Azonnal függővé tesz az Aranyélet második évada, ami teli van meglepetésekkel

Az Aranyélet első évada azzal a záróképpel ért véget, hogy egy rendőrautó állt meg a Miklósi család budai villája előtt, viszont azt az információt már nem közölték velünk az alkotók, hogy kit jöttek be begyűjteni a zsaruk. Mivel a család minden tagja tett rossz fát a tűzre, ezért igazából bárki szóba jöhetett, ám azon mégis meglepődünk, amikor a második évad elején épp az a Mira (Döbrösi Laura, akit mi már rég felfedeztünk magunknak) áll a bíróság előtt, akinek az összes bűne “csupán” annyi volt, hogy felgyújtotta édesanyja szeretőjének autóját.

A többiekhez képest ő maga az ártatlanság, de a sorozat már ezzel a jelenettel is szimbolizál valamit: ha a mai Magyarországon pitiáner bűnt követsz el, akkor börtönben rohadás vár rád, ám ha nagy hal vagy, akkor valószínűleg megúszod a kérdőre vonást. Így kell okosan, bölcsen, de mégsem túl direkten társadalmat ábrázolni. És ez még csak a nyitány.

Thuróczy Szabolcs és Ónodi Eszter

Magyarország, 2016

A mai magyar filmek egyik legnagyobb hibája, hogy nem azt a világot ábrázolják, amiben élünk. Pedig amikor nagy ritkán akad egy-egy bátrabb vállalkozó (VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Ernelláék Farkaséknál…), akkor a nézők láthatóan hálásak ezért, és kígyózó sorokban állnak a mozikasszáknál. Amikor az Aranyélet második évadában Márk (Olasz Renátó) belép a HÖOK-ba – ami jellemzően csak fiúkból áll –, hogy az ottani srácok segítségével szedjék le a sápot a diáktársaik ösztöndíjából, akkor a valóság rögtön az ajtón kopogtat, méghozzá jókora erővel.

Persze a sorozat konfliktusai és helyzetei mind a fantázia szüleményei, ám érezni, hogy az írógárda nem kevés időt tölthet hírolvasással, és tényleg inspirálja őket az, ami körülöttünk zajlik. Az üzenet azonban önmagában nagyon kevés lenne, ha nem társulna mellé egy érdekfeszítő sztori izgalmas karakterekkel, hiszen rajtuk keresztül válik ez az egész átélhetővé és élvezhetővé, és ebben az Aranyélet továbbra is verhetetlen. Az első évad elérte, hogy megismerjük, megszeressük ezeket a figurákat és törődjünk velük, így a folytatás nagy kérdése leginkább az volt, hogy tudnak-e még számukra/számunkra valami újat tartogatni. Szerencsére tudnak.

Kísért a múlt

Az Aranyélet folytatása – aminek a forgatásán is kint jártunk – kapcsán akkor kezdtem kicsit félni, amikor megtudtam, hogy a mai eseményekkel párhuzamosan, visszaemlékezésekben láthatjuk majd a fiatal Jankát, Attilát és Hollóst is, amint a kilencvenes évek Magyarországán ismerkednek meg egymással és az életben maradáshoz szükséges ügyeskedéssel. Eleve az borzasztó nehéz, hogy megtalálják az ikonikus szereplők hiteles, fiatal alakítóit, az pedig még ennél is nagyobb kihívás, hogy a visszaemlékezős szál ne csak lassítsa és túlmagyarázza a karaktereket és motivációikat, hanem a jelenbéli történésekkel közel egyenrangú izgalmakat kínáljon.

Danis Lídia és Döbrösi Laura

Az első három rész alapján azt kell mondjam, hogy a fiatal Attit és a fiatal Jankát alakító ifj. Vidnyánszky Attila – Waskovics Andrea duó telitalálat, és együtt dobogott velük a szívem, amikor elmentek R-GO koncertre Ballag a katonát hallgatni, és először pillantottak egymásra szerelmesen. Az ifjabb Hollóst alakító Kovács Tamás kevésbé győzött meg, de ez nem feltétlenül a színész hibája, egyszerűen ezekben a részekben még túl kevés játékidőt kapott. Ezek a jelenetek nem csak azt szolgálják, hogy általuk jobban megértsük Janka, Attila és Endre bonyolult viszonyrendszerét, hanem egy régi-új rosszfiút is bevezetnek: Gáll Feri oligarchaként egykori sérelmeiért akar bosszút állni a Hollós–Miklósi-duón.

Bosszúból jeles?

Ha van pont, ahol bele lehet kötni a második évadba, az pont Gáll Feri figurája. Amíg a régi kedvenceinket nézzük, az Aranyélet kiválóan működik. Jó látni Attilát, amint rájön, hogy még egy élelmiszerbolt biztonsági őreként is a korrupció járja át a mindennapjait. Csodás, ahogy Janka (Ónodi Eszter továbbra is csúcspontja a sorozatnak) a nagyi házába beköltözve rájön, hogy ő nem ilyen életre vágyott, ezért merész lépésre szánja el magát.

Csodálatosan igazinak hat Mira börtönbéli meghurcoltatása, és Márk HÖOK-os ügyeskedései is bőven illenek az Aranyélet világába. Ám amikor jön egy ördöginek szánt, korábban sosem említett karakter a régmúltból, akkor kicsit megborul a sorozat jól felépített valósága. Ez a sátáni oligarcha karakter, akinek a keze mindenhová elér, három rész alapján nem tűnik túl izgalmasnak, inkább csak egy forgatókönyvírói baklövés eredménye, bár az alkotóknak még maradt öt része elmagyarázni, hogy miért pont bő húsz év után jut eszébe a kegyetlen és körmönfont bosszúállás valakinek, aki a sérelmet már régóta magában hordozza, és az eszközei a bosszúra is már réges-rég rendelkezésre állnak. Egyelőre ez az elem túl mesterkéltnek hat ebben a nagyon is valóságszagú világban, amit jelenleg az Aranyélet jelent.

Három rész alapján nem lehet megítélni egy teljes évadot, de az biztos, hogy ízelítőnek több mint meggyőző volt. Ha a sátáni, háttérből ügyeskedő főellenség szála nem fog túlságosan rátelepedni, akkor az Aranyélet második évada méltó folytatása lesz a zseniális elsőnek. Azt mindenesetre már elérte, hogy legszívesebben azonnal nézném tovább, méghozzá zsinórban mind az öt hátra lévő epizódot.

Az Aranyélet második évadának első része november hatodikától látható az HBO műsorán, és elérhető az HBO GO-n.