nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
A nagy Stephen King toplista – íme a 20 legjobb filmes adaptáció

A nagy Stephen King toplista – íme a 20 legjobb filmes adaptáció

Új Stephen King-reneszánsz van a tévében és a mozivásznakon. A setét torony, valamint az "Az" után gyakorlatilag elözönlenek minket a King-adaptációk. Az új hullám érkezése előtt megnéztük a régieket, és rengeteg nagy kedvencet találtunk, korántsem csak a horror műfajban.
TóCsa
TóCsa
f Ajánlom

20. Halálos árnyék (1993)

Stephen King egyik legszemélyesebb műve részben azt a témát vesézi ki, hogy a hírnév és a siker milyen hatással lehet egy íróra, részben pedig a saját, drogoktól terhelt időszakára reflektál. A nemrégiben elhunyt horrorlegenda, a zombifilmek atyjaként is ismert George A. Romero nem tudta kiaknázni a regényben rejlő lehetőségeket az író saját, gonosz alteregójával való küzdelme kissé súlytalan maradt, de legalább Timothy Huttonból kihozott egy igazán figyelemreméltó, kettős alakítást.

 

19. Cujo (1983)

Miért van az, hogy mindig a legnagyobb kutyák a legbékésebbek? És mi van akkor, ha épp a legnagyobb kutya válik a legvadabbá? A Cujoban King egy veszett bernáthegyit küld egy anya és a kisfia ellen, akik egy elromlott autó utasterében kénytelenek elbújni a megvadult állat elől. A kutya fenyegetése már-már démoni, az anyát játszó Dee Wallace nagyszerű, a könyv brutalitása azonban a filmváltozatban csak nyomokban van jelen.

 

18. Hasznos holmik (1993)

Stephen King pompás könyvéből csak egy közepes adaptációra futotta, de még így is vannak értékei. Az Ördög a boltban megadja neked, amire vágysz, és az álmaid valóra váltásáért csupán apró vagy nem is olyan apró csínytevésekkel kell fizetni. A szereposztás kiváló – különösen Max Von Sydow –, azonban a cselekmény epizódokra esik szét, és a rendező valamiért egy jó horror helyett inkább a fekete komédia irányába vitte el a történetet.

 

17. Ezüst pisztolygolyók (1985)

King történeteiben minden létező rémség megjelent már, miért épp a farkasember maradt volna ki a jóból? Ebben az ifjúsági horrorban egy kerekesszékes kölyök száll szembe a gonosszal. A nyolcvanas években született jó pár ennél sokkal izgalmasabb farkasemberes mozi (Egy amerikai farkasember Londonban, Üvöltés…), de a King novellából készült Ezüst pisztolygolyó is van annyira bájosan bugyuta, hogy nem bánjuk meg a rá szánt időt.

 

16. Macskaszem (1985)

King nemcsak regényekben, hanem novellákban és rövid történetekben is erős. A Macskaszem három történetét – amiket egy macskaszereplő köt össze – egyenesen forgatókönyvként álmodta meg, és bár lehet vitatkozni, hogy a hasonló koncepciójú Creepshow volt-e a jobb, én a Macskaszemre szavazok. Sötét humorával és pompás szereposztásával (Drew Barrymore, James Woods…) ez a film máig is szórakoztató.

 

15. A menekülő ember (1987)

A menekülő embert King még Richard Bachman írói álnéven írta, nem véletlenül: egy ízig-vérig science fiction sztoriról van szó, ami kissé távol esett King saját horrorbrandjétől. Egy klasszikus King-történetet el sem tudnánk képzelni Arnold Schwarzenegger főszereplésével, de A menekülő ember egyáltalán nem ilyen. Az író a valóságshow műfaját figurázza ki egy extrém erőszakos és szadista tévéműsor bemutatásával, melynek résztvevői az életükért futnak.

 

14. A titkos ablak (2004)

Johnny Depp a pályája csúcsán bújt egy tipikus King karakter bőrébe. Az általa játszott írót plagizálással vádolják, és a vádló a nyomába szegődik, hogy megkeserítse az életét. Stephen King érezhetően a saját frusztrációit írta ki magából, az állandóan hálóköntöst viselő Depp is brillírozik, ám ez a sokáig nagyon is szórakoztató thriller a végére sajnos szétesik kissé.

