nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
Európa rejtett kincse egy Borsod megyényi nem létező ország

Európa rejtett kincse egy Borsod megyényi nem létező ország

Spanyolországban van, de se nem spanyol, se nem ország, mi az? Baszkföld említése sokak számára nem mond túl sokat – leszámítva a nemrég feloszlatott ETA-t –, ami nagy kár, mert nyugodtan állíthatjuk, hogy egész Európa egyik legkülönlegesebb régiójáról van szó. Lássuk, mit érdemes tudni róla.
Andersen Dávid
Andersen Dávid
f Ajánlom

Ha azt mondom, Spanyolország, a legtöbb embernek a nyaralás, Barcelona (esetleg a Real Madrid), valamint a flamenco és a bikaviadalok jutnak eszébe. Igaz, ez utóbbi kettőt – Barcelonával egyetemben – a trú spanyolok nem tekintik hazájuk részének, elvégre ezek Katalónia sajátosságai.

Baszkföld esetében fordított a helyzet, amennyiben a derék baszkok nem annyira tekintik hazájuknak Spanyolország többi részét, olyannyira, hogy Franco óta viszonylag komolyan küzdöttek korábbi autonómiájuk visszaszerzéséért, sőt a független Baszkföld létrejötte érdekében a baszk nacionalista függetlenségi mozgalom, vagyis az ETA (Euskadi ta Askatasuna) elnevezésű szeparatista szervezet 1968-tól több mint 800 merényletért vállalt felelősséget. A szervezet a kétezres évekre sokat szelídült, sőt a mérsékeltebb aktivisták konkrétan elhatárolódtak az agresszívabb fellépést sürgető szélsőségesektől: 2010-ben fegyverszünetet hirdettek, idén májusban pedig egy levélben jelentették be, hogy az ETA végérvényesen megszűnik.

Az Ikurriña, azaz Baszkföld hivatalos zászlaja (Fotó: Wikipedia)

De félre is a politikával és a merényletekkel, elvégre itt most Baszkföld kulturális, természeti és gasztronómiai csodáiról lesz szó, előtte azonban még beszéljünk magáról a baszk nyelvről, amely talán a világ legkülönlegesebb nyelve, amennyiben eredete a mai napig ismeretlen, viszont elképesztően ősi, már az indoeurópai nyelvek elterjedése előtt beszélték. Ráadásul a jelenlegi ismereteink szerint egyetlen mai élő nyelvvel sem áll rokonságban, vagyis úgynevezett izolált nyelvnek tekinthető, a világon mindössze körülbelül 800 000 ember beszéli, ebből 700 000-en élnek Baszkföldön.

Ebben a régióban felejtsük el, hogy bármit is megértünk a kihelyezett táblák alapján, a baszk nyelv különlegessége miatt ugyanis még csak fogódzót sem fogunk találni más nyelvekből. Jó esetben még spanyolul kiírják a baszk felirat mellé, de ennél többre ne nagyon számítsunk. A baszkok annyira komolyan veszik ugyanis saját nyelvüket és autonómiájukat, hogy még saját internetes végződésük (top level domain) is van: a .eus végű weboldalakról tudhatjuk, hogy virtuálisan a Baszkföldön járunk.

Induljon az utazás!

Baszkföldet Budapestről a legkönnyebben repülővel közelíthetjük meg, de még úgy sem lesz egyszerű. A legnagyobb baszk városba, Bilbaóba ugyanis csak átszállással juthatunk el, közvetlen járat csak a bő száz kilométerre innen, már a spanyol Cantabria tartományban lévő Santanderbe repül. Itt érdemes autót bérelni, mert ugyan kis területről van szó, de azért a négy kerék segítségével sokkal könnyebb lesz bebarangolni a hegyekben sem szűkölködő tájat.

Baszkföld fővárosa Vitoria-Gasteiz (Fotó: euskadi.eus)

Bár a legtöbben (szűk egymillióan) Bilbaóban élnek, Baszkföld hivatalos fővárosa az onnan körülbelül 50 kilométerre délkeletre fekvő Vitoria-Gasteiz. Itt nem is találkozni annyi turistával, mint a part mentén, ezért érdemes felkeresni, főleg, mivel egész Baszkföld legjobb állapotban megmaradt középkori városközpontjának ad otthont, a XIII. századi gótikus Santa María katedrálissal egyetemben. Az apró macskaköves utcákon sétálgatva érdemes betérni az aprócska bárok egyikébe, ahol a spanyol gasztronómiából ismert tapas baszk verziójával, a pintxosszal – erre még visszatérünk – lehet megismerkedni. Ha pedig már szóba került a pintxos: a tx-et cs-nek ejtik, ez sokat segít, hogy legalább ezt az alapvető fontosságú kifejezést ki tudjuk mondani.

Vitoria-Gasteiztől nagyjából 20 percre található az Arantzazu-szentély (Arantzazuko Santutegia), amelyet még annak is érdemes felkeresnie, akit a vallás hidegen hagy, a XX. század ötvenes éveiben épült elképesztő méretű templomhoz vezető hegyi út ugyanis már önmagában lélegzetelállító, de a gigantikus oltár tövében állva is elámul az ember a szentély méretein. A természetjárók pedig számtalan szebbnél szebb kirándulóösvényen indulhatnak el innen, úgyhogy tényleg érdemes tenni erre egy kitérőt.

