nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
Idióta internetes „kihívások”: a mosókapszula-evéstől a só-jég próbáig

Idióta internetes „kihívások”: a mosókapszula-evéstől a só-jég próbáig

Nincs olyan év, amikor nem üti fel a fejét egy (vagy több) olyan, virálisan terjedő tevékenység, amit aztán boldog-boldogtalan nekiáll megcsinálni. Ezek között akad olyan, ami a jó ügyet szolgálja, de vannak érthetetlen, értelmetlen, sőt konkrétan életveszélyes agymenések is. Elmerültünk az emberi hülyeség legmélyebb bugyraiban.
Andersen Dávid
Andersen Dávid
f Ajánlom

Múlt év vége felé kezdett el feltünedezni a különféle fórumokon a „Tide Pod challenge” kifejezés. A dolog lényege, hogy a zselatinszerű borításba csomagolt, egységnyi adagot tartalmazó mosó- és öblítőszert tartalmazó kapszulákat a vállalkozó szelleműek – jellemzően tinédzserek – elfogyasztják, mindezt pedig videóra véve feltöltik az internetre. A kihívás a nevét az angolszász területeken elterjedt Tide mosószerekről kapta. A jelenség mostanra olyan méreteket öltött, hogy a YouTube már hivatalból kezdte eltávolítani a hasonló felvételeket. Az alábbihoz hasonló videók, amelyen értelmes emberek magyarázzák el, hogy miért nem jó ötlet ez, természetesen maradhattak.

Mondanunk sem kell, hogy a mosókapszulák elfogyasztása minimum nem jó ötlet, de adott esetben akár maradandó károsodást is okozhat. A kedves olvasóban jogosan merülhet fel a kérdés, hogy egyáltalán hogyan juthat ilyesmi valakinek a eszébe. A Tide pod challenge-nek már saját Wikipédia-oldala is van, az itt fellelhető információk szerint pedig először valószínűleg a Straight Dope online fórumán merült fel a gondolat, hogy milyen lehet beleharapni a puha, színes és illatos kapszulákba. Az eszmecserét egyébként a mosást megkönnyítő kapszulák megjelenését követő társadalmi párbeszéd hívta életre. Több emberben felmerült – illetve valós incidensek kapcsán is szóba került – hogy az olvasni még nem tudó gyerekek, illetve a rosszul látó, esetleg demens idősek is megehetik az élénk színű, illatos kapszulákat, mert azt cukorkának vagy édességnek hiszik.

Az efféle esetekből nem volt hiány, a Consumer Reports fogyasztóvédelmi oldal ugyanis már 2013-ban arról számolt be, hogy csak 2012-ben közel 7700 hasonló esetben kellett 5 éves vagy annál fiatalabb gyerekeket kezelni emiatt. Az amerikai járványügyi központ, a Center for Disease Control and Prevention (CDC) 2013-ban egyenesen egészségügyi kockázatnak nevezte a mosókapszulákat, miután abban az évben naponta legalább egy gyereket szállítottak kórházba, azt követően, hogy megettek egy kapszulát. Szintén a Consumer Reports számolt be róla, hogy tavalyig legalább 8 haláleset is történt emiatt.

Az esettel kapcsolatban 2015-ben a The Onion szatirikus weboldal írt egy cikket egy kisgyerek szemszögéből, akinek egyetlen vágya, hogy egy ilyen mosókapszulát megehessen. Az interneten azonban mindezek ellenére tavaly kezdett el terjedni a kihívás, a városi legendák leleplezésére szakosodott Snopes.com utána is járt, hogy csupán viccelődésről, vagy komolyan megtörtént esetekről van szó. Meg is keresték az amerikai toxikológiai központok szövetségét, az American Association of Poison Control Centers (AAPCC) nevű intézményt, amelynek szóvivője elmondta, csak 2018 első 11 napja alatt 40 (!) ilyen esetet jelentettek. Az áldozatok minden esetben 13 és 19 év közötti fiatalok voltak. A jelenség egyébként ott tart, hogy élelmes bártulajdonosok már kikísérletezték az eredeti Tide mosókapszulák színeit idéző Laundry Detergent vagy Tide Pod koktélt, amely narancsos vodkából, fehércsokoládé-likőrből és curacaóból áll. 

A már említett véletlen eseteket követően a Tide kapszulák gyártója biztonsági lépéseket vezetett be, például lecserélték az átlátszó dobozokat és keserű ízesítőt adagoltak a kapszulákhoz, hogy így akadályozzák meg azok fogyasztását. Ennek ellenére idén januárra az új őrület már olyan mértéket öltött, hogy a Tide saját Twitter-csatornáján tette közzé az alábbi videót, amelyen a New England Patriots amerikaifutball-csapat egyik sztárja, Rob Gronkowski magyarázza el, hogy a különféle vegyszereket tartalmazó mosókapszulákat NEM JÓ ÖTLET MEGENNI!!!

