nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
A Duna mellékfolyói is tele vannak mikroműanyaggal

A Duna mellékfolyói is tele vannak mikroműanyaggal

Naponta 20 millió mikroplasztik kerül például a Rábába.
NLCafé
f Ajánlom

Két újabb hazai folyóban találtak mikroműanyagot: mint kiderült, nemcsak a Tisza, hanem a Duna mellékfolyói is mikroműanyaggal szennyezettek. A Parányi Plasztiktalány projekt során az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutattak ki – jelentette be a projektet vezető laboratórium a Mikroműanyagok a körforgásban elnevezésű konferencián Budapesten.

A június 29-i nemzetközi Duna-naphoz kapcsolódó tanácskozást a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) azzal a céllal szervezte meg, hogy felhívja a jogalkotó, valamint az állami, környezetvédelmi és vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyaggal kapcsolatos kutatások eredményeire.

Az eseményen bemutatkozó Parányi Plasztiktalány az első olyan projekt Magyarországon, amelynek kifejezetten az a célja, hogy megmérje felszíni vizeink mikroműanyag-tartalmát.

A konferencián kiderült, hogy egy köbméter Rába-vízben 12,1 mikroműanyag található, ami akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet, melyek elsősorban precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagokból származnak.

Az Ipoly mikroplasztik-tartalma viszonylag kicsinek mondható, hiszen itt mindössze 1,7 részecske jelent meg egy köbméter vízben. Ez vélhetően annak is köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A folyó átlagos vízhozamával kalkulálva durva becslésként elmondható, hogy még így is akár 3 millió mikroplasztik részecskét szállíthat naponta. Az Ipoly mikroplasztik összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok és kisebb mennyiségben gyártott műanyag is kimutatható volt.

A független laboratóriumokat működtető és a projektet koordináló Wessling Hungary Kft. az elmúlt években végezte el az első magyarországi méréseket: a Tiszán a PET Kupa keretében Dombrádnál a 300 µm-nél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 100 µm-nél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben. A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol anyagból álltak.

A környezetbe kerülő elképesztő mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. A műanyaghulladékok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél kisebb mikrorészecskék már most hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk éppen ezért rendkívül sürgető feladat.

A Parányi Plasztiktalány projekt keretében hamarosan a Duna mikroműanyag-szennyezettségét is megvizsgálják a szakemberek, akik a Mikroműanyag.hu honlapon hiánypótló tudástárat hoztak létre a témában.

A Greenpeace a közelmúltban aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy Magyarországon is tiltsák be az egyszer használatos műanyagokat. Ha egyetértesz ezzel a céllal, kattints ide, és írd alá te is a petíciót!

Megosztás Facebookon