A fotó nem adja vissza az Arantzazuko Santutegia elképesztő méreteit (Fotó: euskadi.eus)

A baszk kultúra fővárosa

Baszk nyelven Donostiának hívják a francia határtól mindössze 20 kilométerre fekvő San Sebastiánt, amely egyrészt a San Sebastián Nemzetközi Filmfesztivál állandó helyszíne, 2016-ban pedig a lengyel Wrocław-val együtt Európa kulturális fővárosa volt. A francia Riviérát idéző La Concha strandon lehet fürödni, vagy csak végigmenni a teljes hosszában húzódó sétányon, bámulva a part által kialakított öböl közepén áll Santa Clara-szigetet. Érdemes azonban jegyet váltani az öböl mellett magasodó (az alábbi fotó bal szélén látható) Monte Igueldóra közlekedő siklóra is, a hegy tetejéről ugyanis pazar panoráma nyílik a városra. Érdekesség, hogy a hegy tetején régimódi vidámpark létesült, így, akinek nincs tériszonya, akár a sziklafal szélén száguldó hullámvasútra is befizethet, de ennél érdemesebb felhágni a hegy legmagasabb pontját képező torony tetejére, és onnan szétnézni.

Ez nem a francia Riviéra, hanem Baszkföld ékköve, Donostia, azaz San Sebastián (Fotó: euskadi.eus)

Ha megéheztünk, San Sebastiánban jó helyen járunk: Baszkföldön ugyanis közel harminc Michelin-csillagos étterem közül választhatunk, ebből ötöt a városban találunk, jó néhányat pedig a környékén. Persze ezekbe az éttermekbe érdemes jó előre foglalni és vastag pénztárcával érkezni, de szerencsére ennél gazdaságosabb módokat is találhatunk az éhségünk csillapítására.

Itt térjünk vissza a pinxtosra, mivel alapvető különbség tapasztalható a tipikus spanyol tapas és baszk testvére között. Az „echte” spanyoloknál ugyanis a tapas lényege, hogy ha egy bárban rendel valaki egy italt – egy pohár sört, de akár egy kólát is –, kap mellé egy kevés ennivalót is, legyen az egy tálka olajbogyó vagy 2-3 croquetasnak nevezett dolog, ami nagyon hasonlít az általunk krokett néven ismert körethez, azzal a különbséggel, hogy jellemzően sajttal, esetenként hússal is megtöltik.

Tapas baszk módra, azaz pintxos! (Fotó: About Baque Country)

A pinxtos ezzel szemben egyfajta svédasztalt jelent: a baszk bárokban ugyanis nem kell találgatni, hogy mit adnak az ital mellé, mivel a teljes kínálat ki van pakolva a pultra. Hatalmas tornyokban állnak az apró szendvicsek, fűszeres krémek (avokádókrém vagy a zakuszkához hasonló paradicsomos-zöldséges kence), tengeri herkentyűk, kolbászok és hasonlók, az éhes ember pedig kér egy üres tányért a pultostól, teleszedi a kedvére való falatkákkal, majd a zsákmányt bemutatva fizet. Érdemes több helyre is betérni, mert bár vannak visszatérő ételek, például a jellegzetes zöld Gernika (más néven padron) paprikával díszített tojáslepény, itt is minden helynek megvan a maga specialitása.

Divatőrültek, ide menjetek!

San Sebastiántól nyugati irányba alig 10 kilométert kell autózni az egyik legszebb tengerparti kisvárosig. Getaria olyan, mintha megfogták volna San Sebastián óvárosát és tengerpartját, majd alaposan kimosták volna a mosógépben, ezért kissé összement. Valójában egy középkori halászfaluról van szó, ahol lényegesen kisebb a turisták mennyisége (valójában ezen a környéken főleg belföldi, spanyol kirándulókba botlik az ember, külföldi szót keveset hallani), ezért itt aztán igazán testközelből lehet megismerkedni a baszk kultúrával. Getaria aprócska tengerparti strandját hatalmas sziklák védik az Atlanti-óceán hullámverésétől, ezért családos kikapcsolódásra is ideális. Aki pedig jártas a divat világában, véletlenül se hagyja ki a Cristóbal Balenciaga Múzeumot. Balenciaga Baszkföld egyik leghíresebb szülötte, aki az ötvenes-hatvanas években vált a divatvilág meghatározó alakjává. A getariai múzeumban a legismertebb kreációit lehet megtekinteni, de a helyi temetőben akár a síremléke előtt is tiszteleghetnek az haute couture szerelmesei.

Trónok harca-rajongó vagy? Itt a helyed!