Zacher: „meghalni nem fognak, de károsodást okozhat”

Mivel a különös jelenség érthetetlen módon terjed, ezért megkérdeztük dr. Zacher Gábor toxikológust, hogy mire számíthat az, aki a várható következmények és úgy általában a józan ész összes tanácsa ellenére úgy döntene, hogy beleharap egy ilyen, vegyi anyagokkal teletöltött mosókapszulába.

„Az emberi hülyeség nem ismer határokat” – mondta a szakértő, akit azért hallhatóan meglepett a kérdés. „Az ilyen kapszulákban detergensek (zsíroldó anyagok) találhatóak. Ettől meghalni senki sem fog, viszont nagy mennyiségű habot képez, ezért felfúvódásra lehet számítani. Viszont vannak olyan mosószerek is, amelyekben lehetnek különféle maró anyagok is, azok már okozhatnak komolyabb károsodást.”

A szakember azt tanácsolja, hogy ha a szülők esetleg arra érnek haza, hogy a gyerekek éppen a mosókapszulákat fogyasztják el, azonnal itassanak velük vizet (ennek a már említett habképződés lesz az eredménye), illetve, ha nagyon friss még az eset, akkor próbálják meghánytatni a gyerekeket. Emellett pedig, ha bármi hasonlóra gyanakszanak, azonnal hívjanak mentőt, a kórházban egy gyomormosással menthető lehet a helyzet.

A banánhéjtól az égési sérülésekig

A cikket azzal indítottam, hogy nem múlhat el év újabb hasonló őrület nélkül, ezért picit alámerültem az emberi hülyeség hasonló emlékműveinek panoptikumába, és összegyűjtöttem a legsúlyosabb hasonló marhaságokat. A Charles Darwin arcán megcsillanó könnycsepp vagyok. Lássuk a legerősebb versenyzőket.

A #bananapeelchallenge nem árul zsákbamacskát, a vállalkozó júzerek az egyik legolcsóbb burleszkelemet tesztelik saját magukon. Letesznek a földre egy banánhéjat, majd kipróbálják, hogy azon valóban el lehet-e csúszni – spoiler alert: el lehet! – majd az eredményt, saját méltóságukat nem kímélve megosztják a Twitter vagy a Facebook nyilvánosságával.

Hasonlóan okos, de legalább nem potenciálisan balesetveszélyes a nagy kanálnyi őrölt fahéj elfogyasztására – és az ezzel járó szenvedés levideózására – bujtogató Cinnamon Challenge, amelynek még a világ kedvenc legendavadászai, az Állítólag stábja is szentelt egy adást. Bár a kihívás 2012 környékén pörgött teljes fordulatszámon, valójában már jóval hosszabb ideje jelen volt az interneten. Áldassék Jason Kottke neve, akinek köszönhetően találtunk egy 2001-ből származó bejegyzést, amely szerint már akkor ezzel viccelték meg egymást a pihent amerikai bloggerek.

2005-ben ez már nem volt elég kollektív ingerküszöbünk átszakítására, így érkezett a só és jég kihívás, amelynek hallatán a jobb érzésű vegyészek és sürgősségin dolgozó orvosok valószínűleg egy emberként temetik majd a tenyerükbe az arcukat. A kihívás lényege, hogy az életunt és minden valószínűség szerint a kémia világában kevésbé jártas játékosok először bedörzsölik a testüket (vagy annak tetszőlegesen választott bőrfelületét) sóval, majd jeget helyeznek a só tetejére. Ahogy a téli utcák járdáiról is tudhatjuk, a jég és a só elegye olvadással jár, mindez pedig hőt képez. A kihívásban résztvevőknek tehát azt az égető érzést kell minél tovább kibírniuk, amit ez a hőképződés okoz.

Nehéz mit mondani a hasonló tartalmak láttán…

Ez 2012-ben odáig fajult, hogy egy 12 éves amerikai fiút másodfokú égési sérülésekkel szállítottak kórházba. A salt and ice challenge-nek ezután meredeken zuhanni kezdett a népszerűsége – hála a Jóistennek – de ennek ellenére még 2014-ből is találtunk olyan, figyelmeztető írásokat, amelyek ennek veszélyeire hívják fel a figyelmet. Itt szeretnénk a kedves olvasót figyelmeztetni: ha nem rajongója a sokkolóan erős vizuális tartalmaknak, győzze le kíváncsiságát és ne nézze meg a Google képkeresőjében a vonatkozó találatokat.

