Menyasszonyok a teljes idegösszeomlás szélén – Házasság első látásra kritika

Az ember társas lény, társat találni azonban nem annyira egyszerű. Ezen az alapélményen vélhetően osztozik a felnőtt populáció többsége, így a társkeresés és a házasságközvetítés vállalkozásként sem utolsó, erről biztosan hosszan tudnak mesélni a Kánya Katától a Tinderig terjedő iparág szereplői. De mi van akkor, ha sem mi magunk, sem barátaink nem járnak sikerrel, de a közvetítő vagy az applikáció is kudarcot vall? Ilyenkor úgy tűnik, nem marad más választásunk, minthogy valóságshowhoz fordulunk. Bár az eddigi statisztikák szerint a képernyőn megtalált másik fél jó, ha kitart addig, amíg lefut a stáblista, a kétségbeesés vagy éppen a szereplési vágy bizony ma is szereplőválogatásokra sodorja a hajadonokat és a facér férfiakat.

Az RTL Klubon elindult Házasság első látásra azonban többet ígér esztrádba öltött kétesélyes húsmustránál, hiszen itt diplomás pszichológusok sietnek a pártában maradt leányok segítségére, hogy tudományos alapon találják meg azt a hímnemű egyedet, akivel tökéletes párt alkothatnak. A bölcsek tanácsa oszt, szoroz, tesztel, majd dönt: az egymást nem ismerő pár pedig aláveti magát a bizarr emberkísérletnek.

Az első pár, Rita és Zoli esküvőjén a násznép mosolya azért nem mindig őszinte, sőt a páron is látható, hogy ők sem értik, miért hagyták magukat bepalizni a cserfes direct-castingos lány által. De már mindegy, a smink kész, a kamera forog, az ünnepélyes bevonulás után már a Pokorny Lia-hasonmásversenyen közönségdíjas anyakönyvvezető előtt zajlik a feszengős első randi. A boldogító igent pedig csak másodpercekkel előzi meg a bemutatkozás.

De mielőtt megtudnánk, hogy volt-e kémia a típusra kétségtelenül jól passzoló vadalmavigyorú friss házasok között a hálószobában, máris új párt ismerhetünk meg, az aranylábú tűzoltót, Balázst és a pornós hangú olaszfaló Liliant, akiknek menyegzőjén héliumos léggömbök helyettesítik az ünneplő tömeget. Köztük csak elszórva fedezhető fel egy-egy kétségbeesett idős rokon, ők rezignáltan hallgatják az anyakönyvvezetők közhelyszótárának legjavát, miközben próbálnak megfeledkezni arról a nyugtalanító tényről, hogy csemetéjük éppen egy vadidegennel köti össze az életét. Az ő esetükben a pszichológuskar vélhetően nem kalkulált a földrajzi távolsággal, hiszen az ajkai lánglovag arca belefeszül a hírbe, hogy ha a szolgálat végeztével vágyát oltaná, ahhoz a Velencei-tóhoz kell kiszállnia. Lilian igyekszik pozitívan nézni a jövőt, de ha a felvirágozott szponzorautó egy pillanatra megállna, valószínűleg szívesen felülne egy ellenkező irányba tartó távolsági buszra, nem törődve azzal, hogy menyasszonyi ruhát visel.

Ám a jól szerkesztett műsor visszaterel minket Ritához és Zolihoz, ahol már a fotózásnál érződik, hogy míg Zoli gondolatban talán már a CSOK-ot is megigényelte, Rita legszívesebben újraaktiválná a profilját az Elittárson és ezerszer bánja, hogy nem az Éjjel-Nappal Budapestbe jelentkezett inkább Csóró Lali barátnőjének szerepére.

És itt szökken szárba a reality, hiszen adott egy házas nő, akinek semmilyen terve nincs a férjével már a lakodalmán sem, miközben a saját apja is percek alatt fiává fogadta a jóravaló fickót, és a mama is neki tálalná a zúzát a levesből.

Közben Tökön-Babon át Lilian és Balázs is megérkeznek a barterszállóba, ahol várja őket a roppant empatikus lakodalmi sereglet, akik csókot követelnek. Gerjedelemmentes megúszós szájrapuszival kell beérniük. A nagyszakállú szekértő már magyarázza is a bizonyítványt kivárásról, türelemről, lassú összecsiszolódásról, de nagyobb összegekben mernénk már most fogadni, hogy Lilian és Balázs házassága nem az égben, hanem csak egy adásmenetben köttetett.

Ha már megható pillanatok nem jutnak nekünk az első adásban, legalább hódoljunk alantas realitynéző ösztöneinknek, és figyeljük Rita újabb szenvedéseit, akinek egyre durvábban kell szembesülnie azzal a ténnyel, hogy az egész násznéppel és a tudományos tanácsadó testülettel szemben egyedül maradt azzal a véleményével, hogy Zoli nem passzol hozzá.

A Házasság első látásra javára írható, hogy valódi érzéseket képes megjeleníteni, az más kérdés, hogy ezek között nincs ott a kölcsönös szerelem, sokkal inkább a kínzó lelkiismeret-furdalás, az izzadságszagú akarás, a csalódottság és a kétségbeesés. És mi jöhet még a folytatásban? Első látásra a tudományos módszer alkalmatlannak tűnik a szinglilét tartós megszüntetésére.  De ettől még tévéműsorként élvezhető és sikeres lehet.