Szabadidő

Jó ST-t kívánunk! – Teszteltük az autót, ami mindenkiből vigyorgó gyereket csinál

A városi kisautók praktikusak és takarékosak. De mi van akkor, ha fognak egy ilyen csinos kis járgányt, és felpiszkálják a gyárban, hogy bevásárlóautó helyett aszfaltszaggató miniszörnyet csináljanak belőle? A válasz az, hogy aki beleül, menten beleszeret, kortól, nemtől, mindenféle hovatartozástól függetlenül.

A Ford sajtósai értik a dolgukat, nem véletlen, hogy a Ford Fiesta ST bemutatójához a festői Nizza környékén, a hegyekben tekergőző kis utakat választották helyszínül. Igaz, ahhoz, hogy végre megkaparintsuk a csinos, acélkék kisautó kulcsát, először a kevésbé izgalmas, ám várhatóan jóval nagyobb karriert befutó Ford Fiesta Active-val kellett kanyarognunk a szűk utakon.

A „sima” Fiestához akkor volt szerencsénk tavaly, amikor az ünnepek előtt az ittas vezetés hatásait szemléltető videóhoz kértük kölcsön. A Ford városi autójáról már akkor megtudhattuk, hogy igen tisztességesen összerakott járgány, ezért kíváncsiak voltunk, hogy a kor követelményeihez és trendjeihez igazodó Fiesta Active mit fog tudni az egyliteres, 100 lóerős dízelmotorjával.

Odabent kényelmes fogású kormány, űrhajót idéző műszerfal és a kocsi színéhez passzoló dekorcsíkok fogadnak, na meg az üléshuzat, amely szintén jelzi, hogy egy Fiesta Active-ban ülünk. Az ablakokat hamar fel kellett húznunk, mert mintha csak minket várt volna az aranyat érő májusi eső, ahogy elindultunk, el is kezdett szakadni.

A Ford Fiesta Active a sima változat „felterepesített” verziója (Fotó: Andersen Dávid)

De ez csak jól jött, a tekergős hegyi kanyarokban ugyanis megtapasztalhattuk, hogy a 18 milliméterrel feljebb emelt karosszéria meglepően stabil, a futómű, illetve a kis autóhoz képest nagy kerekek pedig úgy tapasztják az úthoz a kocsit, hogy az embernek mindenféle, közforgalomba nem illő gondolatai támadnak. Igaz, óriási száguldozásra nem kell gondolni, elvégre ezt az autót nem arra tervezték, de nagyon kellemesen, lendületesen lehet vele haladni akár hegymenetben is.

Nem egy kimondott terepjáró, de azért simán feljött a hegyoldalba (Fotó: Andersen Dávid)

Mindezért 5,4 millió forintot kell fizetni minimum, de a különféle extrákkal és prémium felszereltségi csomagokkal nem nehéz leverni a hatmilliós lécet sem. Ha be kellene lőnöm, hogy kinek lehet jó választás, talán az egygyerekes családok jutnának eszembe, noha a Ford saját szándékai szerint a nagyvárosi, de aktív életet élő – értsd: onnan néha ki is mozduló – fiatalokat látja a vásárlók elsődleges célcsoportjának. Ez Nyugat-Európában a helyén is van, nálunk valószínűleg családi autó lesz majd a Fiesta Active-ból.

Ford Fiesta ST: belébújt a kisördög

A tesztút másnapján kellemes izgalom lett úrrá mindenkin, hiszen ma végre beleülhettünk a Fiesta 200 lóerősre hergelt gyári sportváltozatába. Érdekesség, hogy ezt a 200 lovat mindössze 3 henger kelti életre, az intelligens motorvezérlés pedig még ebből a háromból is lekapcsol egyet-egyet, ha stabil utazótempóban autózunk.

Maga az autó első blikkre a tavalyi „sima” változat faceliftes verziójának tűnne, ha nem vöröslene a hatszögrácsú hűtőn az ST-embléma, illetve ha a látványos felnik, valamint a dupla kipufogó és az autó feneke alól kikandikáló diffúzor láttán nem kezdene el gyanakodni az ember, hogy itt valami többről lesz szó. Beülve sportos, de kényelmes ülés ölel körbe, ami a gyorsabb kanyarokban is stabilan megtartja az ember hátát, így végig az útra lehet koncentrálni.

A Ford mérnökei semmit sem bíztak a véletlenre, olyannyira, hogy külön hangmérnökökből álló részleg foglalkozott azzal, hogy a motor hangja a lehető legjobb élményt nyújtsa az autóban ülőknek. Ennek oltárán még a kész karosszériát is megdolgozták egy picit, mert az első verzióban még túlságosan letompította a kétszáz ló hangját.