Olyan apróságoknál, mint az „egyél meg minél durvább erőspaprikát”-típusú kihívások, nem is időznénk sokat, egyrészt, mert mi magyarok ezt amúgy is nemzeti sportként űzzük, másrészt, mivel a csípős ételek fogyasztásának egészen komoly szubkultúrája van, így egy-egy hegyes erős üresen való elropogtatásának nincs túlzott sportértéke.

2012-ben ellenben felütötte a fejét a gallon challenge nevű evolúciós szelektáló rituálé: lényege a nevében, vagyis a vállalkozóknak egy ültő helyükben meg kellett inniuk egy gallon (szűk 3,8 liter) tejet, anélkül, hogy kidobnák a taccsot. Talán nem lepünk meg vele sokakat, ha azt mondjuk: hányás nélkül lehetetlen teljesíteni a feladatot, mivel egy átlagos ember gyomrának nagyjából 1,9 liter az űrtartalma. Egy valakinek sikerült csupán, az emberiség végnapjainak tökéletes szimbólumát, a versenyszerű evést bajnoki szinten űző Kobayashi Takerunak.

1,9 liter vs. 3,8 liter. Nem atomfizika…

Valószínűleg nem véletlenül jövendölhették a világ végét 2012-re, ugyanis szintén abban az évben jelent meg a fire challenge nevű kihívás. Először az 1BlazinEagle1 néven publikáló youtuber próbált a figyelem középpontjába kerülni azzal, hogy felgyújtotta a mellkasszőrét. 2013-ra pedig már odáig fajult a dolog, hogy a kalandvágyó fiatalok különféle, a háznál fellelhető anyagokat – jellemzően alkoholos kézfertőtlenítőt – kentek magukra, majd felgyújtották. A látványos videók helyett azonban jellemzően sikoltozás, kármokodás és fel-alá rohangálás lett az eredmény, amíg 2014-ben egy 15 éves amerikai fiú kórházba nem került az emberkedés eredményeként.

Ne gyújtsd fel magad, nem lesz jó!

2015-ben a reality-sztárságból valóságos birodalmat építő Kardashian-klán egyik tagja, Kylie Jenner dús ajkai tartották lázban a netezőket. Bár a celebkedéssel hajmeresztően sok pénzt kereső Jenner feltehetőleg felső kategóriás sminkmesterek és kozmetikai beavatkozások segítségével dúsította az ajkait, az internet sufnituning-huszárai hamar felismerték, hogy hasonlóan látványos eredményeket lehet elérni, némi szájjal előállított vákuum segítségével. A Kylie Jenner lip challenge-ről a mai napig számtalan tanulságos videót lehet találni az interneten, a jelenség pedig akkor annyira elharapózott, hogy maga Jenner szólalt meg Facebook-oldalán, arra kérve mindenkit, hogy ha lehet, hagyjanak fel az efféle hülyeségekkel.

Bár az ezüst szigetelőszalag, az úgynevezett duct tape a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után vált az amerikai emberek egyik kedvenc háztartási kellékévé, egészen 2016-ig kellett várni, amíg útjára nem indult a duct tape challenge, amelynek lényege, hogy egy vállalkozót alaposan lekötöznek az erős szalaggal, majd ki kell szabadulnia onnan. Bár ez elsőre egészen veszélytelennek hangzik, egy oregoni gyerek súlyosan megsérült, mivel szabadulás közben elesett és csúnyán beverte a fejét. A kórházban, 48 öltéssel később volt alkalma átgondolni, hogy vajon mennyire volt jó ötlet…

Ha nem lehet szigetelőszalaggal megszerelni, akkor nem használsz elég szigetelőszalagot! (Fotó: ImgFlip)

De miért csinálják?!?

A fenti, sok esetben hajtépést indukáló ökörségek láttán az ember óhatatlanul is fel fog sóhajtani: MIÉRT?! A kérdés megválaszolásához pszichológus szakértő segítségét kértük.

„Többféle tényezőnek is szerepe van abban, hogy miért fogékonyak leginkább a kamaszok az interneten terjedő kihívásokra” – mondta kérdésünkre Deliága Éva, akit az NLCafé olvasói onnan is ismerhetnek, hogy ő adott választ arra is, hogy mire jók a fidget spinnerek. „Kamaszkorban megnő a kortársak véleményének, befolyásának jelentősége. Egy kamasz folyamatosan helyezkedni próbál, és azt nézi, hogy milyen helyet foglal el a saját kortárs közösségében. Azokat, akik nagyon a saját útjukat járják, akár ki is közösíthetik, míg a többség a menőnek számító csoportba szeretne tartozni. Ráadásul, ezek a csoportok jellemzően nem a hosszú távon értékesnek számító teljesítményt – jó tanulmányi eredmények, rendszeres sportolás, stb. – szokták díjazni, hanem ennél könnyebben elérhető és/vagy az aktuális divathóbortoknak megfelelő értékeket, hogy ki hogyan öltözködik, vagy milyen zenekarnak a tagja.”

