nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
Bocsánatot kért a Facebook, amiért kicenzúrázta a Willendorfi Vénuszt

Bocsánatot kért a Facebook, amiért kicenzúrázta a Willendorfi Vénuszt

Bocsánatot kért a Facebook azért, mert korábban cenzúrázta a világ egyik legősibb Vénusz-szobrát, pornográfnak találva azt.
MTI/NLCafé
f Ajánlom

A cég egyik szóvivője csütörtökön kért hivatalosan bocsánatot a „malőrért”, amiért pornográfiára hivatkozva kicenzúrázta a Willendorfi Vénuszt. Mint fogalmazott, a közösségi oldal irányelvei ugyan nem engedik a meztelenséget ábrázoló vagy sugalló tartalmakat, ám a szobrok kivételt képeznek, ezért engedélyezni kellett volna a bejegyezést.

A mintegy 30 ezer éves Willendorfi Vénuszról készült fotót egy olasz művészetpártoló, Laura Ghianda posztolta ki a Facebook-oldalára, ám azt nem helyénvaló tartalomnak minősítette a Facebook, és törölte, annak ellenére, hogy az olasz nő négyszer fellebbezett a döntés ellen.

A 30 ezer éves Vénusz-szobor nem ment át a pronószűrőn

A The Art Newspaper honlapján korábban megjelent cikk szerint Ghianda első decemberi Facebook-posztját, amelyben elítélte a közösségi oldal cenzúráját, több mint hétezren osztották meg. A felháborodott nő akkor azt üzente, hogy az „emberi kultúra és a modern intellektualizmus elleni háborút nem fogják tolerálni”.

A Willendorfi Vénusz a bécsi Természettudományi Múzeum gyűjteményének ékköve. A mindössze 11 centiméteres szobrot, amelyre 1908-ban Szombathy József régész bukkant az alsó-ausztriai Willendorf in der Wachau térségében, a nőiesség és a termékenység egyfajta ikonjának tartják a művészettörténészek.
A bécsi múzeum januárban maga is kérte a Facebookot, engedélyezze, hogy a Vénusz-szobrot továbbra is a maga meztelenségében mutassák be. „A látogatók soha nem panaszkodtak a női alak meztelenségére. Nincs ok arra, hogy befedjük a Willendorfi Vénuszt, eltakarjuk meztelenségét sem a múzeumban, sem a közösségi oldalon” – reagált korábban az intézmény.

Nem ez az első alkalom, hogy a Facebook művészeti alkotásokat cenzúráz: február elején tárgyalta egy párizsi bíróság Frédéric Durand-Baissas francia tanár keresetét, aki beperelte a közösségi oldal működtetőit, mert lezárták oldalát, amikor posztolta Gustave Courbet világhírű alkotását, A világ eredetét, mert az a meztelen női altestet, beleértve a szeméremtestet, ábrázolja. Az ügyben várhatóan március 15-én hoznak ítéletet.

Megosztás Facebookon