nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
Géniusz vagy csak egy tehetséges mesterember? – 550 éve halt meg Gutenberg

Géniusz vagy csak egy tehetséges mesterember? – 550 éve halt meg Gutenberg

Habár találmánya végül nem hozta el a megérdemelt anyagi és erkölcsi sikert, a titokzatos német mesterember, Johann Gutenberg színre lépése mégis új fejezetet nyitott a történelemben.
Szabó Sz. Csaba
Szabó Sz. Csaba
f Ajánlom

Éppen 550 éve, 1468. február 3-án halt meg Johannes Gutenberg, akinek korszakos találmánya alapjaiban és visszavonhatatlanul változtatta meg a világot; vagyis egészen pontosan azt, ahogy a világról gondolkodunk. Ehhez mérhető információs csillagrobbanás azóta is csak egy volt, azt pedig úgy hívják, hogy internet.

Ám azt még ennyi év távlatából sem könnyű eldönteni, hogy ez a derék mainzi ötvösmester tényleg egy világformáló látnok és géniusz volt-e, aki kulcsszerepet játszott a reneszánsz és a reformáció eszméinek terjedésében, és aki nélkül nincs felvilágosodás, nemzeti eszme és újkori tudományos forradalom (és nincs az a sok minden más se, ami ezekből következik), vagy pedig csupán egy tehetséges mesterember, aki tisztességgel betöltötte azt a szerepet, amit véletlenül rá osztott a történelem, és ha véletlenül nem ő rukkol elő ezzel a vívmánnyal, akkor megcsinálja valaki más.

Gutenberg

Már eleve azt is kissé körülményes elmagyarázni, hogy pontosan mit is talált fel Gutenberg (vagy a hollandok szerint Laurens Janszoon Coster). Az egyszerű és egyébként teljesen elfogadható válasz az, hogy a könyvnyomtatást, kicsit precízebben meg az, hogy az európai könyvnyomtatást. Ha pedig valaki maximális alaposságra törekszik, és nem veszíti el a fonalat legkésőbb a szedő-sorjázónál, akkor akár azt is mondhatja, hogy Gutenberg a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, a szedő-sorjázó vagy más néven szedővas, a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója, aki elsőként tudta a mozgatható betűmintát, a nyomógépet, a megfelelő nyomdafestéket és a papírt egy gyártási folyamatban összehangolni, lehetővé téve ezzel a könyvek tömeggyártását.

Hát, ennél tényleg egyszerűbb megjegyezni azt, hogy a könyvnyomtatást. Ami egyébként, legalábbis bizonyos formájában, már tényleg évszázadok óta ismert volt akkoriban, bár az is igaz, hogy egyrészt kizárólag a Távol-Keleten, elsősorban Kínában, illetve Koreában, másrészt pedig az a módszer nem is volt annyira hatékony, és nem is okozott akkora revelációt, mint később Európában.

Csikcsi, A Buddhista bölcsek és a szon mestereinek válogatott tanításai, 1377

A kulturális klíma itt, a művelt nyugaton mindenesetre éppen ideálisnak bizonyult Gutenberg törekvéseihez: a kézzel írott és másolt, csigalassúsággal készülő és méregdrága kódexeket csak nagyon kevesen, főurak, egyetemi könyvtárak vagy kolostorok engedhették meg maguknak, a nyomtatás előszobáját jelentő, már valamelyest egyszerűbben sokszorosítható táblanyomatokkal pedig megjelent az igény a könnyebben, olcsóbban és szélesebb körben hozzáférhető könyvekre, elsősorban természetesen a Bibliára vagy éppen a középkori és reneszánsz irodalom addig csak szűkebb körben ismert remekeire.