A tiniknek lételeme a lázadás

Deliága Éva arra is rámutatott, hogy a tide pod challenge-hez hasonló kihívások mögött sokszor a kamaszok önállósági szárnypróbálgatásai, a határok feszegetése és természetesen a lázadás áll.

„A kamaszok ilyenkor meg akarják találni, hogy mi az, amiben ki tudnak emelkedni, például ki a legbátrabb, vagy a legmerészebb – magyarázta a pszichológus. – Például, ki mer beszólni a tanárnak, ki meri pirosra festeni a haját, vagy ki mer rágyújtani a tanárok háta mögött. A határok efféle feszegetése lételeme a kamaszoknak, próbálnak picit ellenszegülni, jelezni, hogy ők azért már majdnem felnőttek. Egyfajta bátorságpróba is ez, a különféle kultúrákban – akár a keresztény vagy zsidó vallásban, de az afrikai törzseknél is – megvannak ezek a beavatási rituálék. De nem kell ilyen messzire menni, akár az is lehet hasonló bátorságpróba, amikor a gyerekek azzal szórakoznak, hogy ki mer átrohanni a közeledő villamos előtt. Viszont a mai világban, a digitális kommunikáción keresztül nem csak azt látjuk, ami a szemünk előtt történik, hanem sokkal szélesebb körre van rálátásunk, ezért tudnak az efféle kihívások akár globális trenddé válni.”

Egy meggondolatlan bátorságpróba könnyen válhat globális trenddé

A szakértő arra is rámutatott, hogy mivel ma már egyre nehezebb kitűnni a tömegből, egyre nehezebb egy kamasznak bebizonyítani, hogy valamiben ő a legügyesebb vagy a leginkább kompetens, ezért a közösségi médiában begyűjthető lájkokon keresztül kaphatnak visszaigazolást, hogy a környezetük észrevette és elismeri őket.

„Persze az is kamasz sajátosság, hogy nem mérik fel a következményeket, vagy ha fel is mérik, nem jól – tette hozzá Deliága Éva. – Például aki beszól a tanárnak, népszerű lesz ugyan az osztálytársai között, de arra nem gondol, hogy ezután kap egy egyest vagy egy intőt és a hátralévő hónapokban a tanár pikkel majd rá. Hasonló a helyzet a mosókapszula-evéssel is: arra gondolnak, hogy maximum hánynak egyet, de az egészségkárosító hatásokat nem mérik fel. A kamaszokra szintén jellemző, hogy hajlamosak túlbecsülni magukat, hiszen ők már majdnem felnőttek, ezért úgy gondolják, el tudják dönteni, hogy mit akarnak csinálni, de ugyanakkor ott van a gyerekesség is, hiszen nem úgy mérik fel a kockázatokat, mint a szüleik.”

Mit tehet a szülő?

A pszichológus szakértő szerint fontos, hogy a szülők felismerjék, ha a gyerekükben megjelenik az igény, hogy valamivel kitűnjön a társai közül. Ilyenkor pedig keresni kell egy olyan területet, ahol ez megvalósítható – legyen ez sport, kirándulás, egyéb hobbi – illetve arra sem árt odafigyelni, hogy lehetőleg olyanokkal barátkozzon a gyerek, akiknél nem ezzel a fajta erőpróbával lehet bizonyítani.

A szülői támogatás kamaszkorban kulcsfontosságú (Fotó: Imgur)

„Mindemellett, akármennyire is ott vannak ezek a pszichés tendenciák, bízni kell benne, hogy a gyerekekben ennyi idős korukra már kialakult egy saját értékrend – tette hozzá a szakember. – Egy olyan gyerek, aki »jól van huzalozva«, akinek vannak sikerélményei, jó emberi kapcsolatai, annál nem lesz olyan erős a megfelelési vágy, nem akar majd annyira kitűnni. El tudom képzelni, hogy ha egy gyerek megnéz egy ilyen videót, azt mondja, hogy ez menő, de bőven akadnak olyanok is, akik azt mondják, hogy ez egy baromság. Ebben kell bíznia a szülőnek, emellett pedig ott kell állnia, hogy érzelmi támogatást nyújtson. Ilyenkor ugyanis lehetősége nyílik rá, hogy a tényleges teljesítmény felé terelje a gyereket. Például elmondhatja neki, hogy azt mesélje el inkább a barátainak, hogy nyáron átúszta a Balatont, vagy a családdal körbebiciklizték a tavat.”

Megosztás Facebookon