 

13. Az eminens (1998)

Öreg náci nem vén náci. Izgalmas karaktertanulmány egy srácról, aki csúnyán megzsarolja a szomszédjában lakó öregembert, miután egy szerencsés véletlen folytán kideríti róla, hogy náci háborús bűnös. Brad Renfro és Ian McKellen között valósággal izzik a feszültség, Bryan Singer rendező azonban a film kamarajellegével nem nagyon tud mit kezdeni, így Az eminens egy korrekt, de nem kiemelkedő adaptáció lett.

 

12. Dolores Claiborne (1995)

Stephen King több írásában is foglalkozott a családon belüli erőszak, valamint a bántalmazott nők témájával, de ezek közül csak a Dolores Claiborne-ból készült filmváltozat (a Bilincsben és A két Rose mozis adaptációját most készítik). A gyermeke és a saját védelme érdekében a férjét likvidáló, és ezért az egész város által megvetett Dolores története egyáltalán nem horror, hanem egy erős kamaradráma egy anya-lánya kapcsolatról, és a nők közötti összefogás erejéről, amit Kathy Bates és Jennifer Jason Leigh játéka emel az átlag fölé.

 

11. Christine (1983)

King egyik kedvenc eszköze, hogy vesz egy látszólag ártalmatlan tárgyat, beleköltözteti a gonoszt, és gyilkológépet csinál belőle. A Christine-ben ez a szerep egy veterán automobilnak jutott, aminek rádiójából állandóan ötvenes évekbeli rock and roll szól, és ami úgy végzi ki az őt szétverő huligánokat, hogy rossz nézni. A Christine-t a horror műfaj sztárrendezője, John Carpenter hozta tető alá, és ugyan egyszer-kétszer súrolja a röhejesség határát, a nagyjelenetek működnek, a lúzerségéből kitörni akaró főhős drámája végig átélhető, a nagy leszámolás pedig kellően látványos lett.

 

10. 1408 (2007)

Míg a Christine-ben egy autót, az 1408-ban egy hotelszobát szállt meg a gonosz, ahova ráadásul épp egy kísértetek iránt szkeptikus író (John Cusack) költözik be. Az ijesztgetések és a csavarok is működnek, de a film akkor a legjobb, amikor a hoteligazgatót játszó Samuel L. Jackson próbálja meggyőzni a Cusack által játszott írót a rémtörténeteivel, hogy eszébe se jusson beköltözni a gyilkos szobába. Tiszta libabőr.

 

9. Kedvencek temetője (1989)

Stephen King egyik leghatásosabb filmjének adaptációja ugyan kissé B-filmes hangulatú, és minden idők legostobább filmszereplői sorakoznak fel benne, a családi tragédiával súlyosbított horrorsztori a holtukból feltámadó családtagokkal és a rejtélyes indián temetővel mégis van annyira félelmetes néznivaló, hogy itt van a helye a lista első felében.

 

8. A holtsáv (1983)

Megölnéd-e Hitlert akár a saját életed árán is, ha még a hatalomra jutása előtt találkoztál volna vele, és már akkor tudtad volna, mire készül? Ez a kérdés a kiindulópontja a Christopher Walken főszereplésével készült A holtsávnak, melyben egy autóbalesetben szerzett fejsérülés után Johnny Smiths látni kezdi a jövőt, és ennek köszönhetően hasonló dilemmába kerül. A David Cronenberg rendezésében készült film nem horror, inkább egy okos thriller, aminek különösen az utolsó harmada figyelemre méltó.

 

7. Halálsoron (1999)

Történet a vajszívű, ám ennek ellenére gyerekgyilkosságért halálra ítélt óriásról – a tragikusan fiatalon elhunyt Michael Clarke Duncan kiváló alakításában – és a rá vigyázó, a jóságát megérző börtönőrről, ami végig egy fegyház halálsorának területén játszódik, és az ott raboskodók és az őreik különös kapcsolatára koncentrál. Anyagilag ez az eddigi legsikeresebb King-adaptáció, ráadásul Tom Hanks személyében egy A-kategóriás sztár szerződött a filmhez, abszolút az első vonalba emelve a produkciót. Drámáról és nem horrorról van szó, de akad benne egy-két jelenet (a füstölős kivégzés, vagy az egérke sorsa), ami így is már-már horrorba illően hatásos.

