nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
7 gyönyörű könyvtár, ahová még vizsgaidőszakban is örömmel bújik el az ember

7 gyönyörű könyvtár, ahová még vizsgaidőszakban is örömmel bújik el az ember

Ma van a könyvtárosok világnapja, ezért ellátogattunk néhány igazán szép fővárosi könyvtárba, ahol valódi élmény a tanulás és a kutatómunka.
Leéb Ádám
Leéb Ádám
f Ajánlom

Az Egri Líceum Főegyházmegyei Könyvtárában tett látogatásom után döntöttem el, hogy felkeresem Budapest legszebb olvasótermeit. Ilyenekből akad bőven, ugyanis a világ legimpozánsabb könyvtárai közül többet is itt találunk – a magyar egyetemisták igazán szerencsések, hogy olyan káprázatos épületekben kutathatnak, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak helyet adó Wenckheim-palota vagy a Szkalnitzky Antal tervei alapján készült Egyetemi Könyvtár. A Könyvtárosok Világnapja alkalmából most hetet mutatunk be ezek közül.

A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára

Az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára 1826 márciusában, Teleki József 30 ezer kötetes könyvadományának köszönhetően jöhetett létre, alig egy évvel az Akadémia alapítása után. Az alapítólevél arról is rendelkezett, hogy a könyvek a „haza összes polgárainak” elérhetők legyenek, vagyis a könyvtár legyen nyilvános. Állománya ma már körülbelül 2 millió könyvtári egységre tehető, és több különgyűjtemény is a részét képezi.

A Keleti Gyűjtemény olvasótermének keleties hangulatú kialakítása elsődlegesen Rásonyi László turkológus érdeme, aki 1951 és 1961 között vezette a részleget. (Fotók: Leéb Ádám)

A nagy olvasóterem

Könyvkiadó

Kartotékszekrények

Az Országgyűlési Könyvtár

Magyar Országgyűlés hozta létre az 1860-as évek végén, tényleges működését azonban csak 1870-ben kezdte meg a Nemzeti Múzeum épületében, a Steindl Imre által tervezett Országházba pedig 1902-ben költözött be. Bár alapvetően a képviselők munkáját segítette, sok nívós szépirodalmi művet is gyűjtött, melyeket a honatyák ki is kölcsönözhettek.

Az 1870-es években megindult a külföldi parlamenti dokumentumok gyűjtése is (az angol parlamenti és az amerikai kongresszusi naplók ma is a Külföldi Parlamenti Gyűjtemény részét képezik), melyeket a gyűjtemény többi darabjával együtt kutatási céllal minden magyar állampolgár megtekinthet. A könyvtár legrégebbi könyve Werbőczy István 1517-ben kiadott Tripartituma.

Az Országgyűlés Könyvtára (Fotók: Leéb Ádám)

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára

1904-ben kezdte meg működését a Kőrösy József statisztikus által felajánlott, a Városi Statisztikai Hivatal könyvtárától átvett 33.000, alapvetően társadalomtudományi kötet segítségével. 1910-től a bibliotéka igazgatója, Szabó Ervin társadalomtudós korszerű társadalomtudományi, szociológiai gyűjteménnyé fejlesztette tovább a könyvállományt. 

1927-ben a főváros megvásárolta a gyönyörű Wenckheim-palotát, amely Budapest központjában, a reformkorban kiépült palotanegyedben található, és négy évig tartó átalakítás után, 1931-ben itt nyitotta meg kapuit a nyilvánosság előtt a könyvtár. A régi épületrész 2001-ben befejezett bővítésének és rekonstrukciójának köszönhetően a pompás neobarokk stílusú olvasótermek mára az egyetemi hallgatók legkedveltebb tanulóhelyeivé váltak. 

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai a Központi Könyvtárral együttesen biztosítják Budapesten a közkönyvtári ellátást (Fotók: Leéb Ádám)

A folyóirattár

Egyetemi Könyvtár

A ma az ELTE könyvtáraként ismert intézményt Oláh Miklós esztergomi érsek alapította 1561-ben. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált, amikor Pázmány Péter megalapította a nagyszombati egyetemet. A Magyar Királyi Egyetemmel együtt 1777-ben költözött Budára, majd 1784-ben Pestre, mai épülete Szkalnitzky Antal tervei alapján 1876-ban épült. Legszebb terme, a nagy olvasóterem több mint 200 négyzetméteres, természetes fényt a mennyezeti üvegtetőn keresztül kap, falait Lotz Károly által festett freskók díszítik. Állománya közel 2 millió dokumentum.

Az Egyetemi Könyvtár olvasóterme (Fotók: Leéb Ádám)

Országos Idegennyelvű Könyvtár

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár elsődlegesen kortárs világirodalmi és zenei, nyelvészeti dokumentumokat gyűjt eredeti nyelven. Az 1956-ban alapított Állami Gorkij Könyvtárból fejlődött ki az eredetileg orosz nyelvű művekből álló közművelődési gyűjtemény folyamatos bővítésével: országos feladatkörű szakkönyvtárrá 1978-ban minősítették, később pedig tudományos kutatóhellyé vált. Székháza a Molnár utca 11. szám alatt álló több mint százéves, műemlék jellegű épület.

Országos Idegennyelvű Könyvtár (Fotók: Leéb Ádám)

BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár

Az alapítás időpontjának 1848. május 9-ét tekintik, amikor Eötvös József kultuszminiszter egy ötkötetes könyvet küldött a Budapesti Műszaki Egyetem egyik elődintézményének, a József Ipartanodának, ez ugyanis az első tétel a könyvtár leltárkönyvében. A gyűjtemény az egyetemmel együtt sokáig küzdött elhelyezési problémákkal, 1909-ben azonban méltó otthonra talált a Műszaki Egyetem professzora, Pecz Samu tervei alapján készült neogótikus épületben, ahol ma is működik. 1869-ig csak a tanárok látogathatták, a vezetését pedig egészen 1936-ig ők látták el. 2001-ben döntés született a műegyetemi központi könyvtár és a szintén nagy múltra visszatekintő Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár egybevonásáról, azóta az intézmény BME OMIKK néven működik.

A BME Központi Könyvtára (Fotók: Leéb Ádám)

A könyvtár épületének előcsarnoka

A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvtára

Az 1909-ben alapított Petőfi Irodalmi Múzeum 1957-ben költözött a főváros legjelentősebb klasszicista emlékei közé tartozó Károlyi-palotába, amely már a reformkorban is jelentős kulturális központnak számított (többek között itt működött Bártfay László irodalmi szalonja, a tulajdonosok estélyein pedig Liszt Ferenc is zongorázott). A PIM gyűjteményében a könyvektől a kéziratokon és a kisnyomtatványokon át a fotókig számos dokumentum megtalálható, az állományt igazán különlegessé pedig az teszi, hogy rengeteg magyar író és költő is a múzeumra hagyta személyes gyűjteményét.

A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvtára (Fotók: Leéb Ádám)

Forrás: Wikipedia

Megosztás Facebookon