nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
Ha nosztalgiára vágysz: így reklámozták a videójátékokat a nyolcvanas években

Ha nosztalgiára vágysz: így reklámozták a videójátékokat a nyolcvanas években

Természetesen nem nálunk, hiszen felénk akkortájt a COCOM-lista ellenére hazacsempészett számítógépeken lehetett maximum játszani, hanem az Egyesült Államokban. Egy óra tömény retró!
Horowitz Katalin
Horowitz Katalin
f Ajánlom

Aki mostanság a harmincas-negyvenes éveiben jár, valószínűleg a nyolcvanas évek végén vagy a kilencvenes évek elején találkozott először a számítógépes játékokkal. Már ha volt akkora szerencséje, hogy ismert valakit, akinek kellően befolyásosak voltak a szülei, vagy csak voltak annyira bevállalósak, hogy jó pár hasonló háztartási cikkel egyetemben egy akkori mikroszámítógépet (feltehetően Commodore +4, 64, esetleg Amiga vagy ZX SPectrum) hazacsempészte(tte)k a fejlett nyugatról.

Talán senkinek sem kell bemutatni az olyan játékokat, mint a legendás Pac Man, az Asteroids, a Defender vagy a tégláról téglára falat törő Breakout, amely mintha már akkor a berlini fal leomlását jövendölte volna meg.

A hasonló játékokkal tehát azért – legalább látásból – sokunk találkozhatott, létezett azonban egy különleges műfaj, amely hozzánk a fenti tiltások miatt értelemszerűen nem tehette be a lábát. Ez pedig a videójátékok reklámja volt. Bizony, nem tévedés, az USA gyerekei már a nyolcvanas években sóvároghattak a legújabb, legkomolyabb grafikát és elképesztően izgalmas akciót ígérő címeket népszerűsítő szpotokat nézve.

Nemrég a BoingBoing élelmes szerkesztői túrták elő valahonnan az alábbi, majd egyórás videót, amely ennek a korszaknak a reklámjait gyűjti össze, jól láthatóan agyonjátszott VHS-ekről mentve át a digitális világba a reklámokat. Mai szemmel nézve minimum megmosolyogtató, amikor szemkápráztató grafikáról beszélve akkora pixeleket látunk a képernyőn, hogy az első generációs Super Mario egy hiperrealista festmény ahhoz képest.

De az is kifejezetten mulatságos, hogy hányféle formában próbálják eladni a portékát, a családi idillre helyezett hangsúlytól a klasszikus reklámos „és még ezt és ezt is megkapja mellé”-fordulatokban bővelkedő és a rapbetétekkel súlyosbított szpotokon át egészen odáig, hogy élő embert helyeznek a grafikus háttérbe, mintha csak a Tom Cruise nevével fémjelzett Különvélemény egy korai verzióját látnánk. De természetesen feltűnnek a sztársportolók is, elvégre egy NFL- vagy baseball-videójátékot már akkor is a nagy nevekkel próbáltak eladni.

Nehéz választani, hogy melyik a legjobb, érdemes – ha kis adagokban is – végignézni a teljes felvételt.

Megosztás Facebookon