Gyönyörű a táj, de egy Fiesta ST volánja mögött nehéz másra koncentrálni (Fotó: Andersen Dávid)

Egy kis mérnöki bűvészkedés is bekerült a Fiesta ST-be, amelynek kormánya az Active-tól eltérően alul „csapott”, ezzel is mutatva, hogy ez bizony egy vérbő sportverda, nem pedig afféle városi „szaladgálós”. A „pedal mapping”-nek nevezett módszerrel ugyanis úgy nyújtanak sportosabb vezetési élményt, hogy az autó egyéb tulajdonságai nem változnak.

Röviden arról van szó, hogy a különféle vezetési módokban (normál, sport, versenypálya) a gázpedált egyre kevésbé kell csak lenyomni ugyanakkora teljesítményhez. Ez azt eredményezi, hogy sport módban hamarabb meglódul a kisautó, amitől a sofőrnek az az érzése támad, hogy elképesztő gyorsulást él meg. Persze a különböző vezetési módokban azért eltér például a futómű vagy a kormány hangolása, a pedal mapping csupán egy ügyes trükk, amivel remekül lehet mutatni, hogy itt bizony nagybetűs élményautóról van szó.

200 ló veri fel a táj csendjét (Fotó: Bolla György)

Márpedig a mérnöki bűvészet nem szemfényvesztés, a Fiesta ST ugyanis perceken belül csinál mindenkiből szimulátorozó kiskamaszt. Nem túlzás azt mondani, hogy az autót kipróbáló veterán autós újságíróktól – akik előző nap még fanyalogtak a három henger hallatán – az életmódos vonalról érkezett kollégákig mindenki szélesen vigyorgott a nap végén, miután közel száz kilométer kanyargós hegyi út után kiszállt a járgányból. Idősebbek, fiatalok, férfiak, nők, teljesen mindegy, a Fiesta ST mindenkit két gázadás és két lendületes kanyar után vesz meg kilóra.

Nagyobb sebességnél alaposan „rátámaszkodik” a külső íven forduló első kerékre (Fotó: Bolla György)

Ha a Fiesta Active-ról azt mondtam, hogy stabilan és lendületesen lehet vele haladni a kiváló futóműnek köszönhetően, akkor a Fiesta ST ehhez képest olyan, mintha fognánk egy pici, de kényelmes rakétát, és sínekre szerelnénk. Nem túlzás, a kisautót igyekeztünk alaposan megcincálni, de nem hagyta magát, a nagyobb sebességgel bevett, hajtűközeli kanyarokban is rezzenéstelenül követte az ívet, még úgy is, mint az alábbi fotón látható, hogy a kanyarív miatt az egyik hátsó kerék már elemelkedett a talajtól. Itt jó szolgálatot tesz a mechanikus differenciálzár, illetve az úgynevezett erővektorozó hátsó rugó.

Három kerék ér csak le, de a Ford Fiesta ST szilárdan tartja a kanyarívet (Fotó: Bolla György)

Mélyfizikával most nem untatnánk a kedves olvasót, a lényeg az, hogy a Fiesta ST-t bitang jó érzés vezetni, főleg a már említett sport és verseny üzemmódokban – bár utóbbi kipróbálásától megpróbáltak mindenkit óva inteni –, ennyi embert egyszerre hazudni még nem láttam. Ilyenkor a kipufogó is hajlamos joviális durranásokra, ami helyenként szinte már rallyautós élményt nyújt, a verseny üzemmódban pedig már a kipörgésgátlóval sem bajlódik a verda, szóval itt már tényleg oda kell figyelni, főleg, hogy a francia hegyi utak ugyancsak keskenyek, és ahol nem szikla-, ott vastag betonfal védi meg az örömautózókat a gravitációs gyorsulás megtapasztalásától. Végül azért mindenki sértetlenül megérkezett, vendéglátóink legnagyobb megkönnyebbülésére.

Katalógusba illő becsillanás (Fotó: Andersen Dávid)

Összességében a Fiesta ST tökéletes autó azoknak, akik nem akarnak böszme benzintemetőben pöffeszkedni, de időnként azért picit szeretnék felpörgetni a fordulatszámot vagy épp a fentiekhez hasonló kanyargós utakon élvezni a vezetés örömét. Ez az öröm 7,15 millió forintba kerül, illetve még 250 ezerbe, ha a Performance csomagra is be szeretnénk fizetni. Tény, hogy ez nem kevés pénz, illetve ennyiért simán kapni nagyobb és praktikusabb autókat is, de ha választani kéne, hogy a Fiesta Active-ot választom, az árkülönbözetet pedig elrakom a zsebembe, vagy beülök egy Fiesta ST-be, egy másodpercig sem gondolkodnék.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top