nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
Kína krumplit termesztene a Holdon

Kína krumplit termesztene a Holdon

A távol-keleti ország űrprogramjának egyik legambiciózusabb terve szerint a Hold sötét oldalán kezdenének a jövő szempontjából rendkívül fontos kísérletekbe.
NLCafé
f Ajánlom

A kínai Hold-program (Chinese Lunar Exploration Program – CLEP) vagy kínai nevén Chang’e Program (a Hold kínai istennőjének neve alapján) keretében az idei év során meghódítják a Hold – űrkutatási szempontból rendkívül érdekesnek számító és kevésbé ismert – sötét oldalát.

Összesen négy, ember alkotta eszközt juttatnak majd el a Föld kísérőjéhez: elsőként 2018 első felében egy műholdat helyeznek üzembe a Föld és a Hold gravitációjának hatására kialakult, úgynevezett Lagrange-pontok egyikén. Ezeken a pontokon a két égitest tömegvonzása kiegyenlíti egymást, így egy megfelelően pozicionált műhold stabil pályára állítható külső hajtóművek nélkül.
Ezután egy leszállóegység, egy kerekeken guruló, távolról vezérelt jármű és egy Hold-szonda is útnak indul majd. A szonda a Hold körüli pályára állva adatokat gyűjt majd, míg a másik két jármű leereszkedik az égitest felszínére. Ezek növényeket, sőt más élőlényeket is visznek majd magukkal, a cél ugyanis egy mini-ökoszisztéma kialakítása a Hold felszínén.

„A leszállóegység burgonyát, fűmagokat és selyemhernyópetéket szállít majd a Hold felszínére” – mondta Zsang Jüancsun, a CLEP kutatócsapatának munkatársa a Chongqing Morning Postnak adott nyilatkozatában. „A petékből selyemhernyók kelnek majd ki, amelyek szén-dioxidot termelnek, míg a burgonya és a fűmagvak oxigént hoznak létre a fotoszintézisnek köszönhetően. Így együtt pedig képesek lesznek létrehozni egy egyszerű ökoszisztémát a Hold felszínén.”

Kínai kutatók tavaly már sikeresen termesztettek burgonyát a Marséhoz hasonló, szimulált környezetben, most azonban arra kíváncsiak, lehetséges-e ugyanezt végrehajtani a Hold kopár felszínén is.
A leszállóegység a Hold déli sarkvidékén, az úgynevezett Aitken-medencében landol majd. Ez a terület egy korábbi, gigantikus űrbéli ütközés eredményeként jött létre, 2500 kilométer átmérőjű és körülbelül 13 kilométer mély. Korábban a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) és az indiai Chandrayaan–1 űrszonda is megerősítette, hogy a kráter mélyén jéggé fagyott víz található, amely a feltételezések szerint meteorokról és aszteroidákról kerülhetett a Holdra.

Az Apollo–17 felvétele az Aitken medencéről (Fotó: NASA)

Amikor ez kiderült, az Aitken-medence egyből a tudományos érdeklődés középpontjába került, sőt egy jövőbeni, lehetséges Hold-bázis helyszíneként is beszéltek róla. A kutatók most arra kíváncsiak, hogy ez a környezet milyen hatást gyakorol az élőlényekre. Ez azért is fontos, mert például a Hold gravitációja csupán a földi tömegvonzás 16 százalékának felel meg, a növények viszont a gravitációt érzékelve „döntik el”, hogy milyen irányban növekednek tovább.

A kínai űrkutatási hivatal ráadásul azt ígéri, hogy amint a fenti ökoszisztémát tartalmazó konténer biztonságosan megérkezett a Hold felszínére, élőben közvetítik majd a növények fejlődését, videón keresztül. Aki szeretné, még egy üzenetet is eljuttathat az űrbe: ehhez a WeChat nevű alkalmazásban a „slecbj” nevű felhasználónak kell elküldeni a szöveget március 6-ig.

Megosztás Facebookon