ellenére is, hogy egyáltalán nem introvertált típus. Itt ugyanis nemcsak az osztálytársai, de még a tanárai is ferde szemmel néztek rá, volt, akit azon kapott, hogy videózza őt. „Ma már szerencsére sokkal jobb a helyzet: lettek barátaim, és a tanárok is megszokták, hogy van egy átlagnál fiatalabb hallgatójuk. Velük a kellemetlen helyzeteket egyébként úgy oldom meg, hogy az első óra előtt e-mailt küldök nekik magamról, így mikor szemtől szembe találkozunk, már nem lepődnek meg.”

Bár még nagyon fiatal, Kairan már azt is tudni véli, mivel fog foglalkozni akkor, „ha nagy lesz”: „Mesterséges intelligenciákkal és ezek programozásával szeretnék foglalkozni. A legnagyobb vágyam, hogy létrehozzak valami olyat, ami megkönnyíti majd az emberek mindennapi életét” – árulta el.

Címlap

top