Szabadidő

Igaz történet a film mögött: tonnaszámra csempészte a drogot a kormány engedélyével

Bár a Barry Seal: A beszállító című filmben Tom Cruise alakítja őt, a valóságban El Gordo, vagyis A kövér ember volt a beceneve. Barry Seal tisztes utasszállító pilótából lett Amerika egyik legnagyobb fegyver- és drogcsempésze, és mindehhez az amerikai kormány, sőt maga George H. Bush is segédkezett.

Barry Seal élete olyan nagyregény, amelybe bárhol lapozunk bele, mindig találunk egy izgalmas fejezetet. Bár csak 46 évet élt, mégis annyi minden történt vele, ami a legtöbbünkkel kétszáz év alatt sem esne meg.

1986. február 19-én Seal megállt az autójával az Üdvhadsereg Baton Rogue-i épülete előtt, ahová egy bírósági ítélet miatt mindennap be kellett mennie közmunkára. Alighogy megállt a kocsijával, tüzet nyitottak rá. Tizenöt találat érte az autót, amiből hét golyó közvetlenül Sealt találta el, három töltény a mellkasát, négy pedig a fejét érte. Szabályos kivégzés volt. Amikor a feleségét értesítették a történtekről, rögtön mondták neki, hogy felesleges bemennie a kórházba. Mivel érdemelte ki ez a nagy darab, az ismerősei szerint jó kedélyű, nagy lábon élő és jó humorú férfi, hogy ilyen csúnyán helybenhagyják?

Egy adrenalinfüggő csempész

Barry Seal sosem volt kisangyal. A louisianai Baton Rogue-ból származó férfi már kezdő pilótaként elcsábult, és egy kis mellékes megkeresése érdekében különféle csempészmelókat is vállalt. Akár egy külön óriáscikket is meg lehetne tölteni azokkal a történetekkel, hogyan csempészett fegyvereket Amerikából a Fidel Castro ellen lázadóknak a hatvanas években, amiben vastagon benne volt a CIA keze is.

Barry Seal-t Tom Cruise mellett már Dennis Hopper is eljátszotta az 1991-es Doublecrossed című tévéfilmben (Fotó: Tumblr)
Barry Sealt Tom Cruise mellett már Dennis Hopper is eljátszotta az 1991-es Doublecrossed című tévéfilmben (Fotó: Tumblr)

Rendkívül ügyes pilóta volt, bármilyen gépet el tudott vezetni, és ha szükséges volt, egészen vakmerő dolgokat is bevállalt azért, hogy az áruja célba érjen. Emellett azonban Amerika egyik legnagyobb légitársaságánál, a Trans World Airlinesnál (röviden TWA) is dolgozott pilótaként 1966-tól 1974-ig. Ő volt a legfiatalabb pilóta a társaságnál, aki 747-est vezethetett, azonban hiába ívelt szépen felfelé a karrierje, ez önmagában nem elégítette ki. Minden ismerőse vérbeli adrenalinfüggőként emlékszik rá, így talán ez lehetett az oka, hogy a legjobb pilótaéveiben sem hagyott fel a csempészmunkákkal. Ennek híre azonban a légitársaság vezetéséhez is eljutott,

miután 1972-ben Mexikóban letartóztatták azzal a váddal, hogy robbanóanyagot csempészett az országba az USA-ból, hogy azt eladja a Castro ellen szervezkedő kubai lázadóknak.

Mást egy ilyen letartóztatás talán elgondolkodtatott volna, de nem Barry Sealt, aki a TWA-ból való kirepülése után a korábbinál is nagyobb elánnal vetette bele magát a csempészmelókba.

Ha egy üzlet beindul…

Ahogy a fegyvercsempészet elkezdett visszaszorulni a piacon, úgy váltotta fel ezt a drog a hetvenes évek második felében. Seal elsősorban kokaint és marihuánát csempészett Közép-Amerikából az USA-ba, de nem voltak erkölcsi aggályai más típusú drogokkal sem.

Sokáig csak kis hal volt a piacon, és Baton Rogue-ból szálltak fel a gépei, ám egyre jobban ment az üzlet, Barry Seal étvágya pedig csillapíthatatlannak bizonyult. Aki folyamatosan a tűzzel játszik, előbb-utóbb megégeti magát, és bármilyen vakmerő volt, Seal sem úszhatta meg a dolgot. A hetvenes évek végén Hondurasban 25 millió dollárnyi értékű kokainnal felpakolva tartóztatták le, és érthetetlen, hogy miért, de megúszta csupán kilenc hónapnyi börtönbüntetéssel a dolgot. Lehet, hogy a hondurasi börtön kemény volt, de Seal még ebből is jól jött ki.

A rácsok mögött ismerkedett meg egy csempésszel, William Roger Reevesszel, aki nagylelkűen felajánlotta Sealnek, hogy szabadulása után bemutatja őt az Ochoa családnak a kolumbiai Medellínben, hiszen azok pont ilyen tökös csempészeket keresnek, mint amilyen ő. 

Reeves lett Seal főnöke, aki New Orleansból irányította a műveleteket, amelyekben az Ochoa család – immár a hírhedt Medellín-kartellként – kokainnal látta el egész Amerikát. Barry a székhelyét áttette Baton Rogue-ból az Arkansas államban (ahol akkoriban Bill Clintonnak hívták a kormányzót) található Menába, ahol egy kicsiny, eldugott reptérről repkedett át Közép-Amerikába, és látta el kokainnal az Egyesült Államokat. Az üzlet virágzott, Seal pedig tonnaszámra vitte a kokaint amerikai földre.

