nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
Durván megfogyatkozott a világ legnagyobb királypingvin-kolóniája 

Durván megfogyatkozott a világ legnagyobb királypingvin-kolóniája 

Egyelőre csak találgatják az okokat, de valószínűleg az éghajlatváltozás tehet a dologról.
MTI
f Ajánlom

Az elmúlt 35 évben csaknem 90 százalékkal csökkent a szubantarktiszi Crozet-szigetekhez tartozó Disznó-szigeten élő királypingvin-kolónia mérete, amelyet egykor a világ legnagyobbjaként tartottak számon – állapította meg egy kutatócsoport, amely műholdas felvételekre alapozta eredményeit.

Az Antarctic Science című folyóiratban publikált tanulmány szerint az 1980-as évek eleje óta

a kolónia mérete 88 százalékkal, vagyis nagyjából 500 ezer költőpárról 60 ezer párra csökkent.

Egy költőpár a becslések szerint négy állatot – két szülőt és két fiókát – jelent, vagyis jelenleg hozzávetőlegesen 240 ezer pingvin él a szigeten.

Ez óriási csökkenés” – mondta Henri Weimerskirch, a franciaországi Országos Tudományos Kutatási Központ (CNRS) munkatársa, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy bár a kolónia megfogyatkozásának okai a környezettel lehetnek összefüggésben, a jelenséget akkor is rejtély övezi.

Az 1960-as évek óta ismert kolónia a dél-antarktiszi területek természetvédelmi övezetében él. Az 1980-as években ezt tartották a világ legnagyobb királypingvin-kolóniájának, ám a terület elzártsága és nehéz megközelíthetősége miatt évtizedek óta nem mérték fel a kolónia állapotát.

A királypingvin, más néven óriáspingvin (Aptenodytes patagonicus) a legnagyobb pingvinek közé tartozik. Kifejlett példányai a 95 centimétert is elérik. Fekete fejük mindkét oldalán, a fültájékon ovális, élénksárga folt húzódik. Hátuk sötét, hasuk világos, ami a vízben megnehezíti, hogy meglássák őket.

A franciaországi Chizé Biológiai Központ kutatói nagy felbontású műholdfelvételek segítségével mérték fel, hogy mennyit változott a kolónia mérete azóta, hogy 1982-ben utoljára jártak szakemberek a szigeten. Akkor 500 ezer költőpár, vagyis több mint kétmillió egyed élt a területen.

Az eredmények szerint a csökkenés az 1990-es évek végén kezdődött, és valószínűleg a Déli-óceán területét érintő – és az 1997-es El Niño légköri jelenséggel összefüggő – jelentős éghajlati esemény indíthatta be.

Ez egy ideig befolyásolhatta, hogy a királypingvinek mennyi táplálékhoz tudnak hozzájutni, ahogy azt a Crozet-szigetek és a Kerguelen-szigetek más kolóniáinál megfigyelték. „Ezek a kolóniák azonban stabilizálódtak, míg a Disznó-sziget pingvinjeinek száma azóta is csökken” – mutattak rá a kutatók, megjegyezve, hogy azon a szigeten valami más is történhetett, amit azonban csak helyszíni vizsgálatokkal lehet kideríteni.

A háttérben álló lehetséges tényezők közé tartozik, hogy a nagy „népsűrűség” miatt sokkal kiélezettebb a helyzet a pingvinek között, különösen, amikor híján vannak a tápláléknak, ami felerősítheti a populáció csökkenését. Egy másik elmélet szerint a szigeten élő pingvineket valamilyen betegség, például madárkolera sújthatja.

A mostani tanulmány megszületéséig úgy véltük, hogy a Déli-óceán térségében nagyjából 1,5 millió költőpár él királypingvinekből. A friss eredmények azonban azt mutatják, hogy a királypingvinek globális populációjának egyharmadát elveszítettük

– jegyezték meg a kutatók.

Megosztás Facebookon