Táblanyomat

Nem véletlen egyébként, hogy bár a német mester életműve, az ún. Gutenberg-galaxis máig a kultúra és a tudomány diadalának az egyik legfőbb, legfontosabb szimbóluma, addig Gutenberg személyéről általában már jóval kevesebb szó esik. Születési éve bizonytalan, nem maradt fenn róla autentikus portré, életéről pedig nem tudunk sokat – amit mégis tudunk, az meg nem az a kimondottan filmvászonra kívánkozó sztori. Valamikor 1400 körül született patrícius családban Mainz városában, amit a húszas-harmincas évei tájékán kénytelen volt elhagyni a polgár-patrícius konfliktus kedvezőtlen alakulása miatt. Strasbourgba költözött, ahol se politikával, se szerelemmel, se egyéb hétköznapi ügyekkel nem foglalkozott, hanem kizárólag a munkájának élt.

Mainz a 15. században

Aranyművesként és ötvösmesterként dolgozott, drágaköveket csiszolt, fémet öntött, fúrt-faragott, és egyéb titokzatos dolgokat művelt külvárosi rezidenciáján; valószínűleg már ekkoriban is a világszóló találmányán dolgozott. 1444-ben azonban innen is továbbállt, mert portyázó zsoldoscsapatok feldúlták az egész országrészt, így Strasbourgot is, Gutenberg pedig nem érezte biztonságban sem magát, sem pedig fáradságos munkájának gyümölcsét. Visszatért hát Mainzba, ahol kölcsönpénzből végre felállította nyomdáját. Kisebb könyveket, csillagászati naptárat, búcsúcédulákat, röpiratokat és más efféléket nyomtatott, főként megrendelésre, de ambíciói ennél jóval magasabbra törtek.

Gutenberg-Biblia New Yorkban

Társult egy dúsgazdag mainzi ügyvéddel, Johann Fusttal – aki nagy üzletet szimatolt az új találmányban –, és nekilátott, hogy megalkossa élete nagy művét, a 641 lapot, oldalanként pedig 42 sort tartalmazó Bibliát. A gigászi vállalkozás öt teljes évet és rengeteg pénzt emésztett fel, ám még így is feleannyiba került, mint ha kézzel készült volna. A munkát Gutenberg egyedül nem tudta elvégezni, így segédeket vett fel maga mellé, akik közül egy bizonyos Peter Schöffer bizonyult a legtehetségesebbnek. A fiú hamarosan már a gyártási folyamat minden fortélyát kiismerte, és ez pont kapóra jött Fustnak, aki inkább szabadult volna az immár felesleges teherré vált Gutenbergtől. A pénzember tehát beperelte a nyomdászt a kölcsön, illetve annak kamatai miatt. A teljes követelés 2026 forint volt, hatalmas összeg, amit Gutenberg természetesen nem tudott kifizetni, ezért a nyomda, a félkész bibliák és a teljes betűkészlet Fust és új társa, a könnyen irányítható Schöffer birtokába került, Gutenberg pedig ismét mindent a nulláról kezdett.

Egy jótevője, Humery doktor jóvoltából nagyobb összeghez jutott, amiből új betűfajtát készített, újraindította nyomdáját, ezután pedig még két kisebb könyvet (Matthaeus de Cracovia: Értekezés az elméről és a lelkiismeretről, illetve Aquinói Szent Tamás: A hitcikkelyek summája), valamint egy nagyobb lélegzetvételű lexikont (Johannes de Balbus: Catholicon) is megjelentett, majd hatvanéves kora körül visszavonult.

A Gutenberg-(vagyis Gutenberg–Fust–Schöffer-)Biblia hivatalosan (legalábbis a hagyomány szerint) 1455. február 23-án jelent meg, összesen körülbelül 180 darab készült belőle, amiből mára alig 50 maradt, egy teljesen ép példány pedig akár 20-35 millió dollárt is érhet. Nem ez volt az első nyomtatott könyv, az elkészítése sem volt éppen egy diadalmenet, de az kétségtelen, hogy megjelenése új, máig tartó korszakot nyitott a történelemben.

Megosztás Facebookon