Tovább haladva nyugat felé először Gernika-Lumo apró települését éri el az utazó, amely Pablo Picasso egyik leghíresebb alkotását, a Guernicát ihlette. A legelterjedtebb elmélet szerint a festőt ugyancsak megrázta, amikor 1937-ben a német légierő Franco kérésére porig bombázta a kicsi, de stratégiailag fontos helyen lévő városkát, ahol több százan haltak meg. Ma ennek kevés nyomát látni, a kisváros fölé magasodó dombon lévő templomhoz azonban érdemes ellátogatni, remek kilátás nyílik a lábunk alatt elterülő völgyre.

Innen pedig csak pár perc autóval a San Juan de Gaztelugatxe elnevezésű tengerparti kastély, amelyre jellegzetes, 241 lépcsőből álló, cikkcakkos, meredek ösvényen lehet felhágni. A lélegzetelállító látvány pedig ismerős lehet azoknak, akik szeretik a Trónok harca című sorozatot, annak ugyanis jó néhány jelenetét itt vették fel. Aki ezért utazna Baszkföldre, annak érdemes a közeli Itzurun és Muriola tengerpartokat is felkeresni. A baszk turisztikai hivatal külön weboldalt szentelt a Trónok harca helyszíneinek, amelyekből az alábbi videóban is látható egy kis ízelítő.

Baszkföld szíve, Bilbao

San Sebastiántól körülbelül egyórányira fekszik a legnépesebb baszk település, Bilbao. Bár a városban „csak” 345 000-en élnek, környékén közel egymillióan. Bilbao (vagy ahogy baszkul írják, Bilbo) már időszámításunk előtt 2-300 évvel is lakott terület volt, de a környéken találtak hatezer éves sírokat is. A Nervión folyó partján fekvő várost a XIV. században alapították, kikötője miatt pedig hamar a spanyol birodalom egyik legfontosabb gazdasági központjává is vált. Az 1980-as években ipari válság nehezítette meg a helyiek életét, emiatt a folyó partján húzódó ipartelepek lassan elnéptelenedtek. A város vezetése végül a kilencvenes évek végén indított el egy átfogó felújítási programot, amelynek első ékköve az 1997-ben felépült Guggenheim Bilbao Múzeum lett.

A Guggenheim Bilbao a város jelképe (Fotó: euskadi.eus)

A Frank Gehry által tervezett épület a város hajóépítő iparának állít emléket formavilágával, kiállítótereiben pedig a legfelkapottabb művészek alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A múzeum előtt hatalmas, virágokból kirakott kiskutya, Puppy foglal helyet, amely a polgárpukkasztó műveiről ismert Jeff Koons munkája.

Puppy állandó vendége a Guggenheim Múzeumnak (Fotó: euskadi.eus)

A múzeumhoz közel érdemes átsétálni a modern építészet jegyeit szintén magán viselő Zubizuri hídon (szó szerinti fordításban fehér hidat jelent), a túlpartra pedig a néhány száz méterrel távolabb álló San Anton hídon lehet visszatérni, amely a város legrégebbi átkelőhelye.

A Zubizuri híd a fotósok egyik kedvenc célpontja Bilbaóban (Fotó: euskadi.eus)

Aki pedig szereti a különleges építményeket, feltétlenül látogasson el a tulajdonképpen már nem is Bilbaóhoz tartozó Portugalete kisvárosba (amely azért a bilbaói metróval megközelíthető), ahol az UNESCO világörökségének részét képező impozáns Vizcaya híd áll 1893 óta. Ez utóbbi különlegessége, hogy a világ legöregebb úgynevezett komp-hídja.

A Vizcaya hidat Alberto Palacio, Gustave Eiffel egyik tanítványa tervezte (Fotó: Tumblr)

Ennek lényege, hogy a szokásos hidakkal szemben itt a két partot nem köti össze úttest, hanem egy, a híd tetején egy sínen futó szerkezethez rögzített kábeleken lógó platformra lépnek fel az átkelni vágyók, akiket ezután afféle lebegő kompként átgurítanak a túloldalra. Akinek nincs tériszonya, néhány euró fejében azért felliftezhet a 45 méter magas hídszerkezet tetejére, és ott is átsétálhat.

A modern építészet mellett érdemes ellátogatni a Casco Viejóba, azaz az óvárosba is, amelynek szűk utcácskáin esténként óriási élet van. Itt egymást érik a pintxosbárok, aprócska butikok, de nagyon népszerű a helyi fiatalok körében is.

Aki a falatkák mellett egyéb kulináris élvezetekre is vágyik, jól teszi, ha mélyen a zsebébe nyúl, és ellátogat a baszk sztárséf, Eneko Atxa egyik éttermébe: a három Michelin-csillaggal büszkélkedő Azurmendi Bilbaótól tíz perc autózásra, egy békés erdőben található, aki azonban beéri egy csillaggal, az foglalhat asztalt a Guggenheim Múzeumtól pár perc sétára fekvő Eneko Bilbaóba is.

Röviden összefoglalva: Baszkföld méltatlanul elhanyagolt úti cél napjainkban, aki azonban jól érezte magát Barcelonában vagy Madridban, valószínűleg örökre bele fog szeretni a sokkal színesebb és izgalmasabb baszk tájba is.

Megosztás Facebookon