 

6. Carrie (1976)

Kingnek óriási mázlija volt, hogy rögtön az első könyvéből egy olyan nagyszerű rendező készített filmet, mint Brian De Palma. Már a nyitójelenet a tornaterem zuhanyzójában a saját első menstruációjától megijedő lánnyal igazi klasszikus, a Carrie és édesanyja közti kapcsolat egészen rémisztő, a vérfürdőbe torkolló iskolabál pedig máig felejthetetlenül hatásos.

 

5. Tortúra (1990)

Egy író balesetet szenved a hegyekben, és a hóból egy szakképzett ápolónő menti ki, akiről véletlenül kiderül, hogy az egyik legnagyobb rajongója. Viszont rajongóként nehezen viseli, hogy emberünk nem szeretné folytatni a kedvenc regényfolyamát. Az írók és olvasóik közti, nem mindig idilli viszonyt veszi górcső alá King az egyik leghíresebb regényében, és tolja el egészen extrém irányba. Kathy Bates elképesztően félelmetes Annie Wilkes szerepében – Oscart is kapott érte –, és a Tortúrából az is kiderül, hogy az írógép nem csak átvitt értelemben fegyver.

 

4. A köd (2007)

Frank Darabont rendező teljesen megváltoztatta King eredeti befejezését, és egy olyan velejéig romlott, iszonyatosan gonosz véget kanyarított A ködnek, ami láttán maga King is csak csettinteni tudott egyet. A misztikus inváziós film Az élőhalottak éjszakája alapötletét használva barikádoz el egy csomó embert egy szűk helyre, és ahogy ott, itt is gyorsan kiderül, hogy az igazi gonosz nem odakint, hanem a benti emberek közt rejtőzik. Minden idők egyik legpesszimistább horrorfilmje.

 

3. Ragyogás (1980)

Stanley Kubrick minden idők leghatásosabb horrorját akarta összehozni, és őszintén szólva sikerült is neki. King máig gyűlöli a filmet, mert szerinte Kubrick nem hitt a szellemekben, és nála inkább az apa megkattanása jelenti a veszélyt a családra, nem a külső, misztikus erők. Az ördögi Jack Nicholson, valamint a film látomásos képei (a liftekből kiáramló vérzuhataggal) összességében megteszik a hatásukat: a Ragyogás kegyetlenül félelmetes filmélmény. Ráadásul mindemellett egy fájdalmas vallomás arról, hogy az írói munka mennyire kellemetlenül magányos tevékenység.

 

2. A remény rabjai (1994)

Ha megkérdezed egy ismerősödet, mi a kedvenc filmje, jó eséllyel A remény rabjait is megemlíti majd a felsorolásban. A Tim Robbins és Morgan Freeman főszereplésével készült börtöndráma annak idején megbukott a mozikban, és csak az évek során vált lassan kultfilmmé. A film számos pompás jelenettel szolgál, a főhősöket ért igazságtalanságok sorozata rendesen felnyomja a nézők adrenalinját, de ami igazán emlékezetessé teszi, az a gyönyörű, költői befejezés a tengerparttal. Ha csupán álom, akkor is csodaszép.

 

1. Állj mellém! (1986)

Nagyon kevesen tudják elkapni a gyerekkor és felnőttkor közti vékony határvonalat, de Kingnek sikerült a csoda az Állj mellémben. Történetében egy csapatnyi gyerek szembesül először a halállal és elmúlással egy nagy, közös kaland során, amiben nem is maguk a kalandok a legérdekesebbek, hanem a gyerekszereplők karakterfejlődése. Az Állj mellém egy csodálatos film, gyerekek és felnőttek számára egyaránt hatalmas élmény, ráadásul a narráció ez esetben egyáltalán nem felesleges, hanem rengeteget tesz hozzá az élményhez.

Megosztás Facebookon