nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
6 dolog, amit valószínűleg rosszul tudsz a filmkritikusokról

6 dolog, amit valószínűleg rosszul tudsz a filmkritikusokról

Nem mindenben keressük a mesterművet, nem fizetnek le minket a stúdiók, és a filmek bukása nem írható a mi számlánkra. Az NLCafé filmkritikusa, TóCsa tiszta vizet önt a pohárba.
TóCsa
TóCsa
f Ajánlom

1. Nem kapunk pénzt a stúdióktól a jó vagy rossz kritikákért

Szinte minden földbe döngölt DC szuperhősfilm kritikája alatt ott figyelt a komment: “Titeket is megvett kilóra a Marvel.” Elárulom: a kritikusok véleményének megvásárlásáért egyetlen stúdió vagy forgalmazó sem fizet, mert egyszerűen sem nekik, sem a kritikusnak nem érné meg. A kritikus kevés pénzért nem kockáztatná a szakmai hírnevét, a stúdió pedig nem fizetne sokat ilyesmiért, hiszen rengeteg kritikust kellene megvásárolnia, aminek előbb-utóbb úgyis híre menne.

2. Nem minden filmben keressük a tökéletes mesterművet

Egy jó filmkritikus egy nyári, szórakoztató akcióvígjátékot vagy romantikus limonádét nem próbál Hitchcock vagy Kubrick legjobbjaihoz hasonlítani. Nem mindenben keressük a mesterművet, hanem helyén kezeljük a dolgokat. Azt nézzük, hogy az adott film romantikus limonádéként vagy akcióvígjátékként működik-e.

3. A magyar filmkritikus nem buktat meg filmeket

A filmek bukását szokás elverni a gonosz kritikusokon, és talán igaz, hogy az Egyesült Államokban a filmkritika képes sikeressé tenni, vagy totális kudarcba vinni egy-egy filmet, addig Magyarországon a nézők többsége nem a filmkritikák alapján választ magának néznivalót. Főképp az art filmek esetében találunk a szabály alóli kivételeket, mert a nem agyonmarketingelt filmek esetében azért még nálunk is van némi szerepe a kritikai visszhangnak, azonban a plázafilmek esetében a magyar kritikusok szava vajmi keveset számít.

4. A filmkritikusok többsége nem irigykedő, wannabe filmkészítő

“Csinálj jobbat!” – hangzik a kritikák alatti egyik leggyakoribb komment, hiszen az olvasók jó részének meggyőződése, hogy a filmkritikusok többsége valójában megcsömörlött, sikertelen wannabe filmkészítő, aki csak irigységből húzza le azokat, akiknek vele ellentétben már összejött a filmkészítés. Persze lesznek filmkritikusokból filmesek külföldön és Magyarországon is, de a többségnek esze ágában sincs átmenni a másik oldalra.

5. A filmkritikus nem gondolja magát felsőbbrendű lénynek

Sokan hajlamosak a filmkritikákat az ízlésük elleni támadásnak vélni, és nem akként kezelni, amik valójában: egy véleményként. Persze a véleményét manapság már bárki megírhatja az interneten, de ettől még nem válik filmkritikussá. Egy filmkritikus jó esetben olyan óriási filmrajongó, aki elképesztő mennyiségű filmet néz, és nemcsak az újdonságok terén képzett, hanem a filmtörténetben is otthon van, ezért nagy eséllyel a filmes képzettségének köszönhetően megalapozottan tudja megosztani a véleményét. Ez persze a véleményét még nem teszi általános igazsággá, és általában nem is tartja azt annak: egyetlen filmkritikus sem tévedhetetlen.

6. Egy filmkritikus nem egész nap filmeket néz, hogy aztán felvegye a fizetését

Legalábbis Magyarországon biztosan nem. Magyarországon filmkritikusok helyett inkább újságírók vannak, akik filmkritikákat is írnak, vagy jobb esetben olyan újságírókat találunk, akiknek a filmkritika a fő profiljuk. Persze rengeteg filmet nézünk, de a fő tevékenységünk nem ez, hanem maga az írás – filmnézésért nem jár fizu, de az írásért jó esetben már igen –, ami a legtöbbször messze nem olyan szórakoztató, mint a filmnézés. Persze egy filmkritikusnak rengeteg egészen pocsék filmet is végig kell néznie, olyat, amit valószínűleg magától soha meg nem nézne…

(ötletadó: cracked.com)

 

Megosztás Facebookon