Feltalálónők, akiket alig ismerünk, pedig minden tiszteletet megérdemelnének

Tavaly ezen a napon mi is megemlékeztünk Marie Curie születésének 150. évfordulójáról. Mint akkor felidéztük, a tudós egészen kivételes karriert futott be: először férjével, Pierre-rel megosztva kapott Nobel-díjat, majd másodszor már egyedül is elnyerte a világ legrangosabb tudományos kitüntetését, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ugyanis neki ítélte az 1911-es kémiai Nobelt, „elismerésképpen a rádium és polónium felfedezésért, a rádium sikeres izolálásáért és ennek a figyelemre méltó elemnek további tanulmányozásáért”. Ennek köszönhetően nemcsak az első nőt tisztelhetjük benne, aki átvehette az elismerést, de mindmáig az egyetlent is, akit kétszer, ráadásul két különböző tudományágban is az év legjobbjának választottak (férjével a fizikai díjat nyerték el). A nyomdokaiba ugyanakkor így is rengeteg zseniális nő lépett, sőt már előtte is álltak elő asszonyok briliáns találmányokkal, így idén öt olyan társáról is megemlékezünk Marie Curie születésnapján, akik maguk is sokat tettek hozzá feltalálóként az emberiség történetéhez, de nem lettek olyan híresek, mint ő.

Marie Curie és férje, Pierre

• A körfűrész feltalálója is nő volt

Tabitha Babbitt az 1800-as évek elején egy fűrészüzemben dolgozott Amerikában, ahol azt vette észre, hogy a kézifűrészt használó emberek nagyon elfáradnak, ráadásul mozdulataik egy jelentős része felesleges is. Ezért törni kezdte a fejét, és hamarosan elő is állt a jóval hatékonyabb, kör alakú penge ötletével.

• Az ablaktörlőt sem egy pasi találta fel

Az amerikai Mary Anderson ingatlanfejlesztő, farmer, bortermelő és feltaláló volt egy személyben. Amikor 1902 telén New Yorkban utazott a villamoson, azt vette észre, hogy a vezető lehúzott ablakok mellett irányítja a járművet, különben semmit sem lát az esős időben. Anderson nem sokkal később feltalálta az ablaktörlőt, amelyet szabadalmaztatott is, 1922-ben pedig a Cadillac az autógyártó cégek közül elsőként alapfelszereléssé is tette modelljeiben a hasznos eszközt.

• A folyékony hibajavítót is egy nőnek köszönhetjük

A titkárnőként dolgozó Bette Nesmith Graham a szabadidejében imádott festeni, viszont utálta a munkájában, hogy az írógéppel ejtett hibákat lehetetlen kijavítani. A hivatását és a hobbiját kombinálva aztán egyszer csak eszébe jutott, hogy egy kis hígított temperát visz magával a munkahelyére, és lefesti vele a hibákat. 1956-ban kezdte el árulni azt a hibajavítót, amelyet a mai napig használunk.

• Sőt, a golyóálló mellény sem férfimunka

Stephanie Kwolek 1963-ban alkotta meg a kevlár nevű anyagot, amely úgy roppant könnyű, hogy közben ötször nehezebb szét- vagy átszakítani, mint az acélt. Így aztán ebből a polimerből készült az első olyan mellény is, amely nem engedte át a lőfegyverekből kilőtt töltényeket, vagyis golyóálló volt.

• És a napenergiával fűtött ház ötlete is egy nőtől származik

Méghozzá egy magyar nőtől. Telkes Mária Budapesten diplomázott fizika szakon, majd Amerikába ment, ahol a clevelandi klinika biofizikai osztályán kapott állást. A napenergia újrahasznosításának lehetőségeit kutatta éveken át, és számos szabadalma is lett, amelyek között ott volt egy napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés és a napenergiával fűthető lakóház is.