Nincs megállás Washingtonig

Seal mázlija kitartott 1984-ig, amikor egy szállítmány quaalude-dal (ettől a szertől tépett be iszonyatosan Leonardo DiCaprio A Wall Street farkasában) fogták el a floridai hatóságok. A helyzet komoly volt: a bíró tíz év börtönt szabott ki rá, márpedig emberünket nem olyan fából faragták, hogy ennyit időt kibírjon zárt helyen. Barry Seal ekkor felajánlotta a szolgálatait a hatóságnak és az ügyésznek, vagyis vállalta, hogy köpjön a főnökei ügyeiről, ám azok visszautasították az ajánlatot a túl nagyszájú fickótól.

Emberünk aztán a kapcsolatait kihasználva egészen Washingtonig eljutott, ahol a nyolcvanas években a republikánus kormány évei épp a  drog elleni harc jegyében teltek, kevés eredménnyel.

Barry Sealt vakmerősége vitte a sírba (Fotó: Tumblr)
Barry Sealt vakmerősége vitte a sírba (Fotó: Tumblr)

Az akkori alelnöknek, George H. Bushnak kapóra jött Seal, aki értékes információkat ajánlott fel a Medellín-kartellről, és elhúzta a mézesmadzagot a kormányzati vezetők előtt, hogy végre talán tényleg látványos eredményeket mutathatnak fel a drogellenes háborújukban. 

A pilótát a DEA kábítószer-ellenes hivatal emberei készítették fel, és avatták be abba, hogy mik lesznek a feladatai. Seal ütőkártyája leginkább az volt, hogy elmondta: a Medellín-kartell tagjai összedolgoznak Nicaragua kommunista vezetésével, amely a repterek használatáért cserébe részesül a drogpénzből. Az akkori amerikai kormány nem ápolt túl jó viszonyt Nicaraguával, és fontos volt számára, hogy nyilvánosan rossz színben tüntethesse fel az országot. Seal sztorija megfelelőnek bizonyult ehhez, csakhogy vádalapnak nem volt elég egy drogcsempész szava: bizonyítékra volt szükség.

Akcióba lép az informátor

Akkoriban Seal tulajdonában állt egy nagyméretű, C-123-as repülőgép is – csempész körökben csak a Kövér hölgynek hívták –, amellyel egyszerre akár többtonnányi drogot is be tudott hozni. A DEA, vagyis általuk az amerikai kormány engedélyével kamerával és mikrofonnal szerelték fel a repülőgépet, és Seal így csempészhetett drogot az Egyesült Államokba. Az egyik akciójáról értékes felvétellel tért haza, amelyen látszott, hogy a kolumbiai drogbáró,

Pablo Escobar a nicaraguai katonák segítségével pakol fel a gépre 1200 kilónyi kokaint.

Egy erről készült fotó magához az elnökhöz, Ronald Reaganhez is eljutott, aki nem törődve azzal, hogy titkosszolgálati módszerekkel további értékes információkhoz juthatnának, azonnal kiállt a tévékamerák elé, bemutatva a fotót, a nicaraguai vezetést pedig az amerikai fiatalság megrontójának nevezte. A gyors politikai siker érdekében feláldozta a nagyobb célok elérését, ráadásul azt sem vette számításba, hogy ezzel a kolumbiai drogkartell számára is nyilvánvalóvá vált, hogy Barry Seal az amerikaiak besúgója. Márpedig egy ilyen információ egyet jelent egy halálos ítélettel.

A kivégzéshez vezető út

Az alku részeként Sealnek nem kellett letöltenie tízéves börtönbüntetését Floridában, az ítéletét próbaidőre mérsékelték. Sealnek azonban volt egy másik ügye is a hatóságokkal, ugyanis egy nagy adagnyi marihuánával is elkapták Louisiana államban. Az amerikai szövetségi kormánnyal kötött alkuja miatt azonban Frank Polozola bíró kezét megkötötték, aki mindenáron börtönbe akarta juttatni a pilótát. Mivel ezt nem tehette, Seal szabadon távozhatott, ugyanakkor mégsem maradt büntetlen.

A bíró kimondta, hogy a férfinak minden este hattól reggel hatig közösségi munkában kell részt vennie a Baton Rogue-i Üdvhadsereg mellett, és a próbaideje alatt fegyvert sem viselhet. Ez az ő helyzetében egyenlő volt a kivégzése aláírásával. 

Az ítélet miatt mindenki pontosan tudhatta, hogy hol találhatja meg Sealt, ráadásul fegyvert sem viselhetett, amivel megvédhette volna magát. Sokan számonkérték a bíróságot, hogy miért nem helyezték Sealt a kiemelt tanúvédelmi program hatásköre alá, csakhogy erről nem a bíróság tehetett: ezt mindig a tanúnak kell kezdeményeznie a bíró felé, és Barry Seal ezt nem tette meg.

Túl optimista volt. Talán azt gondolta, hogy van még ideje. Állítólag már egy új csempészbiznisz járt a fejében. Mindenesetre elszámította magát. A fejére kitűzött félmillió dolláros vérdíj elég volt ahhoz, hogy megtalálják és az Üdvhadsereg épülete előtt kivégezzék. A gyilkosokat később elfogták, a hivatalos verzió szerint Sealt bosszúból nyíratta ki a Medellín-kartell az árulásáért. Egy másik népszerű elmélet szerint egyenesen a CIA végeztette ki, ugyanis túl sok ismert politikussal dolgozott együtt az informátori munkája során, és túl sok mocskot tudott volna kiteregetni róluk. Ki tudja, melyik az igazság?

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top